Külföld

Szabad a 15 éve raboskodó Nobel-díjas

admin
admin

2010. 11. 13. 13:01

Kiengedték több mint hét éve tartó házi őrizetéből a mianmari ellenzék vezéralakját, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit - jelentette a BBC.

Szemtanúk szerint Szú Kji több száz híve sietett az ellenzéki vezető házához arra a hírre, hogy a mianmari hatóságok megkezdték az épület előtti kordonok és rendőrposzt lebontását.

Szú Kji, miután kilépett a házból, beszédet intézett az őt ujjongva ünneplő tömeghez.

Ő Mianmar -az egykori Burma- erőszakmentes demokratikus mozgalmának legismertebb vezetője, aki – Indira Gandhihoz, Benazir Bhuttóhoz hasonlóan – családi indíttatásból állt a népe sorsát megjavítani akarók élére.

Apját, U Aung Szan tábornokot, Burma nemzeti hősét, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg.

Aung Szan gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, és leánya vele együtt utazott Új-Delhibe. Az indiai évek alapvetően meghatározták későbbi politikai pályáját, kiváló kapcsolatokat épített ki Indira Gandhi indiai kormányfő családjával.

1964-67 között az oxfordi egyetemen tanult filozófiát, politika-tudományt és gazdaságtörténetet, majd 1969-től 1971-ig az ENSZ adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó tanácsának titkárságán dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxfordban megismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozik.

28 évi távollét után 1988-ban tért haza Burmába, eredetileg azért, hogy halálos beteg édesanyját ápolja. Burmát akkor éppen súlyos belpolitikai válság rázta meg, a diákok és a munkások állandó tüntetéseken próbálták megbuktatni a diktatúrát. Aung SZan Szú Kji ekkor vált Burma “második függetlenségi háborújának” vezéralakjává, szabad változásokat és politikai reformokat követelve járta az országot.

KÉPGALÉRIA

KÉPGALÉRIA

A tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szeptember 19-én katonai junta vette át a hatalmat. A Törvényes Rend Helyreállításának Tanácsa még a korábbi diktatúránál is kegyetlenebb rendszert vezetett be. Öt nappal később a politikusnő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezéssel pártot alapított, amelynek főtitkárként a junta távozását, ideiglenes kormány felállítását és szabad választások kiírását követelte, amiért 1989. július 20-án házi őrizet alá helyezték. 1990. május 27-én választásokat rendeztek az időközben Mianmarrá átkeresztelt Burmában.

A pártvezető személyesen ugyan nem indulhatott, pártja mégis megszerezte a parlamenti mandátumok 82 százalékát, ám győzelmét a katonák soha nem ismerték el. Első házi őrizete 1995. július 10-ig tartott, ezután az akkor már Nobel-békedíjas politikusnő öt évig viszonylag szabadon mozoghatott, bár folyamatosan akadályozták politikai tevékenységében. Aung Szan tisztában volt vele, hogy ha elhagyja az országot, sose engednék vissza, ezért 1999 márciusában – bár engedélyezték – nem merte felkeresni haldokló férjét Nagy-Britanniában.

2000 szeptemberében ismét házi őrizetbe helyezték, s ezt csak tizenkilenc hónap után oldották fel, de Aung Szan Szú Kjit és társait 2003. május végén a hatóságok ismét letartóztatták. Az ürügy az volt, hogy egy vidéki kampánykörútján pártja és a kormánypártiak között véres, halálos áldozatokat is követelő összecsapásra került sor. Hónapokig ismeretlen helyen tartották, csak szeptemberben engedték vissza ranguni otthonába és elrendelték házi őrizetét, amit 2005 őszén, majd 2007-ben meghosszabbítottak.

2008-ban éhségsztrájkba kezdett, egy hónap elteltével infúziós táplálást kapott. 2009-ben bírósági eljárás kezdődött ellene, azzal vádolták, hogy megszegte a házi őrizet szabályait azzal, hogy menedéket nyújtott egy amerikai férfinak, aki a beszámolók szerint titokban, a biztonsági ellenőrzést kijátszva – úszva – érkezett Aung Szan Szú Kji tóparti házába. Közben májusban ismét egy fél évvel meghosszabbították házi őrizetét.
Megpróbáltatásai ellenére soha nem adta fel a küzdelmet hazája sorsának jobbításáért. Harcát számos kitüntetéssel
díjazták: 1991-ben – első burmaiként – a Nobel-békedíjat kapott.

