Közélet

Lázár János mélyen hallgat Horthy kényes ügyeiben, noha Orbán feltűnően másképp értékeli a volt kormányzót

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Lázár János meglepően egyoldalú kiállása Horthy Miklós mellett felveti a kérdést, hogy az építési miniszter mit gondol több százezer zsidó származású magyar haláltáborokba való deportálásáról. Lázár mélyen hallgat az ügyben, amelyben széleskörű kritikát kapott, még saját kormánya is ellépett mellőle a napokban.

Az én meggyőződésem az, hogy az emlékezés és a főhajtás kijár Horthy Miklósnak. És kijár Horthy Istvánnak is. Kijár Horthy Miklós kormányzónak azért, mert Horthy Miklósban egy kivételes államférfit tisztelhetünk, aki igazi hős katona és igaz magyar hazafi volt. Horthy Miklós és politikus társai voltak azok, akik megmentették a széthulló Magyarországból a trianoni kis Magyarországot.

Ezt mondta Lázár János a Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján rendezett kenderesi ünnepségen, a kijelentés nem meglepő mód komoly hullámokat vert. Másfél héttel elhangzása után derült ki, hogy Lázár megállapításaitól a magyar kormány látványos távolságot tart, igaz, addigra Lázárt már fideszes körökben is kritikával illették. A történetnek számos rétege van, és több kérdést is felvet, amelyeket fel is tettünk a miniszternek – de haladjunk sorban.

Mi itt a baj? Mi az igazi kérdés Horthy Miklóssal, az államférfivel kapcsolatban?

Lázár János kenderesi mondatai annyiban nem keltettek meglepetést, hogy Horthy méltatása, „érdemeinek elismerése” a hazai jobboldali körökben a rendszerváltás óta nem újdonság. Sőt, az, hogy Lázár különösen tiszteli a volt kormányzót, legkésőbb 2019-ben nyilvánvalóvá vált, amikor személyesen ment el a kenderesi sírhoz, ahol azt mondta, hogy Horthy Miklós „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk.”

Most a miniszter annyival továbbment, hogy kivételes államférfinak is nevezte Horthyt.

Azaz nemcsak katonaként emlékezett Horthyra, hanem a politikus Horthyt emelte magasba. Ez pedig komoly különbség egy kormánytag szájából.

Sallai János / Fortepan Horthy Miklós fogadása a varsói főpályaudvaron 1938. február 8-án.

Mert épp ez a kijelentés teszi Lázár nyilatkozatát szélsőségessé, hiszen államférfiként, 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós számos hibát és tragikus következményekkel járó, tömegek elpusztítását elősegítő mulasztást követett el – mérvadó történészék szerint. A Lázár-nyilatkozat Achilles-sarka tehát nem az, hogy Horthy Miklós milyen katona, vagy épp középszerű (egyesek szerint kifejezetten gyenge képességű) politikus volt-e. Nem az a kérdés, hogy Horthy milyen képességű államférfi, gyenge ember vagy antiszemita kormányzó volt-e, hanem az, nevezhető-e kiemelkedő politikusnak valaki olyan, akinek hivatali ideje alatt Magyarországot annyi tragédia érte, mint Horthy Miklós kormányzósága alatt, és amely tragédiáknál több esetben vethető fel a politikai vezető felelőssége.

Horthy Miklós felelőssége a deportálásokban

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány esemény és vélemény, amely kétségbe vonja Horthy Miklós „kivételes” államférfiú minőségét:

  • Horthy Miklós kegyelemben részesítette a fehérterror fegyvereseit, olyanokat is, akik ártatlan embereket gyilkoltak meg.
  • Horthy Miklós végig asszisztálta a zsidó származású magyarok jogfosztását kormányzói évei alatt. Karsai László történész szerint „nem német nyomásra fogadtak el összesen 23 zsidóellenes törvényt és több száz jogfosztó rendeletet. A németek meg voltak döbbenve, hogy Magyarországon milyen lelkesen és szervezetten segítenek nekik deportálni 437 ezer vidéki zsidót.”
  • Ezentúl negatív megítélés övezi Magyarország második világháborús hadba lépését, illetve Horthy Miklós Hitler-kollaboráns politikáját a kritikus történészi megközelítésekben: ezek a politikus Horthy felelősségét vetik fel a két világháború közti Magyarország negatív döntéseiben.

Természetesen az 1944-es deportálások az egyik legérzékenyebb pontjai a Horthy-történetnek. A deportálások végül több százezer zsidó származású magyar halálához vezettek. A vita itt abban áll, hogy egyes jobboldali megközelítések szerint Horthy 1944. júliusáig egyszerűen nem tudott arról, hogy a magyar zsidókra mi vár a náci birodalomban, ám amikor erről értesült, akkor leállította a deportálásokat.

Ezzel szemben Ungváry Krisztián szerint Horthynak már jóval korábban tudnia kellett, mik a nácik szándékai a zsidósággal, a történész több esetet is leírt, amikor informális vagy egyéb úton ez a tudomására kellett, hogy jusson. Azaz Ungváry szerint nem igaz az se, miszerint Horthynak ne lett volna még a megszállás után is mozgástere arra, hogy szembe menjen a németek igényeivel – ezt az is bizonyítja, hogy a deportálások júliusi leállítása sem vont maga után semmilyen retorziót. Ha Horthy korábban lép, nem csak a budapesti zsidóságot lehetett volna megmenteni – állította Ungváry. (Emellett például Karsai László szerint a deportálások leállításánál Horthynak egyáltalán nem humánus szempontjai voltak, sokkal inkább puccstól tartott, és saját hatalmát féltette.)

