Külföld

Leépítések az IT-szektorban világszerte

admin
admin

2005. 08. 13. 13:13

Tízezres nagyságrendű leépítéseket jelentett be több IT és high-tech cég az elmúlt hetekben, miközben a felsővezetőket is lecserélik. A trend azonban Magyarországot többnyire nem érinti.

Magyarország érintetlen

Nálunk a szóban forgó cégek egyike sem tervez leépítést. A 2200 főt foglalkoztató Sanyo Hungary Kft. sajtóértesülések szerint rövidesen új gyártó üzemegységet indít be a dorogi központban és 300 fő felvételére készül. Még nem ismert, hogy a HP 14,5 ezer fős leépítése mely országokat fogja sújtani, de vélhetően hazánkban nem lesznek jelentős elbocsátások. Az IBM a világtrenddel ellentétben éppen bővíti magyarországi szolgáltatási üzletágát, s a márciusi bejelentés szerint 700 főt vesznek fel.

Drasztikus lépéssel próbál meg a Sanyo kilábalni nehéz helyzetéből: a japán elektronikai konszern június végén a szigetország leghíresebb tévés műsorvezetőjét, Nonaka Tomojót szerződtette elnök-vezérigazgatónak, hogy elvégezze a társaságnál elkerülhetetlen átalakításokat. A férfiak által dominált japán menedzsertársadalomban egy nő kinevezése önmagában is furcsa, ráadásul az ötvenévesen is csinos médiasztárnak egyáltalán nincs vezetési tapasztalata, és az elektronika világában is kevéssé járatos. Az egyetemi tanulmányait Japán mellett az Egyesült Államokban abszolváló hölgy tudósított 1981-ben Charles herceg és Lady Di esküvőjéről, ám az utóbbi időben a gazdasághoz is közelebb került: a kilencvenes évek végétől több igazgatóságban is feltűnt.

Felforgató remények

A Sanyónál vélhetően azt várják, hogy kívülállóként nem fél felforgató reformokat végrehajtani a cégnél, amely erre jócskán rászorul. Japán harmadik legnagyobb elektronikai gyártója ugyanis március végén „minden idők legrosszabb eredményét” jelentette be: tavaly 1,54 milliárd dollár (171,5 milliárd jen) veszteséget produkált, adóssága eléri a 10,8 milliárd dollárt. A harmatos teljesítményt a japán belső fogyasztás visszaesésével, s az éleződő árversennyel magyarázzák. A konszernnél gyengén muzsikált a digitális fényképezőgépek és a mobiltelefonok értékesítése, a háztartási elektronika részlegnek pedig bizarr módon éppen az olcsó távol-keleti konkurenciát, a takarékosabban termelő dél-koreai és kínai gyártókat nem sikerült legyőznie.

Az ex-műsorvezető vezérigazgató mindjárt kamatoztathatta kommunikációs képességeit: július elején ő jelentette be a cég átfogó átalakítási tervét, ami 14 ezer állás leépítésével jár a következő három évben, azaz a konszern 96 ezer alkalmazottjának a 15 százalékát érinti. Ebből 8 ezer főtől a magas bérszínvonala miatt nem versenyképesen termelő Japánban válnak meg, a többieket elsősorban Kínában és Indonéziában bocsátják el. A társaság több gyárat bezár, s 625 millió dolláros költségcsökkentést hajt végre. A Sanyo célja, hogy 2008 végére 5 százalékos üzemi nyereségrátát érjen el, az adósságállománya pedig a felére csökkenjen.

Mindebben támogatja Nonakát a 42 éves Iue Tosimasza, szintén frissen kinevezett elnök, nem mellesleg a Sanyo alapítójának unokája. Ő egyébként már bizonyított a vállalat elemgyártó részlegének élén. Az újratölthető elemekre és az új lítium-ionos technológiára koncentrálva sikerült az iparág vezetőjévé tennie az üzletágat, amely a vállalaton belül egyedülálló, 6 százalékos nyereségrátát ér el. Elemzők szerint ez lesz a jövő útja is: az új cégvezetők várhatóan az újratölthető elemek és napelemek üzletágát erősítik, és visszavesznek a kevésbé nyereséges háztartási elektronika és tévégyártó részlegek súlyából. Nonaka szerint viszont az a probléma, hogy a Sanyo neve nem cseng elég jól. A Panasonic, a Samsung és a Sony sokkal ismertebb és respektáltabb márkák, s most az ex-tévésztárra vár a feladat, hogy visszaszerezze a Sanyo név régi dicsőségét.

Kétes frigy

Egy másik sármos, már-már médiasztárnak is beillő menedzsernőt, a HP-Compaq fúziót levezénylő Carly Fiorinát viszont nem megmentőnek minősítették, hanem éppen a bajok okozójának, s négy hónappal ezelőtt menesztették a vezérigazgatói székből. A történész végzettségű, szellemes társalgónak tartott Fiorina által létrehozott óriáscég iparági vélemények szerint elvesztette a fókuszát, túl sokféle terméket kínált túl sok piaci szegmensnek, s egyetlen sikeres üzletága volt, a nyomtató divízió, amely a cég 80 milliárd dolláros árbevételének ugyan csak a harmadát, ám 4,2 milliárdos eredményének közel háromnegyedét termelte meg tavaly.

Mark Hurd vezérigazgató – az utód – regnálása harmadik hónapjában kemény költségcsökkentési tervet hirdetett meg, s bejelentette, hogy szétválasztja a HP nyomatási és PC üzletágát – amelyeket elődje alig pár hónappal korábban olvasztott össze. Szintén Fiorina döntésével ellentétesen szervezte át az értékesítést, az eddigi egységes modell helyett a három fő üzletág – a képalkotás, a PC és a szolgáltatás – külön-külön gárdával célozza meg az ügyfelek jobb kiszolgálását. Hurd kemény személyzeti politikát folytat: 14,5 ezer dolgozót, a létszám 10 százalékát teszi az utcára a következő másfél év alatt, amivel 1,9 milliárd dollárt tervez megtakarítani.

Költségcsökkentés

„Az elbocsátások főként a központi funkciókat, a pénzügyet, a belső informatikát és a hr-t érintik” – tájékoztatta lapunkat Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója. Az még titok a cégnél, hogy a leépítés mely országokat fogja érinteni, de vélhetően inkább Amerikát és Nyugat-Európát; Magyarországon nem számítanak tömeges elbocsátásra. A belső informatika egyébként kulcsszerephez fog jutni az átszervezésben, amit az is jelez, hogy pár hete a rivális Dell informatikai igazgatóját, Randall Mottot vették át főinformatikusnak. A költségtudatosságáról ismert versenytárs volt menedzserétől azt várják, hogy hatékonyabban és olcsóbban fogja üzemeltetni a belső rendszereket. A HP is bevezeti a Delltől ellesett direkt értékesítési modellt, amelyben az ügyfelek interneten hozzáférnek a kiszemelt gyártó terméklistájához, maguk kiválasztják és megrendelik a szükséges cikkeket, a cég pedig nyomon követheti a szállítások állását. Ettől gyorsabb és olcsóbb értékesítést várnak, miközben a komoly szaktudást igénylő áruknál megmarad a viszonteladói hálózat.

Nem várható viszont a portfólió tisztítása. „Maradt ‘az egyetlen cég vagyunk, amely minden piacra minden terméket szállít’ stratégia, csak a jövőben ezt hatékonyabban szeretnénk folytatni” – összegez Beck György. Ezután a három üzletág egy-egy piaci szegmensért is felelős lesz: a szolgáltatási divízió a nagyvállalatokat, a PC a kis- és közepes cégeket, a képalkotás pedig az otthoni felhasználókat fogja megcélozni. A hatékonyabb működés és átláthatóbb szervezet révén megtakarított pénzt a cég a termékfejlesztésre fordítja, s folytatódik az IBM és a Dell közti egyensúlyozás, sőt a HP gyakorlatilag az összes IT-céggel verseng valamelyik piacon. Beck György továbbra is a HP-Compaq-fúzióval nyerhető szinergiákat hangsúlyozza, s csupán annyit ismer el: az egyesülés elhatározásakor, az ezredfordulón még egy dinamikusabban növekvő piacot láttak maguk előtt a cégvezetők.

Régi fényképek

A HP kötelékéből került ki egy szintén leépítést és átszervezést végrehajtó amerikai cég első embere. Antonio Perez 2003-ban a fogyasztói és digitális képalkotási üzletág éléről lépett át a Kodakhoz, s májusban választották a távozó Daniel Carp vezérigazgató helyére. Carp 35 évet töltött a vállalat élén, s bár átlátta, milyen fenyegetéssel jár a digitális technológia a hagyományos fényképezésre, e felismerést csak lassan követték a tettek. Csak 2003-ban – amikor már javában dübörgött a digitális fotózási őrület – hirdette meg Carp az átállást az új technológiára, s ma már a lassuló hagyományos üzletágból származó bevételeket a digitális fejlesztésekbe forgatják vissza. Azóta mintegy 11 ezer munkatárstól megvált a cég, s a januári bejelentés szerint 2007 végéig további 15 ezret építenek le. Az Egyesült Államokban a Kodak ezzel együtt piacvezető lett a digikamerák értékesítésében, a társaság által üzemeltetett EasyShare Gallery, a világ legnagyobb internetes fényképnyomtatási szolgáltatása már 20 millió tagot számlál.

Mindez azonban nem volt elég, az előhívásos film piaca gyorsabban zsugorodott a vártnál, a Kodak digitális árbevételei pedig csak az idén fogják meghaladni a hagyományos filmből származókat. Még nagyobb baj, hogy az 5,3 milliárd dolláros digitális üzletág mindössze 46 millió dollár üzemi eredményt termelt, míg a zsírosabb hagyományos profil ugyan 8,2 milliárd dollárt hozott a konyhára, ám várhatóan az ebből származó bevételek az idén 17 százalékkal fognak zuhanni, részben az amerikai hagyományos filmpiac 30 százalékos sorvadása miatt. Ez év áprilisában a Kodak 142 millió dolláros negyedéves veszteségről számolt be, a Moody’s pedig hajdani AAA besorolású adósságait bóvli kötvénnyé fokozta le. Carpnak mennie kellett.

Ismeri az ellenséget

Perez kinevezésének hírét a tőkepiac 4 százalékos részvényárfolyam-emelkedéssel nyugtázta. Ha igazak a hírek, Perez ismeri a dörgést – egyes elemzők szerint ugyanis a HP a digitális fotózás éllovasának címére tör, s e célból megvásárolta az EasyShare Gallery mögötti második szolgáltatót, a Snapfisht, s tekintélyes összeget fektet a kamerák fejlesztésébe. Az új vezérigazgató mindenesetre nagy ígéretekkel kezdte pályafutását: a digitális üzletágból származó üzemi eredmény idei megötszöröződését vetítette előre, persze nem áldozat nélkül: kőkemény költségcsökkentések árán. A csodára azonban még várni kell. Az idei második negyedévre 146 millió dolláros nettó veszteséget kellett ismét közzétennie az amerikai fotóóriásnak, amivel párhuzamosan újabb 10 ezer munkahely megszüntetését jelentették be.

Nem marad ki a technológiai szektorban dúló karcsúsítási lázból az IBM sem. A cégóriás a HP-val pontosan megegyező számú, 14,5 ezer embert épít le (igaz, 330 ezres globális létszámból), ennek 70 százalékát Nyugat-Európában, a többit az Egyesült Államokban. Ezzel a „nyugatról keletre” tartó cégek sodrába illeszkedik, ugyanis Indiában például 14 ezer programozó felvételére készülnek. Logikus lépés: ott évi 15 ezer dollárért megkaphatnak egy szakembert, míg Amerikában csak ötször ennyiért. A főleg a szolgáltatási részleget érintő leépítéssel összesen 1,8 milliárd dollárt kívánnak megtakarítani. A döntés a csalódást keltő idei első negyedéves eredmények után született, a 3 százalékos növekedést felmutató, 22,9 milliárd dolláros árbevétel ugyanis elmaradt az elemzői várakozásoktól, amit a részvénypiac 8 százalékos zuhanással reagált le, s a januárban még 98 dollárt érő részvényekkel áprilisban hetvenegynéhány dollárért kereskedtek.

Stratégiaváltás

Külön szívfájdalma a cégnek, hogy az ősrivális HP elhappolt az amúgy mindig is a növekedés motorjának számító szolgáltatási részleg elől egy 150 millió dolláros kiszervezési ügyletet, amely a Renault 87 ezer alkalmazottját látja el. Nem árt vigyázni, mert közben az olcsó hardvereiről nevezetes Dell is beleerősített a szolgáltatási üzletágba: igaz, 4 milliárdos évi árbevétele még mindig csak tizedakkora, mint a Kék Óriásé, viszont e mutatója évi 30 százalékkal növekszik. Az IBM-nél az idén az első negyedében 9 százalékkal visszaesett a rövid távú szerződések kötése, s a hardverek értékesítése is elmaradt a várttól. Bob Moffat alelnök szerint azonban az első negyedévi eredmények csak felgyorsítottak egy már zajló stratégiaváltást. A cég már az év eleje óta farigcsálja a szervezetét, például szétszedték az európai főhadiszállást Párizsban, és növelték az ország-specifikus marketingcsoportok önállóságát.

Moffat egyébként az elmúlt három évet az IBM ellátási láncának áramvonalasításával töltötte, ami főleg a beszerzés, a logisztika és a gyártástervezés központosításával történt. Most az átalakulás hívószavai: kevesebb döntési szint, lapos szervezet, kisebb, rugalmasabb helyi egységek létrehozása, és nem utolsósorban az üzleti szolgáltatások súlyának növekedése a cégen belül, aminek már egyik jele volt a PC-gyártó divízió év végi eladása a kínai Lenovónak. „Továbblépünk a hagyományos multinacionális vállalati struktúrán. Határokon átívelő, nemzetközi teameket hozunk létre, és a különböző feladatokat olyan helyszíneken végezzük, amelyek az adott tevékenység számára a legjobb környezetet biztosítják” – tájékoztatta a Figyelőt a változásokról Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Példaként hozza fel, hogy míg korábban a beszerzések adminisztrációját háromszáz helyszínen intézték világszerte, ma csak Budapesten, Bangaloréban és Sanghajban végzik maguk és ügyfeleik számára is. Az IBM-nek egyébként a vártnál jobban sikerült az idei második negyedéve: árbevétele 4 százalékos növekedéssel 22,3 milliárd dollárra bővült, adózott eredménye 1,83 milliárd dollár lett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.