Tudomány

Kék szeme lehetett a honfoglaló elit harcosnak?

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Kék szeme lehetett a honfoglaló elit harcosnak?

Miről mesélnek az Akasztón talált három honfoglalás kori, elit harcos csontjai és genetikája? Mit tudunk meg a lovaikról és a magyarokra jellemző lóbőrös temetkezésről? Hogyan maradt fenn a selyem 1100 éven keresztül, és hogyan öltözködtek őseink? Folytatjuk az előző cikkünkben törzsi-nemzetségi vezetőként bemutatott Huba, valamint magas rangú kísérői, Koppány és Szaniszló történetét, akik személyesen vehettek részt kalandozó hadjáraton.

Szenzációs leletet rejtett három honfoglalás kori sír a Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában: a legszűkebb társadalmi elithez tartozó ifjú harcos – talán törzsi-nemzetségi vezető – és a feltehetően a kíséretéhez tartozó 15-16 éves fiú, valamint 30-35 éves férfi sírja. Valamikor a 920-as évek második felében hunytak el, mindhárman részt vehettek kalandozó hadjáratokon, Itália császártól, Berengártól szedték be. Lovaikkal temették el őket arany és ezüst ékszerekkel, fegyverekkel, számolatlanul kerültek elő sírjaikból Berengár ezüstpénzei – még a lovaikat is az értékes érmékkel csinosították.

A száraz, homokos talaj kiváló állapotban őrizte meg a csontokat, az ezüst-oxid pedig a szerves anyagokat konzerválta páratlan minőségben – utóbbiak kivételes tudományos értéket képviselnek, mert sikerült eredeti helyzetükben kiemelni a sírból. Hubát, Szaniszlót és Koppányt a kecskeméti Katona József Múzeum (KKJM) régészei tárták fel Wilhelm Gábor vezetésével, a maradványok és a tárgyak elemzésére pedig több tudományágat összefogó kutatócsoport alakult. A régészeti kuriózumnak tekinthető leletegyüttest hamarosan a széles közönség is megismerheti a Magyar Nemzeti Múzeumban kamarakiállítással és minikonferenciával összekötve, a 24.hu pedig lehetőséget kapott az előzetes eredmények bemutatására.

Múlt héten külön cikket szenteltünk a feltárásnak, a három harcos feltételezett történetének, méltóságjelző nyílhegyeknek és a sírokban talált rejtélyes aranylapocskáknak. A folytatásban még mélyebbre nézünk a tudomány kulisszái mögé, adott területek szakértőinek segítségével mutatjuk be a három harcos és lovaik genetikai és csonttani vizsgálatainak eredményeit, és a szerves anyagok azonosítását. Utóbbi egészen elképesztő, a restaurátor keze alatt egy szó szerint sáros masszának tűnő anyag válik bőrré, szövetté és selyemmé.

Varga Jennifer / 24.hu A sáros masszának tűnő anyag valójában Huba ruházatának maradványai.
A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül:

  • milyen magasak voltak és hogy nézhettek ki a honfoglaló harcosok;
  • Koppány gyerekként talán sokat szophatta az ujját;
  • nem voltak olyan „izmosak”, mint laikusként gondolnánk;
  • milyen színű volt a hajuk, a bőrük és a szemük;
  • apa és fia életük során végigmentek egy stresszes perióduson;
  • egyikük talán közvetlenül az Uráltól érkezhetett;
  • mit jelent a magyarokra jellemző lóbőrös temetkezés;
  • nem kímélték a lovaikat;
  • lehet, hogy nem is saját harci ménjüket temették melléjük;
  • hogy néztek ki a lovaik, és vajon tudatosan szelektálták-e őket;
  • milyen darabokból állt őseink öltözéke;
  • mit rejtett Huba tarsolya;
  • egy marék sárból selyem, szövet és bőr bontakozott ki.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Olvasói sztorik