Irán megszakítja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ha nukleáris programja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül – jelentette ki Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az „európai országok elveszítik mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel eddig rendelkeztek” a program felügyelete kapcsán.
Fokozódó feszültségek
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia, azaz az EU-trojka külügyminiszterei Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt csütörtökön Berlinben tartott megbeszélésükön jutottak arra a következtetésre, hogy Irán “hátat fordított a nemzetközi közösségnek, következetesen megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és nem tudta bebizonyítani, hogy nukleáris tevékenysége békés célokat szolgál”.
A három EU-ország úgy döntött, hogy megszakítják a tárgyalásokat a teheráni kormánnyal, és a jövőben az ENSZ BT révén igyekeznek elejét venni annak, hogy Irán nukleáris fegyverrel szerelkezzen fel. A európai nagyhatalmak bizalomvesztésének egyik kiváltó oka, hogy Irán néhány napja – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek jelenlétében – levette több nukleáris központjának pecsétjét, és a létesítményekben újrakezdték a kutatói munkát.
A fokozódó diplomáciai feszültségek sokakban az amerikaiak iraki támadását idézi fel, az Egyesült Államok azonban jelenleg sem katonai erejét, sem szövetségesi rendszerét tekintve nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy megtámadja Iránt – hangsúlyozta lapunknak Deák Péter, biztonságpolitikai szakértő hozzátéve az iráni fenyegetettségről, hogy az csupán atomfegyver birtoklására vonatkozik, nem atomcsapás veszélyére. A szakértő szerint az egyre arrogánsabb politikát folytató iráni elnök, igyekszik „meglovagolni” az iraki rezsim bukása miatt véget ért kétpólusú hatalmi egyensúly megszűnése után kialakult helyzetet.
Cél: egy Iszlám Birodalom
A nemzetközi közösségek felháborodását kiváltó tettek és nyilatkozatok mögött Irán dél-ázsiai nagyhatalmi törekvései húzódnak meg, az elemző szerint a provokatív megnyilvánulások egyik oka az ország presztízsének növelése. Az Izrael elpusztítására vonatkozó megjegyzések célja pedig egy erős perzsa-arab szövetség kialakítása, melyhez kapóra jön az iráni vezetésnek a közös zsidó ellenségkép. Deák Péter szerint Mahmúd Ahmadinedzsád elnök hosszú távon egy iszlám eszmebirodalom létrehozására törekszik, mely kiterjedne egészen az indonéz szigetvilágig.
Ehhez azonban vélhetően nem tartja szükségesnek a katonai beavatkozás kiprovokálását, s hogy a lehetséges forgatókönyvek jócskán különböznek az iraki eseményektől, jelzi az is, hogy az USA ezúttal meg sem próbálja egymaga megoldani a helyzetet. Így marad az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mely az első fordulóban minden bizonnyal békés eszközökkel, legfeljebb gazdasági illetve politikai szankciók bevonásával próbálja majd meg rendezni a helyzetet. Második fordulóra, azaz katonai beavatkozásra Deák szerint egyelőre nincs sok esély. Egyrészt nem szolgálná az iraki elnök céljait, másrészt a nagyhatalmak szintén megpróbálják elkerülni, amíg el lehet. Ráadásul nem zárható ki egy politikai fordulat lehetősége sem Iránban, ahol már egyre inkább formálódik egy új, mérsékelt és a jelenleginél jóval racionálisabb ellenzéki csoportosulás.
Szankciókkal, vagy anélkül?
A békés eszközök mellett érvelt a brit külügyminiszter is, noha Jack Straw a BBC rádió délelőtti hírmagazinjának nyilatkozva igennel felelt arra a kérdésre, hogy szerinte a teheráni vezetés egyértelműen atombomba birtoklására törekszik-e. Hozzátette: az iráni atomügyet csak békés eszközökkel lehet megoldani, jelenleg “senki nem beszél Irán lerohanásáról, katonai akcióról”. Straw szerint “Irán nem Irak”. Irak két szomszédját is megtámadta, öt szomszédja ellen indított rakétatámadásokat, és “elvitathatatlanul” volt vegyi, biológiai és atomfegyver-fejlesztési programja.
Az orosz Duma egyik tekikntélyes képviselője szerint viszont hazájának arra kell törekednie, hogy elejét vegye az Irán elleni szankciók kirovásának. Bármiféle erő alkalmazása, beleértve a szankciókat is, Irán nemzetközi elszigeteléséhez vezet, s arra késztetheti Teheránt, hogy kilépjen az atomsorompó szerződés rendszeréből, és megszakítsa együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) – mondta az Interfax hírügynökségnek az orosz alsóház külügyi bizottsági elnöke, Konsztantyin Koszacsov.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
