Külföld

Itt a magyar-szlovák hidegháború

admin
admin

2009. 08. 25. 06:25

A magyar félnek sokkal óvatosabban kellett volna mérlegelnie Sólyom László révkomáromi látogatásakor, hiszen szakértők szerint köztudott, hogy a hungarofóbia már állami szinten kódolva van Szlovákiában. A szoborbizottság hibás döntése automatikusan magával hozta a botrányt. Egyesek már Duna menti „hidegháborúról” beszélnek.

Sólyom László révkomáromi látogatásának meghiúsulásában a magyar fél is hibás volt, a szoborbizottság részéről nagyon furcsa, hogy 5:0 arányban leszavazta, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfőt vagy más szlovák vezető politikust is meghívjanak Szent István szobrának ünnepélyes felavatására – nyilatkozta lapunknak Huncík Péter Szlovákia-szakértő, hozzátéve, hogy innentől fogva már csak rossz döntéseket lehetett hozni. Szlovákiában közismert az állami szintre emelt hungarofóbia, ezt tudva a magyar félnek nem ártott volna érzékenyebben mérlegelni.

Kudarcot vallunk nemzetközi szinten

A szakértő szerint az egyik probléma az: nyoma sincs annak, hogy a két fél hosszú távú megoldást keresne, rövid távú presztízsgyőzelmekre törekszenek, és ez ahhoz vezet, hogy a szlovák-magyar viszony egyre balkánibbá válik. Huncík Péter szerint az ügy nemzetközi szintre terelésével csak veszíteni fogunk, hazánk megítélése ugyanis nem olyan egyértelmű a kívülálló számára. Egy gárdaavatás vizuálisan elképzelve sokkal fenyegetőbbnek tűnhet a nemzetközi közvélemény számára, mint egy nyelvtörvény, aminek pontjai kifogásolhatóak. Ráadásul az unió és az Európa Tanács is csak semmitmondó ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyben valószínűleg mindkét felet önmérsékletre intik – véli a szakértő.

Sólyom László a Komárom és Révkomárom közötti Duna-hídon volt kénytelen visszafordulni (fotó: MTI)

Sólyom László a Komárom és Révkomárom közötti Duna-hídon volt kénytelen visszafordulni (fotó: MTI)

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szintén úgy véli, hogy súlyosan hibázott a révkomáromi szoborbizottság, a szlovák fél ignorálásával gyakorlatilag azt döntötték el, hogy a szoboravatás botrányba fullad. S mivel politikusok is ülnek a bizottságban, sejthették, hogy nemzetközi botrányba – mutat rá Molnár Norbert főszerkesztő a címoldalon közölt jegyzetében.

Szerinte a politikusok ugyanis pontosan ismerik a szlovák politikai elit hisztérikus, megalapozatlan, uszító és primitív reakcióit mindenre, ami magyar. „Cinkelt magyarkártyával játszik az egész szlovákiai hatalmi garnitúra – háromnegyed év van a választásokig” – jegyzi meg . Felhívja a figyelmet arra, hogy a szoborbizottság hibás döntése miatt most senki sem foglalkozik magával a szoboravatással, csak a botránnyal, ami nem jó, s ezért kár volt a szobrot egyáltalán felállítani. „Ha nem ez volt a cél, akkor súghatott volna valaki a kalandoroknak. A szlovákiai magyarok érdekében” – szögezi le a szerző.

Duna menti hidegháború?

A cseh Právo című szlovák lap szemleírója, Petr Uhl szerint kitört a Duna menti hidegháború. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűncselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn. Nem lehet ok erre a szlovák lépésre a Jobbik és a félkatonai Magyar Gárda sem, mert Budapest igyekszik fellépni ellenük. Pozsonyban ugyanakkor kormánytényező a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amelynek elnöke, Ján Slota közismerten gyaláz mindent, ami nem szlovák – magyarokat, cseheket, romákat egyaránt.

Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák-magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Amennyiben azonban Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre.
Révkomárom lakosságának 65 százaléka magyar, akiknek a többsége nemcsak az Európai Unióhoz, hanem Szlovákiához is lojális. Pozsony nehezen tudná bizonyítani, miszerint Sólyom révkomáromi látogatása olyan hatalmas veszélyt jelentett volna a közrendre, hogy azt be kellett tiltani – jegyzi meg a szerző.

Tagadták, hogy tudtak róla

Ladislav Spacek cseh protokollszakértő, Václav Havel volt szóvivője szerint igaza van Budapestnek, amikor azt állítja, hogy Sólyom László révkomáromi látogatását nem néhány napja, hanem már két hónappal korábban hivatalosan a szlovák fél tudomására hozta.

„Az a közlés, hogy a magyar államfő a Szlovák Köztársaság területére kíván látogatni, szóban is elhangozhat” – nyilatkozta Spacek abban az interjúban, amelyet a Sme című szlovák liberális lap közölt hétfőn. Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken jelentette ki, hogy Sólyom László nem mondott igazat, amikor aznap újságírók előtt azt állította, hogy a szlovák fél több mint két hónapja tud a révkomáromi szoboravatásra tervezett látogatásáról. Fico szerint a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Budapest viszont azt állítja: a szóbeli, de hivatalos tájékoztatás már június 19-én megtörtént, amikor Sólyom átvette Peter Weisstől, a Magyarországra akkreditált új szlovák nagykövettől annak megbízólevelét.

„Ez teljes mértékben összhangban van a szokásokkal és a szabályokkal. Ha ilyesmit az államfő, a külügyminiszter vagy a külügyminisztérium magas tisztviselője közöl a szlovák nagykövettel, akkor az hivatalos közlés. Függetlenül attól, hogy erre szóban vagy írásban kerül sor” – állítja Spacek. A nagykövetnek ilyenkor kötelessége, hogy azonnal tájékoztassa a külügyminisztériumot, amelynek pedig a maga vonalán a partneri hivatalt, ez esetben a szlovák államfői hivatalt kell értesítenie. Spacek szerint az augusztus 13-i magyar jegyzék nem a látogatás bejelentésére, hanem már csak annak technikai lebonyolítására vonatkozik.

Kettős mérce

Jegyzetében a Sme leszögezi: Pozsony kétféle mércével mér. Amikor ugyanis 2007 novemberében Mirek Topolánek cseh kormányfő járt Pozsonyban, hogy a szlovák ellenzékkel együtt ünnepelje meg a rendszerváltás évfordulóját, és nem találkozott Fico miniszterelnökkel, a szlovák hatóságok nem tiltakoztak. Sólyom egy hónappal korábbi, a révkomáromi Selye Egyetemen tett látogatásakor viszont szintén nagy volt a hangzavar.

„Tehát nem is annyira a látogatás ténye, hanem a látogató nemzetisége a döntő. A magyar politikusra más a mérce, mint a csehre. A Sólyomról szóló vita pedig megint csak a kormány és a magyar kisebbség közti vitát helyettesíti, amely alapvetően arról szól, hogy viselkedhet-e a kisebbség másképpen, mint ahogy azt a kormány és a szlovák nacionalisták elképzelik” – fejti ki az újság.

Bizonyos szempontból azonban a kettős mérce érthető és jogos. „Történelmi szempontból a szlovák-magyar viszony más, mint a szlovák-cseh viszony, s ezt a magyar félnek is tudomásul kell vennie. Sólyomnak meg kell értenie, hogy itt aknamezőn lépked, s útjait a határon túli magyarokhoz korlátoznia kellene, illetve politikailag jobban elő kellene készítenie” – mutat rá a lap.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.