A szlovák kormánypárt részéről még mindig fennáll az a félelem, hogy a Benes-dekrétumok ügyének megnyitása utat enged az egyéni és anyagi természetű kárpótlásnak, annak ellenére, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem fogalmazott meg ilyen irányú követeléseket – nyilatkozta lapunknak Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány Szlovákia-szakértője.
Az MKP az egyéni és vagyoni természetű kárpótlás megvalósítását irreálisnak tartja, e helyett kollektív és szimbolikus kárpótlást szorgalmaz. A Bugár Béla által kifejtett kárpótlási rendszer egy az érintett családokat támogató alapítvány létrehozásával történne, hasonlóan a holokauszt áldozatai számára létrehozott alaphoz, mely sikeresen működik Szlovákiában.
A szlovák parlament csütörtökön fogadta el a „A szlovákiai viszonyok II. világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” szóló parlamenti határozatot Pozsonyban. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja szavazott.
Nacionalista nézetek
Szomorú tény, hogy a szlovák politika egyöntetűen felzárkózott a Slota által propagált szélsőséges politika mellé, az pedig hogy a szlovák kormány egyáltalán nem törekszik hazánk, vagy akár a magyar kisebbség felé pozitív üzenetet, vagy akár magyarázatot küldeni az ügyben, egyértelműen mutatja, hogy nem tartanak igényt az ezzel kapcsolatos kétoldalú kommunikációra – véli Kollai.
A Benes-dekrétumokat Szlovákia nemzeti ügyként kezeli, éppen ezért számítani lehetett arra, hogy a törvényjavaslatot elfogadják majd, ugyanakkor a nemzeti sérelmeket szintén mélyen megélő, de a magyarokkal jó kapcsolatra törekvő kereszténydemokraták tartózkodására is volt esély. A szavazáskor aztán győzött az etnocentrizmus, és az MKP egyedül maradt a törvényjavaslatot ellenző szavazatával. A nagyobbik kormánypárt (Smer) ráadásul azt is kifogásolta, hogy az MKP az Európai Unióban tiltakozott a tervezet ellen.
Pavol Paška (Smer) házelnöknek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogyan magyarázza majd meg az EP-ben, hogy a Smer miért viselkedik az SNS túszaként – nyilatkozta Csáky Pál, az MKP elnöke az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtöki számában. „Paška, akárcsak Robert Fico azért ideges, mert nem tudják féken tartani Ján Slotát (SNS)” – nyilatkozta Csáky.
—-Az unió tehetetlen—-
A szlovák politikusoknak Magyarország történelmi szerepével kapcsolatos sztereotipikus gondolkozásában nagy szerepet játszik az ismeretek hiánya – nyilatkozta Kollai István, aki szerint az ottani politikai elit mind a mai napig nincsen tisztában a Benes-dekrétumok végrehajtásának pontos körülményeivel és azzal az érzelmi hatással, amit ez a magyarokban kiváltott.
Szerencsére az Európai Unió keretei között történő pragmatikus együttműködésre a történelmi fóbiák nincsenek jelentős hatással, habár itt is vannak negatív példák. Az Ipoly-hidak felépítése nem a magyar kisebbség számára előnyös helyeken történik, az autópálya-építés kapcsán a magyarlakta terültek szintén hátrányba kerülhetnek.
Az unió számára elfogadhatatlan kollektív bűnösség elvét alkalmazó határozat megszavazásának ellenére a szlovák kormány nem számíthat az unió részéről különösebb negatív intézkedésekre. Az unióban az értékalapú megközelítés helyett egyre inkább a pragmatikus dimenzió kerül előtérbe, e területen pedig Szlovákia jó eredményeket tud felmutatni – véli Kollai István, a térség szakértője. A szlovák gazdaság jól teljesít, közel vannak az euró bevezetéséhez, a két ország között felmerülő bilaterális problémákban pedig az unió nem szívesen foglal állást.
A magyar kormány csalódott
A történtekre reagálva a magyar Külügyminisztérium közleményt adott ki, melyben kifejtette: nem tud egyetérteni azzal a szemlélettel, amely megerősíti a benesi dekrétumok, köztük a kollektív bűnösség szellemében fogant, s egyes népcsoportok ellen alkalmazott elemek érvényességét.
A miniszterelnök pénteken telefonon beszélt szlovák kollégájával a Benes-dekrétumok ügyében, és a döntéssel kapcsolatos kormányzati szándékokról kérdezte partnerét. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának döntését.
A magyar miniszterelnök világossá tette: a döntés csalódást okozott Budapesten, és semmiképpen sem járul hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi pozsonyi találkozóján állapodott meg. Jelezte, hogy a magyar kormány az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát.
A Benes-dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket. Történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
