Külföld

Bedőlnek az iráni bankok

admin
admin

2007. 12. 12. 16:31

Mohammed Khatami ajatollah, a jelenlegi elnök elődje kedden rendkívül kritikus beszédet mondott Ahmadinedzsád politikájáról, elsősorban gazdasági terveit becsmérelve. Az iszlám köztársaság valóban elég nehéz helyzetbe került, az ENSZ-szankciók miatt ugyanis nem forog valuta, a bankok a csőd szélén állnak.

A The New York Times kiemelte: bár Iránban köztudott Khatami elégedetlensége a jelenlegi vezetéssel, ám a keddi „nyilvános elítélés szokatlan” volt. A teheráni egyetemen – amely egyébként számos Ahmedinedzsád elleni tüntetés helyszíne az utóbbi másfél évben – több mint ezer diák előtt elmondott beszédében Khatami „elítélte az aktivisták elleni politikai és társadalmi leszámolást”, ugyanakkor kritizálta az elnök gazdasági terveit. Az elmúlt hónapokban több mint harminc egyetemistát tartóztattak le, jegyzi meg a tudósítás.

Khatami azt is kiemelte beszédében, hogy értékelése szerint Irán nemzetközi pozíciói “nem jók”, s az országnak nem kellene “üdvözölni” a fenyegetéseket, utalva az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) eddigi szankcióira.

Újabb szankciók jönnek

A The Washington Post keddi elemzésében azt írta, hogy a BT tagjai között egy újabb határozati javaslatot köröznek, amely tulajdonképpen megerősítené a néhány héttel ezelőtti egyoldalú amerikai szankciókat az iráni forradalmi elitgárdák, az al-Quds, valamint egy vezető teheráni bank ellen. A tervezet felszólítaná az ENSZ tagjait, hogy tanúsítsanak „visszafogottságot” és „elővigyázatot” az Iránba irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban.

Név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint „igen szokatlan”, hogy a világszervezet egy tagállam katonai szervezete ellen fontolgat büntetőlépéseket. A 15 ezer főt számláló al-Quds felelős Teherán titkos műveleteiért, beleértve az olyan szervezetek fegyverrel való ellátását és kiképzését, mint a Hezbollah, a Hamasz, a Palesztin Iszlám Dzsihád, vagy az iraki siíta milíciák – idéz a lap európai és amerikai hivatalos forrásokat. Ha a határozatot megszavazná a BT, az már a harmadik lenne az Iránt sújtó ENSZ-intézkedések sorában, még akkor is, ha a csekély valószínűséggel átmenő javaslat sokkal korlátozottabb a célokat és az intézkedéseket tekintve, mint az októberben életbe lépett amerikai szankciók.

Moszkva és Peking dönt

Kétségtelen, hogy Moszkvának és Pekingnek döntő szava lesz a tervezet sorsát illetően, míg az Egyesült Államok még ebben az évben szavazásra kívánja bocsátani a szöveget, annak ellenére, hogy amerikai diplomaták szerint az eljárás áthúzódhat a következő évre.

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott nemzeti hírszerzői értékelés (NIE) kivonata levette a napirendről a katonai beavatkozás lehetőségét, ám a feszültség továbbra is magas Washington és Teherán között. Ráadásul szombaton az iráni olajügyekkel foglalkozó miniszter, Gholamhosszein Nozari bejelentette, hogy országa, mely a negyedik legnagyobb exportáló, nem fogad el többé dollárt az általa szállított nyersanyagért.

Összeomlás szélén az iráni bankok

Con Coughlin, a The Daily Telegraph elemzője hétfőn, nyugati forrásokra hivatkozva, azt írta a lapban, hogy „az iráni bankok az összeomlás szélén állnak, míg az ipar komoly utánpótlási hiányokkal küzd”, az eddig életbe léptetett szankciók hatásaként. Ahmadinedzsád elnök többször kijelentette, hogy a nyugati szankciók nem működnek, ennek ellenére „egy, az iráni parlament számára készített bizalmas jelentés szerint a folyamatos gazdasági elszigetelésnek kemény következményei vannak” – írja. Nyugati diplomaták szerint az ország bankrendszerét érzékenyen érinti az európai, japán és amerikai bankok bojkottja.

„A legnagyobb iráni bankok felfüggesztik a jövőben tranzakcióikat helyi ügyfeleikkel, ami azt jelenti, hogy az üzleti szektor egyre nehezebben jut kemény valutához” – teszi hozzá az elemző. Egy az ENSZ-el szoros kapcsolatban lévő brit tisztviselő is megerősíti, hogy a „szankciók nagyon negatív hatással járnak az iráni gazdaságra, s a jövőben újakra is számíthatunk.” A lap még hozzáteszi, hogy az elmúlt napok teheráni parlamenti vitái során számos ellenzéki képviselő nyíltan bírálta a kormány konfrontatív politikáját a világszervezettel való tárgyalások során.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.