Külföld

Nő a feszültség a határokon túl

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2008. 12. 29. 08:50

Kárpátalján a magyar oktatás elsorvasztása, Vajdaságban a magyarverések, Romániában pedig a választások során egymásnak ugrott magyar szervezetek hívták fel a figyelmet a határon túli magyarokra 2008-ban. Közben Szlovákiával sosem volt ilyen feszült a viszony a rendszerváltás óta, és a krízisnek még közel sincs vége.

A 2008-as év igencsak eseménydús és konfliktusokkal terhelt volt a határon túli magyarok számára. Ám míg Szlovákia – Felvidék

Magyarország és Szlovákia viszonyát 2006 óta beárnyékolta a Malina Hedvig-ügy: a megvert nyitrai lány körüli botrány máig nem tisztázódott, mivel a magyarok Hedvignek hisznek, A tankönyvügy majdnem megoldódott

A kommunikáción túl is tett a szlovák kormány az ott élő magyarok érdekeit sértő lépéseket. Egy törvény szerint ugyanis a kisebbségek által használt, kisebbségi nyelven írt tankönyvekben a szlovák helységneveket csak szlovákul lehetett leírni.

Azaz a magyar iskolákban a magyar diákok a magyar tankönyvekben nem olvashatták Pozsony nevét, csak Bratislavaként tanulhattak róla. A magyar politikai vezetés nyomására azonban decemberben nagy többséggel ment át az a módosítás, amely megszüntette – volna – ezt a helyzetet: a törvény szerint ezt követően aEgy focimeccs volt a gyújtópont

A két ország közötti viszony októberben mérgesedett el teljesen, amikor Dunaszerdahelyen, egy focimeccsen a rendőrök nekimentek a magyar szurkolóknak. A szemtanúk állítása szerint a magyar drukkerek – a Nagy-Magyarország zászlók lengetésén túl – nem csináltak semmi olyat, amely okot adhatott volna az
incidenst igazolhatta volna. Az esetet követően a Magyar Gárda lezárta a Szlovákiába vezető határátkelőknél a fél útpályát, a szlovák nagykövetség előtti tüntetésen pedig Királyhelmecen pedig a nemzeti őrsereg 28 tagját tartóztatta le a rendőrség, mivel önkényuralmi jelképekre emlékeztető szimbólumokkal tarkított egyenruhát viseltek. Az összesen negyven magyar állampolgár a szlovákiai városban Felvidék 1938-as visszacsatolásának évfordulóján akart két háborús emlékműnél koszorút elhelyezni.

Határon túl 2008-ban (Forrás: FN)

Határon túl 2008-ban (Forrás: FN)

Mindez leginkább azt a hatást érte el, hogy az eddig inkább Magyarországgal szimpatizáló EU-ban az általános vélekedés az lett, hogy beolvasott Ficónak, majd Révkomáromban találkozott a két kormányfő. A szlovák miniszterelnök igazán szlovák kollégája ellenében. Egy biztos: a két ország közötti normális viszony visszaállításához még sok idő kell.

Románia – Erdély

Románia és Magyarország között a viszony kifejezetten jónak mondható. Keleti szomszédunknál viszont a magyarok váltak megosztottá. A sokáig egyeduralkodó RMDSZ ugyanis 2007-ben riválist kapott a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) képében. A két formáció a tavaszi önkormányzati választáson kampánysegítsége ellenére is – alul maradt az MPP. A kudarc után a párt jelentős megtartotta pozícióját a kormányzati pozícióba kerüljön a magyar szövetség.

Szerbia – Vajdaság

Az szerb választások után sem romlott Szerbia és Magyarország viszonya, sőt. A magyar kormány több alkalommal is hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a déli szomszéd Tadic elnök is hazánkba látogatott.

Incidensek azért történtek: ismét falfirkák borzolták a kedélyeket. Komolyabb diplomáciai következménye azonban ezeknek az eseteknek nem volt.

Ukrajna – Kárpátalja

A kárpátaljai magyarság került be legritkábban a hírekbe 2008-ban a határon túliak közül. Pedig probléma itt is van: az ukrán állam minden eszközzel igyekszik saját nyelvének elsőbbséget biztosítani, elsősorban a kisebbségi oktatás “leépítésével”.

Ebbe az irányba tett lépés volt többek között az egyházi iskolák hátrányos helyzetbe hozása, illetve az érettségi-felvételi rendszer 2009-től történő megváltoztatásának kezdeményezése. Eszerint a magyar iskolában végzett diákok számára az ukrán anyanyelvűekkel azonos ukrán nyelvtudás lesz a követelmény az új, emelt szintű érettségiken, és eleve esélytelen lesz az egyetemi felvételi vizsgákon az, aki nem anyanyelvi szinten ismeri az állam nyelvét.

A hír hallatán sok magyar szülő elbizonytalanodott, hogy magyar iskolába adja-e gyermekét vagy inkább ukránba, hiszen az anyanyelven oktató intézetekben nem lehet jól megtanulni ukránul. Így, miközben, még a ’90-es években Kárpátalján általános tendencia volt, hogy sok szülő az ukrán iskolákból magyar tannyelvű intézményekbe íratta be gyermekét, mára – nem utolsósorban Schengennek is köszönhetően – ennek éppen az ellenkezője tapasztalható.

Ezenkívül egy másik esetre is felkapta a fejét a magyar közösség: a magyar honfoglalás jelképének számító vereckei emlékművet radikálisok gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok mintegy félszáz fős csoportja ukrán állami címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő és a magyar nép nevében bocsánatot kérő márványtáblát szerelt fel a idegen állami jelképek. Mivel többen megijedtek ettől, levették a magyar trikolórt, többek között a tiszaújlaki önkormányzatról és gimnáziumról is. Az ukrán kisebbségi törvény egyébként garantálja a kisebbségek által lakott területeken a nemzeti szimbólumaik használatát.

Ezek az esetek sem vezettek azonban diplomáciai bonyodalmakhoz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.