A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint “a kormány haragos, csakúgy, mint a választók”. Ugyanis azoknak, akik “felelősek Magyarország múltbeli tönkretételéért”, mára már hatalmas adókat kellene fizetniük “botrányosan nagy végkielégítésük” után. Ám az Alkotmánybíróság ezzel nem ért egyet, és megsemmisítette a visszamenőleges hatállyal tervezett 98 százalékos adót, mivel az munkavállalói szerződéseket sért.
Ez feldühítette a kormányzó Fideszt, és a párt, kétharmados többségét felhasználva, “áthajtott” a parlamenten egy törvényt, amely “körülhatárolja” az Alkotmánybíróság illetékességét adózási ügyekben.
Kevesen szállnának vitába azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek “a tunya és korrupt” magyar közszféra kitakarítását célozzák. Ám egy új tanulmány kimutatta, hogy hivatali idejének első három hónapjában a kormány hatszor módosította az alkotmányt, és abból az 56 törvénytervezetből, amelyből törvény lett, 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be, ami azt jelenti, hogy így kikerülték a teljes körű, részletes parlamenti vizsgálatot – írja a pénteki The Economist.
A hetilap szerint a kormány “tekintélyelvű megközelítésével” kapcsolatos aggodalmak júliusban vertek gyökeret, amikor – választási győzelme után – a kormányzat közzétette proklamációját “a békéről, a szabadságról és a nemzeti harmóniáról”, amelyet ki kellett függeszteni a középületekben.
A folyóirat szerint ugyanakkor egyes magyarokat, akikben még friss az önkényuralmi időszak emléke, felzaklat a visszatérő hivatkozás “a népakaratra” a kormány bármely szándékának igazolására.
