Nagyvilág

Kiderült az észak-koreai támadás valódi oka

Kedden tartották a leendő észak-koreai vezető, a 24 éves Kim Dzsong Un egyik beiktatási ünnepségét, valószínűleg ennek alkalmából rendelték el a „nagy tettet”, a ma reggeli tüzérségi támadást a dél-koreai szigetek ellen. Phenjan célja, hogy kétoldalú tárgyalásokra kényszerítse az Egyesült Államokat. Közben Washington abban bízik, hogy Kína jobb belátásra bírja az észak-koreai vezetést és befejeződik a provokáció.

Ma reggel Észak-Korea kommünikét tett közzé, amely szerint ellentámadást hajtott végre, mert a dél-koreai hadgyakorlat észak-koreai területen történt. Ez természetesen hazugság, mint ahogyan a kommüniké másik állítása is, mely szerint a dél-koreai egységek (70 ezer fő) átlőttek észak-koreai területre – magyarázza Nógrádi György. A megtámadott szóban forgó szigetek a Sárga-tengeren található Yeonp és Yeong szigetei, az egyik 6,19, a másik 0,94 négyzetkilométer, lakosságuk kétezer fő. A két sziget, valamint három másik sziget hovatartozása vita tárgyát képezi a két Korea között.
pp

Multisource political news, world news, and entertainment news analysis by Newsy.com

A valóság az, hogy a kedd reggeli csapással Észak-Korea több célt akart elérni. Az egyik, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra annak érdekében, hogy hatoldalú tárgyalások helyett csak kétoldalú tárgyalások legyenek az amerikai fél és Észak-Korea részvételével. Ebbe az amerikaiak nem fognak belemenni – tette hozzá Nógrádi György. Ma indult el egy amerikai különmegbízott Pekingbe, hogy Kína hasson Észak-Koreára és fejezze be a provokációt. Észak-Korea nehéz helyzetbe hozta Kínát, aki nem tud mit tenni, mert ha magára hagyja Észak-Koreát, akkor Dél-Korea elsöpri és abban a pillanatban újabb amerikai szövetséges jelenik meg a kínai határon, ezt pedig Peking nem akarja.

Az eseményeket némiképp magyarázza, hogy kedden Kim Irszen unokáját, Kim Dzsong Unt egy újabb ünnepség keretében iktatták be. Minden ilyen ünnep alkalmával egy “nagy tettet” hajtanak végre, nyilvánvaló, hogy ezúttal Kim Dzsong Un javaslatára indították ma reggel a tüzérségi támadást – véli a szakértő. A provokáció hatására Dél-Korea visszahívta munkásait a közös építkezésekről és Washington bejelentette, hogy nem tér vissza a hatoldalú tárgyalásokra.

A két Korea között a koreai háború (1950-53) óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres konfliktus. Dél-koreai részről tizenhat katona és három polgári személy sebesült meg, az észak-koreaiak veszteségéről nem tudni, de szöuli tisztségviselők szerint jelentős lehetett. A tűzharc egy órán át tartott.

Az első komoly fegyveres konfliktus az 1953-as fegyverszünet óta 1999. június 15-én robbant ki. Az összecsapás akkor 14 percig tartott, 1 elsüllyedt és kilenc sérült észak-koreai hajóval, 30 észak-koreai halottal és 70 sebesülttel zárult. Dél-Korea megnyert az összecsapást, 11 sebesültje volt és 2 hadihajója sérült meg.

2002. június 19-én újabb összecsapás történt, amely 25 percen át tartott. Dél-Koreának 6 halottja volt, 18 sebesültje és 1 elsüllyedt hajója. Észak-Koreának 13 halottja, 25 sebesültje és 1 elsüllyedt hajója, amelyet azonban partra vontattak.
Lee Myung-Bak dél-koreai elnök (középen) katonai vezetőkkel tárgyal Szöulban (fotó: MTI/EPA) Képgaléria!

Lee Myung-Bak dél-koreai elnök (középen) katonai vezetőkkel tárgyal Szöulban (fotó: MTI/EPA) Képgaléria!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik