Külföld

Menesztik az ukrán kormányt

admin
admin

2006. 01. 10. 15:23

Az ukrán törvényhozás megvonta a bizalmat Jehanurov kormányától az orosz Gazprommal kötött gázmegállapodás miatt, az államfő azonban, csakúgy mint a menesztett miniszterelnök, vitatja a döntés jogi alapját.

Az ukrán parlament kedden elfogadta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt az Oroszországgal kötött gázmegállapodás miatt.  A 450 fős parlament 250 képviselője támogatta a Jurij Jehanurov vezette kormány menesztését célzó indítványt.

Viktor Juscsenko ukrán elnök szerint azonban alkotmányellenesnek tűnik a kormány menesztéséről szóló parlamenti határozat. A kazah fővárosban tartózkodó Juscsenko közölte, hogy éppen ezért jogászaihoz fordul tanácsért, és szerdán kommentálja a döntést. A leszavazott kormányfő szintén maradna, Jehanurov újságírók előtt közölte, hogy a bizalmatlansági indítvány nem kötelező érvényű – a házelnök az indítványt a házszabály megsértésével tette fel szavazásra –, és kormánya a márciusi parlamenti választásokig a helyén marad.

Tényleg nem volt joguk?

A parlament jogkörét jelentősen megnövelő, január 1-jén életbe lépett politikai reform értelmében a parlament egyszerű többséggel is menesztheti a kabinetet, új kormányfő kijelölésére az átmeneti rendelkezések értelmében azonban csak a márciusi parlamenti választások után van joga. Politikusok és jogászok véleménye megoszlik arról, hogy a parlamentnek az egész kabinetet, vagy csak az egyes minisztereket van joga meneszteni.

Nesztor Sufrics, az ellenzéki Egyesült Szociáldemokrata Párt (SZDPUo) képviselője elismerte, hogy a határozatnak nincs jogi hatálya. “Igen tudjuk, hogy nincs jogunk meneszteni a kormányt… Ismerjük az alkotmányt” – mondta újságíróknak. Hozzátette, hogy viszont “megfosztottuk a kormányt attól a lehetőségtől, hogy döntéseket hozzon”. Szerhij Holovatij igazságügy-miniszter szerint az az abszurd helyzet állt elő, amelyben sem a kormány, sem a parlament nem alakíthat kormányt a március 26-i parlamenti választásokig.

A vitatott alku

Az ellenzék legfőbb kifogása a kormánnyal szemben a nemrég megkötött zázármagállapodás. A kilenc hónapig húzódó konfliktus az után robbant ki, hogy a Gazprom piaci árképzésre hivatkozva közel ötszörösére emelte az Ukrajnának eladott földgáz árát. Az addigi ezer köbméterenkénti 50 dollár helyett 230 dolláros ajánlatot tett. Mivel január elsejéig nem sikerült megegyezniük, az orosz állami földgázvállalat csökkentette az ukrán vezetékbe terelt földgáz mennyiségét annyival, amennyit korábban Juscsenkoék vásároltak. Válaszként az ukránok a mérések szerint – bár ezt kormányuk végig tagadta – megcsapolták az Európába vezető csöveket, aminek az lett az eredménye, hogy a szokásosnál és a szerződésekben előírtnál kevesebb földgáz érkezett több uniós országba. Ez csupán egy napig tartott, január harmadikán ugyanis egymás tenyerébe csaptak a tárgyaló felek.

Az egyezség lényege, hogy RosUkrEnergo néven vegyesvállalatot alapítanak, amelyben a Gazprom részesedése – a Gazprombank útján – 50 százalékos. Az öt évre szóló megállapodás szerint a RosUkrEnergonak mint kereskedőháznak a Gazprom ezer köbméterenként 230 dollárért adja el a földgázt. A kereskedőház azonban közép-ázsiai országokból is vásárolhat földgázt, jóval olcsóbban, és végül ezer köbméterenként 95 dollárért értékesíti az energiahordozót az ukrán Naftohaz gázipari vállalatnak. Ezen kívül tisztázták, hogy tranzitdíjként a Gazprom ezer köbméterenként és száz kilométerenként 1,60 dollárt fizet Ukrajnának, az addig 1,09 dollár helyett.

Az ukránok azonban két nappal az egyezséget követően közölték, hogy lemondanak az Gazprom gázáról, helyette inkább kizárólag Türkmenisztánból szerzik be a szükséges mennyiséget, jóval olcsóbban, elemzők szerint 50-60 dolláros áron.


Timosenko utódját bírálta

Jehanurovot szeptember végén kérte fel miniszterelnöknek Viktor Juscsenko ukrán elnök, miután leváltott Julia Timosenko kormányát, melynek több tagja korrupciós botrányba keveredett. Az államfő akkor a miniszterelnök és a biztonsági tanács titkárának konfliktusára hivatkozva menesztette Timosenkot, aki jelentős érdemeket szerzett a narancsos forradalomban.


A dolog pikantériája, hogy a mostani gázmegállapodás legfőbb kritikusa a volt kormányfő. Timosenko – akit egyébként országában „gázhercegnőnek” is neveznek a gázszektorban korábban betöltött tevékeny szerepéért – kijevi sajtóértekezletén nonszensznek és hatalmas átverésnek nevezte az egyeszséget. Közölte: a mögé fölsorakozott politikai erők nemzetközi bírói szervekhez fordulnak, a parlamentet egy vizsgálóbizottság felállítására kérik, és bűnvádi eljárás megindítását kezdeményezik az ügyészségen. Timosenko szerint a megállapodás labilissá teszi a gáz árának alakulását Ukrajnában.


Jurij Jehanurov az új miniszterelnök kinevezéséig ügyvezető kormányfőként látja el feladatát. Ukrajnában március 26-án tartanak parlamenti választásokat, s ezzel együtt átalakul a politikai rendszer is. Az eddigi prezidenciális irányítás helyét átveszi a kabinetrendszer, azaz márciusi választásokon győztes párt miniszterelnöke jóval nagyobb hatalommal bír majd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.