Feltétel nélkül engedték szabadon

A mianmari katonai kormányzat nem szabott semmiféle előfeltételt Aung Szan Szú Kji házi őrizetének feloldásához, így a politikus teljes egészében szabadságot élvez – közölte egy magas rangú mianmari kormányzati vezető.

Több nyugati fővárosban felszólították a katonai juntát, hogy a jövőben semmilyen módon ne akadályozza a Nobel-békedíjas politikus tevékenységét, biztosítsa teljes mozgásszabadságát. „Teljesen szabad abszolút nincs semmilyen feltétel” – jelentette ki a neve elhallgatását kérő ranguni illetékes.

Eközben a mianmari televízióban bejelentették az Aung Szan Szú Kji szabadon engedéséről szóló hírt. A híradás szerint jó magaviselete miatt részesült amnesztiában az ellenzéki vezető.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a mianmari ellenzéki vezető teljes mértékben részt vehessen országának politikai folyamataiban, teljes mozgási és szólásszabadsággal rendelkezzen. Barroso az összes politikai fogoly elengedésére szólította fel a mianmari hatóságokat, mondván, ez az egyetlen mód annak garantálására, hogy a november 7-i parlamenti választások a demokrácia felé vezető átmenet kezdetévé váljon.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a párbeszéd felvételét szorgalmazta a valós változások érdekében. „Aung Szan Szú Kji szabadlábra helyezését egy jelentős első szakasznak kell tekinteni a politikai változás útján. A mianmari katonai rezsimnek le kell mondania jogtalan követeléseiről” – mondta Buzek.

Nicolas Sarkozy francia államfő óva intette a mianmari hatóságokat attól, hogy bármilyen módon korlátozzák Aung Szan Szú Kji mozgás- és szólásszabadságát. Szombaton kiadott közleményében Sarkozy hangsúlyozta: Franciaország rendkívül nagy figyelemmel követi majd, hogy milyen körülmények között élhet a szabadságát visszanyerő Nobel-békedíjas politikus.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter közleményében az összes politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását követelte a mianmari hatóságoktól. Hangsúlyozta: csak a kormány és Aung Szan Szú Kji, illetve az ellenzék összes tagja és az etnikai kisebbségek közötti párbeszéd teszi lehetővé, hogy Mianmar a valódi nemzeti megbékélés útjára lépjen.

Meghívta a Nobel-bizottság

A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság meghívta Oslóba Aung Szan Szú Kjit, aki 1991-ben nem vehette át személyesen a Nobel-békedíjat.
Az NTB norvég hírügynökség által szombaton ismertetett nyilatkozat szerint Thorbjörn Jagland, a bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a mianmari demokratikus mozgalom vezetője a lehető leghamarabb a norvég fővárosba utazhat, és megtarthatja a díjazottak hagyományos beszédét.

A katonai junta elleni, a szabad választások kiírását követelő küzdelméért a mianmari – akkor még burmai – hatóságok Aung Szan Szú Kjit 1989-ben házi őrizetbe helyezték. 1991-ben – első burmaiként – neki ítélték a Nobel-békedíjat, azonban nem utazhatott el Oslóba, és helyette fiai vették át a kitüntetést.

A díjat odaítélő bizottság elnöke nyilatkozatában felszólította a mianmari katonai hatóságokat, hogy amennyiben engedélyezik Aung Szan Szú Kji számára a külföldi utazást, garantálják azt is, hogy visszatérhet hazájába.

Jagland egyben meggyőződésének adott hangot, hogy a mianmari ellenzék vezetőjének szabadon bocsátása bátorítást nyújt valamennyi bebörtönzött politikai fogolynak, köztük a Nobel-békedíj idei kitüntetettjének, a kínai ellenzéki Liu Hsziao-ponak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.