Iszlámellenes aktivisták a Korán újabb példányait gyújtották fel kedden Koppenhábában az egyiptomi és a török nagykövetség előtt. Az elmúlt hetekben Dániában és Svédországban is zajlottak hasonló, a muszlim vallású tömegeket sértő tüntetések.
- Hétfőn például ugyanennek a szélsőjobboldali csoportnak két tagja égetett Koránt szintén Koppenhágában az iraki nagykövetség előtt, majd iraki zászlót is égettek.
- A Dán Patrióták nevű szélsőséges csoport a múlt héten is ilyen módon tüntetett, amit a közösségi médiában élőben közvetítettek.
- Múlt csütörtökön egy stockholmi tüntetésen egy Svédországban élő, magát ateistának valló iraki menekült, Salwan Momika taposta meg a Korán egy példányát. Korábban ugyan égetésről volt szó, de miután az iraki kormány jelezte, hogy ilyen esetben kiutasítja Irakból a svéd nagykövetet, ez végül elmaradt, és csak megtaposták az iszlám szent könyvét.
- Ugyanez a harminchét éves férfi korábban, egy másik hasonló tüntetésen, június végén már elégedett egy példányt a Koránból, ami miatt már akkor tüntetők rohamozták meg a bagdadi svéd nagykövetséget.
A múlt csütörtöki akció előtt, miután hírül vették a tervezett akciót, Muktada asz-Szadr síita hitszónok és iszlamista politikus támogatói csütörtökön hajnalban megostomolták az iraki svéd nagykövetség épületeit, és a tüntetés gyújtogatásba torkollott. Ugyanezen a napon az iraki kormány beváltotta ígéretét, és kiutasította Irakból a svéd nagykövetet.
A török külügyminisztérium kedden határozottan elítélte a Korán elleni „folyamatos támadásokat”, hozzátéve, hogy az ilyen akciók engedélyezése azt jelenti, hogy a dán hatóságok nem látják be, hogy ezek milyen súlyos következményekkel járhatnak. Hétfőn egyúttal felszólították Dániát, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az iszlám elleni „gyűlölet-bűncselekmények” megakadályozása érdekében.
Bahrein behívatta Svédország ügyvivőjét, és hivatalos tiltakozó levelet adott át neki a stockholmi Korán-égetés engedélyezése miatt – jelentette kedden az bahreini állami hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva.
Irak külügyminisztériuma hétfőn felszólította az uniós országok hatóságait, hogy a Korán-égetések fényében „sürgősen vizsgálják felül az úgynevezett szólásszabadsághoz és a tüntetéshez fűződő jogszabályokat”. Az egyiptomi külügyminisztérium kedden szintén berendelte Svédország ügyvivőjét, hogy elítélje a korángyalázást.
Dánia „provokatív és szégyenletes cselekedetként” ítélte el a Korán-égetéseket, de azt állítja, nincs hatásköre, hogy fellépjen az erőszakmentes tüntetőkkel szemben. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter kedden közölte, hogy „konstruktív jellegű telefonbeszélgetést folytatott” Fuad Husszein iraki külügyminiszterrel országaik kapcsolatáról és a Korán-égetésekről.
A Korán-égetések és hasonló, látványosan iszlámellenes akciók legújabb hulláma az idén köszöntött be Európában, nem függetlenül attól, hogy Törökország sokáig blokkolta Svédország NATO-csatlakozását, aminek támogatásáról várhatóan ősszel dönt a török parlament.
Törökország hónapokig arra hivatkozva is hezitált Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban, hogy egy ismert dán-svéd kettős állampolgárságú szélsőjobboldali aktivista, Rasmus Paludan januárban egy stockholmi tüntetésen nyilvánosan elégette el a Korán egy példányát, majd pár napra rá megismételte ezt a cselekedetét Koppenhágában egy mecset és a dániai török nagykövetség előtt.
Két héttel ezelőtt Recep Tayyip Erdogan török elnök lényegében ígéretet tett arra, hogy Törökország támogatni fogja a skandináv ország észak-atlanti katonai szövetséghez való csatlakozását.
Néhány héttel ezelőtt Ferenc pápa is megszólalt a Korán-égetések ügyében, és azt mondta: „minden szentnek tartott könyvet tiszteletben kell tartani, mert így tiszteljük meg azokat is, akik hisznek bennük”. A katolikus egyházfő hozzátette: a szólásszabadságot soha nem szabad eszközként használni mások megalázására, és ennek lehetővé tételét a katolikus egyház elítéli
