Az Alkotmánybíróság teljes ülése a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság III/3110/2025. sz. végzése alapján szükséges veszélyhelyzeti szabályozásról szóló Korm. rendelet egyes rendelkezéseit – jegyezte szerdai friss közleményében az Ab. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a leköszönő Fidesz-kormánynak az általa elrendelt veszélyhelyzet idején hozott egyes rendeletei jogszerűtlenek voltak, ezért azokat megsemmisítette. A döntés visszamenőleges hatályú, ami azt jelenti, hogy az érintett rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha azok a kihirdetésük óta nem lettek volna érvényben.
Mely intézkedésről van szó konkrétan?
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság III/3110/2025. sz. végzése alapján szükséges veszélyhelyzeti szabályozásról szóló 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. § b) pontját, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) és (2) bekezdését.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a rendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a megfelelő véleményezését, ezért a kormányrendelet egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal.
A sérelmezett rendelkezések alapján a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek nincsen helye. A jogszabály azt is előírja, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, a 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti, a perköltséget az állam viseli.
Az indítványozó szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet az indokolja, hogy a kormányrendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben irreverzibilis változást idézhetnek elő.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a Korm. rendelet előkészítéséért felelős szerv a Korm. rendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.
Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt, a határozathoz több alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
