A magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt két héten belül – jelentette Jonathan Todd a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője.
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel.
Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is.
A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az “eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak – nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve – csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit.
A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell – 60 napon belül – regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.
A negyedik probléma – amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság – az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű “megsértését”. A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák.
A vitatott jogszabály kapcsán a magyar kormányfőt számos bírálat érte, Daniel Cohn-Bendit, a zöldek európai parlamenti frakcióvezetője európai Cháveznek minősítette Orbánt, míg mások Putyin és Berlusconi keverékét látták benne, sőt Lukasenka fehérorosz elnökhöz is hasonlították már.
Hétfői, második évértékelő beszédében Orbán arról beszélt, hogy a a médiatörvény kapcsán megsértették a magyaroknak kijáró tiszteletet. A kormány ezt a támadást visszaverte – jelentette ki. A miniszterelnök a Parlamentben úgy fogalmazott: „a támadók érveit nevetségessé tettük”.
Kemény kritika
A magyar médiatörvényt az amerikai és brit lapok bírálták a legkeményebben. A The Washington Post szerint Magyarország putyinizálódik, a The New York Times szerkesztői pedig úgy vélték, Orbán elfelejtette, honnan jött. A mértéktatásáról és szakértelméről ismert The Guardian szerint a magyar kormányfő alkalmatlan az EU elnöklésére. A The Times a térség legkíméletlenebb poltikai vezetőjeként jellemezték Orbánt, később viszont „megvédték” a miniszterelnököt, akinek szerintük nem Putyin, hanem Margaret Thatcer a példaképe. A német sajtóban a Die Welt fogalmazott a legkeményebben, amikor pusztai Putyinnak nevezte miniszterelnökünket.
