deportálás

A Rheinmetall-Borsig sömmerdai gyárában lőszereket gyártó 1300 magyar zsidó nő története a holokauszt egyik ismeretlen fejezete. Az érintett nők unikális forrásokat – naplókat, emlék- és versesfüzetet – hagytak hátra a történetíróknak. Huhák Heléna írása.

A menedékkérők számának meredek emelkedése miatt több nyugati országban is újra napirendre került, hogy le kéne másolni a dánok kifejezetten szigorú bevándorlás-politikáját, amivel egyúttal meg lehetne fékezni a szélsőjobb további térnyerését. De mi is az a dán modell, illetve mennyire eredményes?

Óriási a felháborodás Németországban, miután fény derült egy szélsőjobboldali politikusok részvételével tartott találkozóra. A történtekre válaszul tüntetések kezdődtek, és felvetődött a keleti tartományokban a népszerűségi listákat vezető AfD betiltása is.

Ha pár percet várnak a hatóságok, a letartóztatásra már nem került volna sor.

Új megállapodást írt alá a brit és a ruandai kormány, orvosolták a legfelsőbb bíróság kifogásait.

A brit legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az illegális migránsok Ruandába deportálása törvényellenes, így elbukott az ügy, ami Rishi Sunak konzervatív kormányfő politikájának egyik központi eleme volt. A toryk azonban nem tettek le arról, hogy a Ruandába tartó gépek végül mégis felszálljanak.

Lázár János meglepően egyoldalú kiállása Horthy Miklós mellett felveti a kérdést, hogy az építési miniszter mit gondol több százezer zsidó származású magyar haláltáborokba való deportálásáról. Lázár mélyen hallgat az ügyben, amelyben széleskörű kritikát kapott, még saját kormánya is ellépett mellőle a napokban.

Az Anna Delvey-saga folytatódik.

A mai napig homály fedi, ki adhatta ki a Frank családot a náciknak. A családfő tudni vélte az igazat, de elméletét sosem hozta nyilvánosságra.

A Times brit napilap oroszországi archívumokban jutott hozzá eddig nem ismert feljegyzésekhez.

Elmondta azt is, hogy két nővel is lefeküdt közülük, de kiemelte: külön-külön.

A helyi hatóságok lefoglalták a két külföldi útlevelét, és deportálásukat fontolgatják.

„Nem vagyunk szálloda senkinek a dzsihadistái számára" – mondta a török belügyminiszter.

Mármint azokat, akik állítólag önként költöznek haza.

Túlélte a koncentrációs tábort, majd izraeli olimpikonként az 1972-es müncheni terrortámadást is. Zuhant a házukra bomba, harcolt négy háborúban, meggyógyult a rákból: nem véletlenül nevezik Shaul Ladanyt a legnagyobb túlélőnek. 

96 éves volt.

Fellázadtak a Londonból induló gép fedélzetén, és netes szenzációvá váltak. Majd megtudták, milyen embert védtek meg, és rájöttek, óriási hibát vétettek.

De akár 6 év börtönt is kaphat.

A közhiedelemmel és az újra divatos mentegetésekkel ellentétben a kormányzónak nem csupán lehetősége, de számos eszköze is lett volna, hogy a deportálásoknak és a zsidókkal való embertelen bánásmódnak véget vessen.

Holländer Margit tizennyolc éves volt, amikor 1944 nyarán elhurcolták, és azon kevesek közé tartozott, akik túlélték a deportálást. Matiné.

Néhány napon belül kétszer kapták rajta a 27 éves férfit, ugyanabban a szupermarketben.

Kárpátalján minden férfit elvittek 1944-ben, aki nem tudta elmondani ruszinul vagy szlovákul a Miatyánkot.

Ismerősei, és a körzete parlamenti képviselője is összefogtak, hogy megmenthessék.

Az amerikai nő pont keményvonalas bevándorlásügyi politikája miatt adta le voksát Donald Trumpra. Erre azonban nem számított.