Diplomácia
A magyar fél a diplomácia eszközeit is megmozgatva próbálta megoldani a kialakult helyzetet. A Külügyminisztériumba rendelték az ukrán és az orosz nagykövetet, valamint a kormány befolyását latba vetve lobbizott az Európai Uniónál a megoldásért. Az Európai Bizottság is felszólította a feleket, hogy egyezzenek meg. Azonban az uniós grémium lassúsága miatt csak a megállapodás napján, szerdán ül össze a témában.
Vezetékbirtoklás volt a cél
Sz. Bíró Zoltán, a térség politikai szakértője a FigyelőNetnek korábban elmondta, hogy az áremelés mellett a fő cél az ukrajnai vezetékek megszerzése. Elemzők ezért biztosak abban, hogy a drasztikus áremelés nem kiindulópontja volt az orosz álláspontnak, csupán a következménye annak, hogy Juscsenkóék elutasították az ukrajnai gázvezetékek megvételére vonatkozó orosz ajánlatot.
Az öt évre szóló megállapodást kötöttek, s ezzel megoldották a kilenc hónapja húzódó konfliktust. A megoldást az jelenti, hogy a felek RosUkrEnergo néven vegyesvállalatot alapítanak, amelyben a Gazprom részesedése – a Gazprombank útján – 50 százalékos. Egy másik tagja a vegyescégnek az osztrák Raiffeisen Investment AG egyik leányvállalata.
A megállapodás révén stabilizálódik Európa ellátása is és az ukrán Naftogaz gázipari vállalat is elégedett az eredménnyel. Az öt évre szóló megállapodás szerint A RosUkrEnergonak mint kereskedőháznak a Gazprom ezer köbméterenként 230 dollárért adja el a földgázt. A kereskedőház azonban közép-ázsiai országokból is beszerez földgázt, jóval olcsóbban, és végül ezer köbméterenként 95 dollárért értékesíti az energiahordozót az ukrán Naftohaz gázipari vállalatnak.
A Gazprom szóvivője, Szergej Kuprijanov később azt mondta újságíróknak, hogy a 95 dollár a “kezdeti időszakra” vonatkozik az orosz-ukrán határon.
Tranzitdíj
Bejelentették, hogy megállapodtak a tranzitdíjban is: a Gazprom ezer köbméterenként és száz kilométerenként 1,60 dollárt fizet Ukrajnának, az eddig 1,09 dollár helyett. Viktor Juscsenko ukrán államfő pénteken még 1,75-1,80 dollárt emlegetett méltányos tranzitdíjként.
A Gazprom tavaly ezer köbméterenként 50 dollárért adta a földgázt a Naftogaznak, idénre 230 dollárt követelt; ezt a német piacon hasonló módszerrel kalkulált árra alapozta, levonva belőle a szállítási költségeket.
Viktor Juscsenko ukrán államfő még péntek este azt mondta, hogy megállapodásra jutott Saparmurat Niyazov türkmén vezetővel 40 milliárd köbméter gáz 2006-os vásárlásáról, ezer köbméterenként 50 dolláros áron. Ez a jövő évi ukrán szükséglet több mint felét teszi ki, jegyezte meg.
Ellentét maradt
Végleges megállapodást értünk el, ez siker a Gazprom számára, és elégedettek vagyunk, hiszen a megállapodás biztosítja Európa stabil ellátását – mondta a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller szerdai moszkvai sajtóértekezletén, a Naftohaz vezetőjével, Olekszij Ivcsenkóval folytatott utolsó megbeszélései után.
A felek áttérnek a piaci viszonyokra, s egyelőre elfogadható megállapodás született, amely lehetővé teszi Ukrajna földgázszükségletének kielégítését és az orosz gáz szállítását Európába – mondta Ivcsenko. Hangsúlyozta, hogy a gázeladás és tranzitdíj ezentúl két külön téma, és mindkét esetben pénzzel rendezik a tartozásokat.
Egy hét krízis
December végén került az európai köztudatba, az egyébként kilenc hónapja zajló orosz-ukrán tárgyalások. December 28-án derült ki, hogy a zátonyra futott ártárgyalások miatt, január elsejétől Magyarországra is kevesebb gáz érkezik majd. Az első hírek ugyan még 15-20 százalékos csökkenést prognosztizáltak. A valóságban azonban olyan is előfordult, hogy 57 százalékkal kevesebb tüzelőanyag érkezett Magyarországra.
Kezelték
A csökkenő gáznyomást a hazai tartalékokból fedezték. Ezen felül „megszakításra” szólították fel azokat a nagyfogyasztókat, amelyek az olcsóbb gázárért cserébe szerződésben vállalták, hogy kérésre átállnak más tüzelőanyagra. A 34 nagyfogyasztó eleget tett a Mol Rt. kérésének, s a társaság közlése szerint zökkenőmentes volt az átállás.
Amennyiben a gázkrízis tovább húzódott volna, akkor egy öt lépésből álló megszorító intézkedésre került volna sor. Ebben először az óránként 2500 köbméternél többet fogyasztó nagyfogyasztókat kapcsolták volna le a rendszerről, míg a sor végén a lakossági fogyasztók állnak. Azonban Gyurcsány Ferenc kormányfő egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztókat semmilyen körülmények között nem kapcsolják le.