Hatos Pál pedig így értékelte ezt a kérdést a 24.hu-nak adott interjújában: a

források azt igazolják, hogy Horthy nem volt különösebben szenvedélyes németbarát, nem rajongott sem Adolf Hitlerért, sem a náci rezsimért, a történetírás viszont okkal és joggal tárja föl mindazokat a végzetesen bűnös mulasztásokat, amelyek miatt a magyarországi holokauszt 1944 tavaszán olyan gyorsan végbemehetett, és amihez nyilvánvalóan hozzájárult Horthy passzivitása, illetve a zsidóság megsemmisítését célzó rendelkezések elfogadásakor a helyén maradása is.

Életrajzírója ezt gondolta Horthyról

Egy apró adalék Horthyról, akit életrajzírója, Thomas Sakmyster így jellemzett: „Világképe jobboldali eszmék, vulgáris előítéletek, és »tanulságos« anekdoták furcsa, amorf elegyéből állt össze, gondolatait pedig elsősorban munkatársaitól, valamint minden rendszer nélkül olvasott könyvekből és újságokból merítette. Ezek a gondolatok beszélgetés közben belső kontroll nélkül hagyták el ajkait: ilyenkor sem a diszkréció, sem a diplomácia szabályai nem léteztek számára – de még a józan ész intését is figyelmen kívül hagyta.”

Tiltakozások, belső kritikák, és Orbán álláspontja

Lázár kijelentése ellen tiltakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az amerikai nagykövet, az izraeli nagykövetség és több ellenzéki politikus is. De saját térfeléről is kapott kritikát a politikus. L.Simon László korábbi fideszes képviselő szerint a minisztert csak elragadta a hév Horthy Miklós kapcsán Kenderesen. A Nemzeti Múzeum igazgatója szerint Horthy Miklós ügyében „nem lehet, hogy csak a pozitívumokat látjuk és nem vesszük tekintetbe zsidó származású honfitársaink érzékenységét.”

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy szerinte is kivételes államférfi volt-e a volt kormányzó.

Horthy Miklós megítélés összetett kérdés, egy mondatban nehéz ezt megfogalmazni. Nem vitás és ebben teljesen egyetértek Lázár Jánossal, hogy Horthy Miklósnak érdemei vannak abban, hogy Trianon után ez az ország megmaradt, túlélt, konszolidálódott és stabilizálódott. És az sem vitás, amit a miniszterelnök mondott el 2017-ben, hogy «tudatában vagyunk annak, hogy egy nehéz történelem van a hátunk mögött, szerettem volna mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt, bűnt követett el, amikor nem védte meg Magyarország zsidó származású polgárait. Szeretném világossá tenni, hogy felfogásunk szerint minden magyar kormánynak az a kötelessége, hogy minden állampolgárát, származásra való tekintet nélkül megvédje. A második világháború idején ennek a követelménynek, ennek az erkölcsi és politikai követelménynek a Magyarország nem tett eleget. Ez bűn. Akkor úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választjuk.»

Azaz az Orbán-kormány fontosnak tartja, hogy ebben a kérdésben többrétűen fogalmazzon. De ez nem teljesen újdonság: Orbán Viktor 2017-ban kivételes államférfiúnak nevezte Horthyt, ugyanakkor később, Izraelben történt látogatásakor bűnnek nevezte, amit a volt kormányzó és az akkori politikai vezetés tett. „Úgy gondolom, hogy az a politikai elit, amely az állampolgárokat eredetük szerint megkülönböztetve hoz törvényeket, antiszemita megközelítésű” – hangsúlyozta Orbán, majd kijelentette: „Horthy hatalmas bűnt követett el, ugyanakkor néhány évtizeddel korábban ő mentette meg az országot. Ezen tények egyikét sem lehet tagadni.”

Vörös Szilárd Orbán Viktor és Lázár János 2022. december 7-én.

Lázár János hallgatása

Lázár mostani szavai nem is elsősorban belföldön számíthatnak a Fidesznek, ettől ugyanis aligha csökken a népszerűsége a kormánynak. Sokkal inkább a Netanjahu-kormánnyal, illetve az amerikai republikánusokkal való jó kapcsolatot érintheti érzékenyen Lázár egyoldalú és leegyszerűsítő, illetve érzéketlen nyilatkozata, amelyet még az is tetéz, hogy Horthy Miklós újratemetésének évfordulóján hangzott el, olyan eseményen, amelynek elődjein ilyen magas szinten az Orbán-kormány nem képviseltette magát.

Épp ezért kerestük többször is Lázár Jánost – először két hete, legutóbb pedig egy hete – minisztériumán keresztül, azt kérve tőle, hogy mondatait árnyalja, illetve nyilvánítson véleményt pár kérdésben.

Azt kérdeztük, hogy

  • Lázár János szerint hogyan lehet kivételes államfő az, akinek a hivatali ideje alatt több százezer magyart deportáltak haláltáborok irányába?
  • Mit gondol Lázár János Horthy Miklós zsidókkal kapcsolatos álláspontjáról?

Lázár János nem reagált megkeresésünkre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik