Nagyvilág

Megszólalt Papp István

Éjjelente az égen szálló repülőgépeket nézte, és a hazatéréséről álmodozott Papp István, a Szudánban elrabolt, három hónapig fogva tartott békefenntartó - mesélte a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Papp István gyerek katonák leszerelésével foglalkozott elrablása előtt Szudánban. Úgy véli, nem a munkája miatt rabolták el, hanem, ahogy mondta a lapnak adott interjúban, “ez egy tisztán üzleti szempontból végrehajtott emberrablás volt, amelyben semmi politikát nem látok. A fogva tartásom során is azt tapasztaltam, hogy az elrablóim csak arra koncentráltak, hogy anyagi hasznot szerezzenek az akciójukból”.

A férfit október 7-én rabolták el. “El-Faserban, a dárfúri misszió fővárosában, ahol az ENSZ-főparancsnokság is székel, hely hiányában nem a központi épületben kaptam szállást, hanem azon kívül béreltem lakást helyi őrökkel. Este tíz órakor megjelent az ajtóban egy terepruhás felfegyverzett férfi, aki elüvöltötte magát, és a többi ott lakó ENSZ-alkalmazottal együtt beterelt egy szobába. Megkötöztek bennünket, és egy kocsival azonnal elszállítottak. Az útról nem tudok sokat mondani, mert sötét volt, gyakran nem is tudtam, hogy merre jártunk. Egész éjjel utaztunk, és másnap, már valahol messze, érkeztünk meg” – mesélte az elrablása körülményeiről a lapnak Papp István.

Eleinte bizonyos szabadságot élvezett, mert idős embernek gondolták és papának nevezték. Amikor azonban megtudták, hogy katona volt, már szigorúbban őrizték, és meg is kötözték. Erre szerinte úgyis rájöttek volna, ezért inkább maga mondta el.

Fogvatartói többször eljátszották a kivégzését – mondta Papp István. Szerinte ez arra volt jó, hogy beszámoljon erről az ENSZ-nek, amikor kapcsolatba lép a szervezettel telefonon. Arra gondolhattak, hogy a megfélemlítésével könnyebben kikényszeríthetik a váltságdíjat. Egy idő után azonban már egymás ellen is fordultak, érezhető volt rajtuk a feszültség amiatt, hogy nem kapják meg a pénzüket.

Egyszer csak kivitték egy földút közepére, és előremutattak egy ötszáz méterre álló autó felé. Ráparancsoltak, hogy fusson, de szerencsére nem lőtték hátba, hiszen a szudáni biztonsági szolgálat emberei vártak rá az autóban – mesélte az ENSZ-alkalmazott.

Azon gondolkodik, hogy mit hagyott abba a munkájában, és azt hogyan kellene folytatni. Az egész történetét munkahelyi balesetnek fogja fel, és legalább elköszönni vissza szeretne menni, beindítani azokat a programokat, amelyeket elkezdett – szögezte le Papp István.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik