Külföld

Tűzharc és kampány Párizsban

admin
admin

2005. 11. 03. 15:30

A konfliktus kezelésére és a közbiztonság helyreállítására egyelőre képtelen francia politikusok leginkább a jövő évi elnökválasztási esélyeik javítására igyekeznek felhasználni az életkörülményeikkel elégedetlen bevándorlók több napja tartó randalírozását.

Tűzvész után

A francia bevándorlók helyzete nem először kerül a napirendre. Augusztus elején több mint egy tucat színes bőrű, észak-afrikai bevándorló vesztette életét több egymást követő tűzesetben, mely ráirányította a figyelmet a bevándorlók életkörülményeire. Az utcára vonuló afrikai közösségek és baloldali szervezetek akkor együtt sürgették a kormányt, hogy javítson a bevándorlók lakhatási körülményein.

Rendőrökre és tűzoltókra lőttek a randalírozók csütörtökön, miután az egyenruhások a párizsi elővárosokban napok óta tartó zavargásokat próbálták megfékezni. A hét napja tartó és intenzitásában egyre növekvő zavargásoknak eddigi mérlege több tucat sebesült, legalább ennyi letartóztatott, több száz kiégett autó és jó néhány felgyújtott épület. Az események (bel)politikai kezelése azonban sokkal inkább a jövő évi elnökválasztási kampány kezdetét jelzi, mintsem a bevándorlók elégedetlenségét okozó szociális gondok enyhítésének szándékát.

Szegénynegyedek

A zavargások egy héttel ezelőtt, csütörtök este kezdődtek a 28 ezres lélekszámú, többségében afrikai bevándorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban azután, hogy a rendőrség által betörés miatt üldözött fiatalokat halálos áramütés érte egy trafóházban, ahol menedéket kerestek. A hivatalos szervek tagadják, hogy üldözték volna a három fiatalt, akik közül kettő életét vesztette, társukat pedig súlyos állapotban szállították kórházba. A környék az itteni erőszak miatt egyébként is rossz hírű, a második és harmadik generációs fiatalok közt igen nagy a munkanélküliség, sikertelen beilleszkedési kísérletük a társadalomba diszkriminációt és kirekesztettséget szült.

Másnap este a tűzoltóságnak 40 esetben kellett kivonulnia a fiatalok által előidézett gyújtogatásokhoz, a randalírozók szeméttárolókat, gépkocsikat gyújtottak fel, sőt egy lövést is leadtak a rendőrökre. Péntek éjjel tizenhat személy könnyebben megsérült.

Szombat estére a helybeliek néma tüntetését követően bizonyos mértékben csillapodott a helyzet, de vasárnap ismeretlen tettesek könnygázgránátot dobtak a helyi mecsetbe, s ez ismét elszabadította az indulatokat. Bár rendőrségi gránátról volt szó, a belügyminiszter, Nicolas Sarkozy cáfolta, hogy a rendfenntartó erők hajították volna az imahelyre az eszközt.

Riválisok a kormányban

Az azóta mindennapossá váló s több mint fél tucat kisebb régióra, kerületre átterjedő zavargások, összecsapások, illetve a probléma kezelésének módja megtörte a kormány egységét, melyet elemzők már a jövő évi elnökválasztás előszelének tartanak. Az államfői poszt két legfőbb esélyese ugyanis, Dominique de Villepin miniszterelnök és Nicolas Sarkozy belügyminiszter nem csak eltérően kezeli a helyzetet, de egymásnak is odamondogatnak, s a sajtó érdeklődését is igyekszik mindkettő a maga javára fordítani. A gyorsabb és határozottabb fellépés Sarkozy nevéhez fűződik, aki meghirdette a zéró tolerancia elvét és több esetben is csőcseléknek nevezte a randalírozó fiatalokat, akiktől meg kívánja szabadítani a környéket.

A magyar származású politikus nyilatkozata – mely sokak szerint csak tovább bőszítette a randalírozókat – nem csupán az ellenzék köreiben váltott ki heves ellenkezést. Szót emelt kollégája ellen a BBC beszámolója szerint Azouz Begag esélyegyenlőségi miniszter is, aki szerint a belügyminiszter megszólalása csak tovább növeli a feszültséget. Igaz, Sarkozy támogatói viszont azzal vádolják a szintén külföldi származású Begagot, aki a miniszterelnök fontos politikai szövetségese, hogy a 2006-os elnökválasztás előtt tudatosan próbálja rombolni Sarkozy megítélését és népszerűségét, növelve ezzel Villepin esélyeit.

A kanadai látogatását a belpolitikai események miatt elhalasztó Villepin így érthetően jóval mérsékeltebb hangon szólalt meg, s hívta fel a figyelmet arra, hogy el kell kerülni egy-egy kerület megbélyegzését.”Nem szabad összekeverni egy romboló kisebbséget, a beilleszkedni vágyó fiatalok többségével” – utalt parlamenti felszólalásában a kormányfő Sarkozy szavaira. Hogy valójában ki mit tesz a konfliktus kezeléséért, azt még nem tudni, csupán annyi bizonyos, hogy a miniszterelnök és kormánya ígérete szerint prioritásként kezeli az ügyet. 
 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.