Külföld

Szankciókat vet ki az EU Fehéroroszországra

admin
admin

2006. 03. 24. 14:00

Fehérorosz vezetők, köztük Alekszandr Lukasenko elnök elleni szankciókról döntött az Európai Unió a múlt vasárnapi, az eddigi államfőt valószínűleg csalásokkal megerősítő választások nyomán.

Az Európai Unió csúcsértekezletének résztvevői Brüsszelben fehérorosz vezetők, köztük Alekszandr Lukasenko elnök elleni szankciókról döntött az Európai Unió a múlt vasárnapi, az eddigi államfőt valószínűleg csalásokkal megerősítő választások nyomán.


Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter sajtókonferencián jelentette be, hogy az EU korlátozó intézkedéseket hozott mindazok, köztük Lukasenko ellen, akik “politikai és adminisztratív szempontból felelősek a nemzetközi választási normák megsértéséért”. Egyúttal felszólította a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tiltakozók elleni további akcióktól.


Bár Plassnik nem bocsátkozott részletekbe, EU-illetékesek szerint a fontolóra vett intézkedések között szerepel a beutazási vízum megtagadása azoktól, akik választási csalásokkal gyanúsíthatók, és bizonyos bankszámlák befagyasztása is, ugyanakkor gazdasági szankciókat nem terveznek a volt szovjetköztársaság ellen.


A Lukasenko-kormányzat több tagját már korábban beutazási tilalommal sújtotta az EU, de ez egyelőre nem terjed ki például magára az elnökre. A csúcs megnyilatkozó résztvevői különösen súlyosnak találták a csütörtök esti eseményeket, amelyek során több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe.


A tüntetők szabadon bocsátását követelik


Az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) a demokratikus jogokat ért sérelem miatt követeli, hogy Fehéroroszországban engedjék szabadon a napokban bebörtönzött tüntetőket – derült ki azokból a nyilatkozatokból, amelyet a két szervezet elnökségének képviselői tettek péntek reggel Brüsszelben, az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján.


Alekszandr Milinkevics fehérorosz ellenzéki vezető Brüsszelbe küldött levélben köszönte meg az uniós tagországoknak a demokratikus erők erkölcsi támogatását. Jelezte egyúttal, hogy nem adják fel a küzdelmet a demokratikus jogok érvényesülése érdekében.


Pénteki információk szerint a csúcsértekezlet alkalmával megegyeztek a külügyminiszterek abban is, hogy a közeljövőben részletesebben megvizsgálják az unió további bővítésének kérdését. Ez azután került ismét a középpontba, hogy az alkotmányos szerződés ratifikálása elakadt, a jelenlegi EU-szerződések viszont elvben már csak Bulgária és Románia felvételét teszik lehetővé. A miniszterek valószínűleg informális különtalálkozót tartanak e témában még az osztrák elnökség idején, várhatóan májusban.


Az oroszok szerint az EBESZ uszított


Uszító szerepet játszott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a vasárnap Fehéroroszországban megrendezett elnökválasztások nyomán keletkezett pattanásig feszült helyezet kialakulásában – fejtette ki véleményét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A tárcavezető tulajdonképpen az első orosz hivatalos véleményt tolmácsolta azt követőn, hogy Minszkben a rohamrendőrség mintegy 200 személyt őrizetbe vett a fehérorosz fővárosban eddig még sohasem tapasztalt nonstop tüntetés résztvevői közül.


Az EBESZ megfigyelőinek meglátása szerint az állami hatalommal való visszaélés és a tömeges őrizetbe vételek az alapvető szabadság-, gyülekezési és véleménynyilvánítási jogok semmibevételét jelentik. Lavrov viszont az EBESZ tevékenységével kapcsolatban emlékezetett arra, hogy a szervezet már jóval a választások előtt azt kürtölte világgá: a voksolás nem lesz törvényes, megfigyelőcsoportjába nem hívták meg sem Oroszország, sem a Független Államok Közösségének (FÁK) képviselőit, ellenőrei munkáját nem tették átláthatóvá.


Törvénytelennek tartják a tüntetéseket


Lavrov egyébként a minszki események kapcsán úgy vélekedett: a fehérorosz hatóságok fellépését nem minősítené tömegoszlatásnak, és a fővárosban történteket még csak össze sem lehet hasonlítani azzal, ami néhány európai országban folyik. A miniszter példaként Franciaországot hozta fel, ahol a rendőrök és a diákok összecsapásaiban eddig emberek tucatjai sebesültek meg, és csütörtökön 420 tüntetőt állítottak elő.


Visszatérve a minszki megmozdulásokra Lavrov azt a véleményét hangoztatta, ha valaki kifogást talál a választások lebonyolítását illetően, megvannak a megfelelő fórumok arra, hogy panaszait orvosolják, de – mint nyomatékosan kiemelte – az olyan nagygyűlések, mint amilyeneket Minszkben rendeztek, sehova sem vezetnek. Leszögezte: nem is érti, hogy mit akartak elérni a minszki tüntetők, akik szerinte nem folyamodtak engedélyért, tehát a fehéroroszági ellenzéki megmozdulásokat akár törvénytelennek is lehet tekinteni.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Moszkva szoros szövetségesének tartja Minszket. Vlagyimir Putyin orosz elnök már hétfőn gratulált Lukasenkónak előző napi választási sikeréhez, és egyben kifejezte azt a meggyőződését: a fehéroroszok egyszersmind a két ország integrációjának megerősítésére is szavaztak. A két ország között 1996 óta olyan államközi együttműködés létezik, amely a politikai, gazdasági és katonai kapcsolatok mind szorosabbra fűzését, illetve a két állam esetleges teljes egybeolvadását irányozza elő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.