A koszovói albánok és a szerbek közötti bécsi tárgyalásokon elnöklő osztrák diplomata, Albert Rohan szerint a világszervezet közvetítői azonban nem tudják, hogy a szerbek és a koszovói albánok beleegyeznek-e majd abba. Úgy magyarázta, hogy ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa megoldást akar a státuskérdésre, akkor a New York-i testületnek egy új határozatot kell hoznia. A közvetítők pedig a Biztonsági Tanácstól kapták a felhatalmazást, hogy találjanak megoldást, így a csoport abból indul ki, hogy a BT majd ennek (a javaslatcsomagnak) megfelelő határozatokat fog hozni. Kiemelte, hogy amíg reális esély van a kompromisszumokra, addig folytatják a tárgyalásokat. Ha azonban ez már nem lesz így, akkor olyan megoldásokat fognak javasolni, amelyek a csoport megítélése szerint ésszerűnek tűnnek.
Rohan kiemelte, hogy Koszovó államjogi státusát illetően alapvetően összeegyeztethetetlen Belgrád és Pristina álláspontja. (Szerbia széles körű autonómiát akar biztosítani Koszovónak, amely viszont semmi mást nem fogad el, csak a független államiságot.) Ezért már a tárgyalások megkezdése óta olyan gyakorlati kérdésekre koncentrálnak, amelyekben azonos a felek célja, nevezetesen hogy a koszovói szerbeknek normális életet tegyenek lehetővé. Ezzel összefüggésben felsorolta a helyi önigazgatás, a kisebbségi jogok és a szerb vallási helyek kérdésköreit. Eddig 14 közvetlen tárgyalási fordulót tartottak Bécsben, és 27 szakértői látogatást tettek a térségben. A legnagyobb előrelépést a szerb templomok és kolostorok védelmének a kérdésében érték el. Rohan szerint a koszovói albánok rugalmasságot mutattak, de további engedményekre lesz szükség, míg a szerbek előremozdulását szerénynek nevezte.
A diplomata cáfolta, hogy Martti Ahtisaari egy augusztusi ausztriai fellépése alkalmával a szerbek kollektív bűnösségéről beszélt volna, ahogyan azt a szerb küldöttség több tagja is állítja. Kijelentette, hogy az ENSZ-főtitkár meghatalmazottja a milosevici idők történelmi terhéről és a történelmi örökségről beszélt. – Nem vesszük komolyan ezt a polemizálást, és a lényegi kérdésekre koncentrálunk – szögezte le.
Rohan szerint mindkét félnek reális képet kellene festenie a jövőről, mert a lakosságnak részben hamis képe van arról. Szerbiában például a tárgyalásokkal kapcsolatos reális problémákról semmit sem írtak, csak Koszovó Szerbiában maradásának a kérdésére koncentrálnak. Pristinában pedig túlnyomórészt arról adtak hírt, hogy mennyire sikeres a tárgyalóküldöttségük, mintha nem kellene a szükséges engedményekről tájékoztatást adni. Koszovóban terjed az a benyomás, hogy ha a tartomány holnap függetlenné válna, akkor paradicsomi állapotok köszöntenének be. A valóságban viszont számtalan probléma fog támadni. A státuskérdés megoldása után talán még az áramellátás sem lesz jobb a jelenleginél.
