A Korán-olvasással kezdődő ünnepélyes ülésen, amelyen a nemzetgyűlés (voleszi dzsirga) 249 és a szenátus (mesrano dzsirga) 102 tagja tette le az esküt, részt vett Dick Cheney amerikai alelnök és Jean Guéhenno, az ENSZ békefenntartásokért felelős főtitkárhelyettese is. Az afgán fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, hogy megelőzzék a tálib rendszer fegyveres híveinek esetleges támadásait. A tálibok szóvivői előzőleg azzal fenyegetőztek, hogy „szétzúzzák az amerikai megszállás jelképét”, és legitim célpontoknak nevezték a „külföldi hitetlenek ügynökeit”.
Az afgán választók szeptemberben szavaztak a nemzetgyűlés és a tartományi tanácsok tagjaira; utóbbiak választották meg a felsőház kétharmadát, a fennmaradó 34 helyről pedig az elnök döntött. Az elnöki hatalom azonban az alkotmány értelmében ezután is erős marad Afganisztánban, bár a parlamentnek joga van a törvényhozásra a kormány összetételének megváltoztatásához.
Káosz évtizedei
Az országnak 1973 óta, amikor Daud Hán puccsal megdöntötte Zahír Sah uralmát, és feloszlatta a nemzetgyűlést, nem volt választott parlamentje. Ezután a káosz évtizedei következtek Afganisztánban, több államcsínnyel, az 1979-től 1989-ig tartó szovjet megszállással, majd az 1990-es évek polgárháborújával, amely az iszlám fundamentalista tálibok 1996-os hatalomra jutásához és öt évig tartó uralmához vezetett. A tálib rendszernek az Egyesült Államok vezette koalíció 2001 októberében történt katonai beavatkozása vetett véget.
Az új afgán parlamentben 68 nő kapott helyet, és a különböző etnikai kisebbségek is képviseltetik magukat benne, összetétele mégsem arat egyértelmű nemzetközi elismerést. A New York-i központú Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet például felhívja a figyelmet arra, hogy a képviselőháznak legalább 60 százaléka a volt hadurakból és csatlósaikból áll: köztük van Raszul Szajjaf, akit háborús bűnökkel vádol a HRW, és Abdul Szalaam Roketi volt tálib parancsnok, aki azóta kibékült a kabuli kormánnyal. Bekerült a törvényhozásba az a volt tálib parancsnok is, aki 2001 tavaszán a bamijáni óriás Buddha-szobrok felrobbantását felügyelte.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
