A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján – kérdésekre válaszolva – Jonathan Todd megerősítette: a levél lényegében ugyanazokat az aggodalmakat fogalmazza meg, amelyeket Kroes hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén részletezett.
Megismételte, hogy a három legfőbb aggodalom az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt „eredetországgal”, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével, valamint a médiaregisztrációs szabályok alkalmazásával kapcsolatos.
Az említett EP-ülésen Kroes ezek közül az elsőről kifejtette: úgy tűnik, hogy a törvény vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is. Az irányelv viszont arra az elvre helyezkedik, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést.
A lekérhető médiaszolgáltatásoknál az a bizottság problémája, hogy a szabály szerinte nem kellőképpen világos, az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat „a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően”.
A médiaregisztrációnál pedig a holland biztos fő aggodalma az volt, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok „túlterjeszkedő alkalmazásának”.
Kroes akkor kitért arra is, hogy „továbbra is vizsgálják a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését”. A szóvivő most nem tudta megerősíteni, hogy ez utóbbi téma is helyet kap a levélben. Más források ugyanakkor az MTI-nek elmagyarázták, hogy e kérdésre maga az uniós irányelv sem tér ki egyértelműen, mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az Európai Parlament elfogadta ugyan, de az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
Egy bizottsági forrás elmondta még: a levél elküldése azt is jelenti, hogy a végrehajtó testület lezárta a törvény előzetes értékelését, és esetleges további lépéseket annak fényében tesz, milyen választ kap aggodalmaira. Amennyiben a magyar fél orvosolja az aggodalmakat vagy kielégítő magyarázatot ad a felvetett problémákra, a vizsgálat várhatóan nem folytatódik. Ha azonban a bizottság úgy érzi, aggodalmai a választ követően is fennállnak, hivatalos eljárás veheti kezdetét.
A magyar Médiatanács már az EP-bizottsági ülést követően jelezte, hogy Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak.
A pénteki sajtótájékoztatón több kérdés vonatkozott arra, hogy az alapjogokért felelős Viviane Reding biztos is bekapcsolódott-e a vizsgálatba. A testület szóvivője ezekre kitérően válaszolt, és azt emelte ki, hogy a téma elsősorban az audiovizuális portfólió illetékességébe sorolódik.
