“Úgy véljük, hogy a helyzet stabilizálódott” – jelentette ki Edano Jukio kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a kívülről végrehajtott hűtési akció hatásosnak bizonyult. Ennek nyomán ugyanis növekedett a reaktorban található víz mennyisége.
biztonság
Japán, Kína és Dél-Korea megállapodott arról, hogy együttműködnek az atomerőművek biztonságának fokozásában – jelentette be szombaton Tokióban a dél-koreai külügyminiszter.
Kitadzsava Tosimi védelmi miniszter arról tájékoztatta a tárca vezetőségének tanácskozását, hogy a 3. számú reaktorban változatlanul “rendkívül bonyolult” a helyzet. A nap folyamán speciális technika segítségével 1260 tonna tengervizet juttatnak a reaktort körülvevő épületbe. Az alkalmazott technika lehetővé teszi, hogy napi 24 órán keresztül jusson be hűtővíz az atomerőmű legkritikusabbnak tekintett 3. számú blokkjába.
Tej és spenót
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint Fukushima térségében a tej és a spenót a megengedettnél magasabb sugárterhelést mutat, de amíg szombaton délelőtt arról számoltak be, hogy egészségkárosító hatástól nem kell tartani, kora délután már árusítási tilalmat rendeltek el a Fukusima prefektúrából származó élelmiszerekre – közölte szombaton a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. A Fukushimától délre fekvő Ibaki prefektúrában is sugárszennyezett spenótra bukkantak.
Edano Jukio szerint egyszeri röntgenvizsgálat során éri az emberi szervezetet akkora sugárterhelés, amekkorát fukusimai tej vagy spenót egy éven át történő rendszeres fogyasztása jelentene.
Jódfogyasztás
Jódtabletták fogyasztását javasolják a japán hatóságok a fukusimai atomerőmű környékét elhagyó embereknek. Az óvintézkedésről a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számolt be. A pajzsmirigybe beépülve a jód megakadályozza, hogy nukleáris baleset során a levegőbe jutott radioaktív anyagok dúsuljanak fel a pajzsmirigyben, daganatos betegséget okozva.
A helyzet bizonytalanságára jellemző, hogy a külföldi tudósítók is megkezdték az átköltözést a szigetország biztonságosabb déli részébe. Az AFP hírügynökség péntek óta valamennyi tudósítását Oszakából keltezi. A német közszolgálati televízióállomások pedig már a hét közepén elhagyták Tokiót. Robert Hetkemper (ARD) és Johannes Hano (ZDF) csütörtök óta Oszakából tudósítja a német tv-nézőket a fukusimai fejleményekről. Az amerikai AP és az angol Reuters tudósítói egyelőre kitartanak Tokióban.
Túlzottak a félelmek
A világ számos országában keresik egyre többen a patikákban a kálium-jodid tablettákat, védelmet remélve a japán atomerőművi balesetből származó sugárzástól a figyelmeztetések ellenére, hogy valódi nukleáris veszély hiányában a szer szedése kockázatosabb, mint semmit nem tenni.
Hatvanhat évvel azután, hogy az első atombomba felrobbant Hirosima városa fölött, a sugárzás mindenütt kísérti az embereket, ám a vele kapcsolatos szorongás aránytalanul nagy a valós veszélyhez képest – vélik szakemberek.
“Az embereknek általában felfokozott a sugárzástól való félelme. Ez igaz az Egyesült Államokban és vélhetően még inkább Japánban” – mondta Jerrold Buschberg radiológus professzor, a Kaliforniai Egyetem egészségfizikai programjának igazgatója.
A tény az, hogy mindenki naponta ki van téve kis mennyiségű radioaktív sugárzásnak egyszerűen amiatt, mert a Földön él vagy éppen repülőre száll, ahol még magasabb a természetes háttérsugárzás. Ebből a forrásból évente körülbelül 2,4 millisievert sugárdózis éri az embereket, az aktuális érték azonban a lakóhelytől függően jelentősen szóródik, 1 és 10 millisievert között lehet.
Japánban a tudományügyi miniszter bejelentése szerint pénteken 30 kilométerre a fukusimai atomerőműtől óránként 0,15 millisievert volt a sugárzás mértéke. Tokióban, az atomerőműtől 240 kilométerre óránként 0,809 mikrosievert volt a sugárzás (1000 mikrosievert = 1 millisievert), amely ugyan tízszerese a szokásosan mért értéknek, ám még így sem éri el azt a sugármennyiséget, mely a világ nagyobb háttérsugárzású területein éri az ott élőket. Összehasonlításként: egy mellkasröntgen alkalmával 100 mikrosievert, egy CT-felvétel során pedig 10 millisievert, azaz tízezer mikrosievert sugármennyiség éri a szervezetet.
“Az átlagembert érő sugárzás szintje jelenleg nem kellene, hogy aggodalomra adjon okot” – mondta Richard Wakeford epidemiológus, a brit Manchesteri Egyetem Dalton Nukleáris Intézetének professzora.
A szakértők sokkal inkább aggódnak azért a mintegy háromszáz munkásért, akik a sérült nukleáris erőmű reaktorait próbálják lehűteni. Itt előfordult, hogy a sugárzás elérte az óránkénti 400 millisievertet.
A nagy dózisú direkt sugárzás behatolhat a testbe, ahol elsősorban a gyorsan osztódó sejteket támadja meg, mint például a gyomor nyálkahártyája. A rövid idő alatt kapott nagy sugáradag égéseket okoz vagy sugárbetegséget. Utóbbi hányingerrel, gyengeséggel, hajhullással, bőrégésekkel és a szervek csökkent működésével jár. A szakértők szerint a fukusimai erőműben mért sugárzási szint elegendően magas ahhoz, hogy a helyszínen lévőknél sugárbetegséget okozhasson.
“Ezek az emberek bátrak… Meg lehet védeni őket a radioaktív részecskék belégzésétől, ez segít. Ám itt intenzív sugárzó radioaktivitásról van szó, melyet csak árnyékolni lehetne. Nem lehet 110 kilogramm ólommal a tested körül járkálni” – magyarázta Donald Bucklin, aki az arizonai Palo Verde atomerőmű orvos-igazgatója volt. “Úgy gondolom, ezek az emberek erkölcsileg egyenértékűt tesznek azzal, mintha kézigránátokat dobálnának magukra” – tette hozzá.
