Az idei év egy négynapos hétvégével kezdődött, mivel újév csütörtökre esett, legközelebb pedig január 5-én, kedden kellett munkába menni. Majd jött április elején a húsvét, Jézus kereszthalála és feltámadása – valós történelmi személyként történt elítéléséről itt írtunk – nagypéntektől húsvéthétfőig ugyancsak négy nappal, és május elseje, a munka ünnepe péntekre esett, ezzel három napra bővült a pihenőidő. Most pedig pünkösd következik, a jövő hétfő, május 25. ünnep- és munkaszüneti nap. Miért? Mit ünneplünk pünkösdkor? Röviden:
Lángnyelvek jelentek meg
Húsvét vasárnapján a feltámadt Jézus megjelent a tanítványok között, a jelenet többször és több helyszínen megismétlődött, majd 40 nappal a feltámadás után az Olajfák hegyéről a mennybe ment, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig” – mondta, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett, és felhő takarta el előlük.
A közel 120 fős közösség Mátyás személyében megválasztotta Júdás utódját, a következő kilenc nap várakozással és készülődéssel telt. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. A húsvét utáni 50. napon aztán
egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
A környékről sok ember sereglett össze, a világ minden részéből származó férfiak, Péter pedig beszédet intézett hozzájuk. Elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és így zárta szavait: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”
Mozgó ünnep
A magyar pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szóból származik, és mozgó ünnep, mivel a húsvétból számolják. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, adott évben március 22. és április 25. közé esik – innen az 50. nap, azaz pünkösd pedig május 10. és június 13. között adódik. A pünkösdvasárnapot, vagyis a húsvét utáni 50. napot követő hétfő karácsony és húsvét másnapja mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt.
Egészen 1969-ig, innentől kezdve az egyházi naptárban már egyszerű hétköznap, az évközi időhöz tartozik. Több keresztény országban azonban pünkösdhétfő munkaszüneti nap – Magyarországon 1993-tól –, Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli.
Szélütés ellen
Mint minden jeles ünnepünk, pünkösd is tele van hiedelmekkel és népszokásokkal, ezek zömében ősi tavaszi ünnepek keresztény tartalommal megtöltött továbbélései: a tavasz eljövetele, a termés, a szaporulat biztosítását szolgálják. Sok helyen zöld ágat tűztek ki, mint a tavasz jelképét, az egyház a Szentlélek ajándékát hirdette a tavaszi virágzásban. Szeged környékén pünkösd hajnalban fűz, de főleg bodza zöld ágaival ékesítették a házak táját, Csólyospáloson például Isten haragja, azaz a villámcsapás elhárítására szolgált. Később elrakták, és szükség esetén a szélütött személyt füstölték vele.
Kiszomborban az ünnepen kenyeret égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen, míg Apátfalván úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágából főzött ital minden betegségre orvosság. A budaörsi németek pünkösd reggelén ablakot nyitottak, hogy a Szentlélek átjárja a házat, Szegeden pedig úgy tartották, a szél ilyenkor a Szentlélek szájából jön – nem ajánlatos szidni, mert szélütés éri az embert. A legismertebb szokás viszont minden bizonnyal a pünkösdi királyválasztás.
így feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajszával, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.
Korábbi izgalmas cikkeink hasonló témában:
