Interjút adott a Figyelőnek Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. A lap utoljára június 7-én jelent meg nyomtatásban, azóta csak digitális formában érhető el.
Borókai elmondta, nem számított arra, hogy vége lesz a nyomtatott lapnak, mert volt egy elkötelezett vásárlójelölt, de végül visszakozott, mert nem tudta vállalni, hogy gazdaságilag rentábilissá teszi a Heti Választ. Ezt követően feltűnt egy amerikai vevőjelölt is, de hasonló okokból ő sem vállalta.
A főszerkesztő szerint a lap tulajdonosának, Simicska Lajosnak Orbán Viktorral szembeni „szokatlanul durva és egyértelmű” kirohanása hozzájárult a hirdetések elmaradásához, azt azonban abszurd felvetésnek tartja, hogy a címlapon bocsánatot kellett volna kérniük a gecizésért.
Nálunk fel sem merült, hogy az elhíresült szidalmat komolyan vegyük és cáfoljuk. A lap tartalmának a változatlansága maga volt az állásfoglalásunk.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vitte magával a szerkesztőséget, amikor erre lehetőséget kapott, Borókai azt mondta:
Mert tizenegy év munkáját kellett volna szétrúgnom, miközben hittem a megmentehetőségében. (…) Elmentem a tulajdonoshoz és kértem, adja el a Heti Választ, de ő elutasított.
A főszerkesztő szerint meglepően sokan kitartottak lap mellett: a G-nap előtt 13 ezer környékén volt az eladási számuk, a 2018-as második negyedév átlaga pedig meghaladja a 11,5 ezret. Borókai elmondta: Simicska Lajos már 2014 augusztusában jelezte, hogy készítsenek olyan üzleti tervet, amelyben nincsenek állami hirdetések, ekkor vált számára nyilvánvalóvá, hogy az Orbán és Simicska közötti konfliktus.
Borókai Gábor állítása szerint soha nem volt bizalmi viszonyban a tulajdonossal és az Orbán-Simicska párharcban sem állt senki mellé – ezt igazolja az is, hogy 2018-ban egyetlen jobbikossal sem jelent meg interjú a lapban.
Azért döntöttek a maradás mellett, mert
Igyekeztünk bizonyítani, hogy nehezített körülmények között is tudunk korrekt, tisztességes újságot készíteni. De két év alatt fokozatosan megsavanyodott a viszony köztünk és a kormányzati kommunikáció között, miután már a kulturális intézményi vezetők és az állami háttérintézmények irányítói sem állhattak velünk szóba.
A főszerkesztő hibaként tekint arra, hogy címlapon foglalkoztak Orbán Gáspár hitéleti tevékenységével, arra viszont nem, hogy Tiborcz István és Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról is közöltek cikkeket.
Sértett nem vagyok, csak csalódott. (…) Annak szívből örülök, hogy az elmúlt három évben olyan szabadon dolgozhattunk, mintha 1989-90-ben jártunk volna.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
