Külföld

Változik a magyar EU-elnökség feladatköre

admin
admin

2010. 02. 16. 15:13

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével változik a soros EU-elnökségek feladatköre, ami Magyarország számára is konkrét technikai következményekkel jár - mondta Balázs Péter kedden az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a soros magyar elnökség idején a tanácskozások lehetséges helyszíneiként elsősorban öt település jöhet szóba: Budapest, Visegrád, Balatonfüred, Debrecen és Szeged.

Az Európai Tanács állandó elnöki tisztsége, valamint a külügyi főképviselői poszt létrehozásával csökken a soros elnökségek feladatköre, a soros tagállamok kormányfői és külügyminiszterei lényegesen kisebb, afféle segítő, “másodhegedűs” szerepet játszanak majd – közölte tájékoztatójában a tárcavezető.

Magyarország jelenleg úgy számol, hogy elnöksége idején, 2011 első félévében 15 informális szakminiszteri ülés lesz és egy csúcstalálkozó, illetve további egy rendezvény, az Európai Bizottság testületi látogatása. A lehetséges helyszínek között elsősorban öt település jöhet szóba: Budapest, Visegrád, Balatonfüred, Debrecen és Szeged – közölte a külügyminiszter. Az Európai Tanács informális üléseit, illetve a harmadik országokkal tartandó csúcstalálkozókat – szintén a Lisszaboni Szerződésből adódóan – nem Magyarországon, hanem Brüsszelben tartják majd – tette hozzá.

Balázs Péter szerint a magyar elnökség sikere egyrészt a felkészült köztisztviselői kar megerősítésétől, másrészt pedig annak a kilenc új miniszternek a megfelelő kiválasztásától függ majd, akik az uniós miniszteri tanácsok üléseit vezetik 2011 első félévében. Az elnökségi felkészülés költségvetése 9 milliárd forint, ez az összeg – mint a miniszter fogalmazott – “sziklaszilárd”. A kiadási oldal pontosan tervezhető, a bevételi részben a költségvetés általános bevételeiből, részben – konkrétan 2,1 milliárd forint értékben – pedig értékes, használaton kívüli külképviseleti ingatlanok értékesítéséből tevődik össze – mondta a külügyminiszter. Az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adhatja el, és a Külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy ezekből még az idén pénz legyen – tette hozzá.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke szerint elhibázott stratégia az uniós költségvetést ingatlanértékesítésekre alapozni. A fideszes politikus szerint az, hogy kezdeményezték a külföldi ingatlanok eladását, csak a forráshiány problémájának “szőnyeg alá söprése és kommunikációs szintű kezelése”.
Javasolta, hogy függesszék fel a külképviseleti ingatlanok értékesítését, és tervezzék újra a költségvetés bevételi oldalát. Hozzátette: a szóban forgó 2,1 milliárd forintnak a kivonása azt eredményezheti, hogy összeomolhat Magyarország uniós elnökségi költségvetése. Németh Zsolt kijelentette: az az érzése, hogy a kormány “fűnyíróelvszerű lefaragásra” készül, amit semmi nem magyaráz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.