Az elnök türelmet kért az amerikaiaktól, hangsúlyozva, hogy a csütörtöki parlamenti választások után időt kell hagyni az irakiaknak, hogy megalakítsák az első, alkotmányosan megválasztott kormányukat. Az utóbbi időben ez volt az elnök negyedik beszéde, amely arra irányult, hogy meggyőzze az amerikai közvéleményt iraki politikájának a helyességéről.
Az USA Today/CNN/Gallup szerdán közétett felmérése szerint az amerikaiak 59 százaléka helyteleníti Bush iraki politikáját. George Bush hangsúlyozta, hogy elnökként őt terheli a felelőség az Irak elleni katonai fellépésről hozott döntésért. A hírszerzési értesülések a tiltott fegyverekről ugyan tévesnek bizonyultak, a döntés mégis helyes volt, mivel Szaddám Huszein volt iraki elnök fenyegetést testesített meg, és az amerikai nép és a világ jól járt azzal, hogy már nincs hatalmon.
Az elnök ismét elutasította a hírszerzési információk szándékos manipulálásának a vádját, amelyeket szavai szerint most olyan politikusok hangoztatnak, akik ugyanazokat az értesüléseket látták, mint ő, és amelyek alapján megszavazták felhatalmazását a bagdadi rezsim elleni katonai ellépésre.
“Nem távozunk dolgavégezetlenül”
Ismét elutasította a kivonás menetrendjét sürgető hangokat. Leszögezte, hogy a mesterséges határidő a katasztrófa receptjét jelentené, a terroristáknak azt üzenné, csak ki kell várniuk, hogy elérkezzen az ő idejük. A terroristák tudják, hogy katonailag nem tudják Amerikát legyőzni, ezért az akaratát akarják megtörni, hogy dolgavégezetlenül távozzon Irakból. Ez azonban nem fog megtörténni – szögezte le.
Bush elnök elutasította azokat az állításokat, hogy az iraki szerepvállalás szítja a terrorizmust. Az Egyesült Államok – hangoztatta – nem volt Irakban, amikor 1993-ban fel akarták robbantani a Világkereskedelmi Központot, sem 1988-ban, amikor felrobbantották a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetséget, sem 2000-ben, amikor a Cole hadihajó 17 tengerészének az életét kioltották, és nem volt Irakban a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadáskor sem.
