Azért történhetnek szexuális bántalmazások és visszaélések, mert a társadalom nem megfelelő légkörben és aktivitással foglalkozik a szexszel
– mondta Csányi Vilmos a HVG-nek adott interjújában.
Hozzátette, a társadalomnak ideje lenne magába néznie, mert szerinte hatalmas károkat okoz, hogy ennyire prűd, távolságtartó, az érintést, a testi kontaktust látványosan kerülő kultúrában élünk.
Az etológus úgy látja, hogy az, hogy a gyerekeket nem világosítják fel időben sem otthon, sem az iskolában, oda vezet, hogy egyrészt felnagyítják, másrészt bűnösnek és borzalmasnak gondolják majd a szexualitást.
Leszögezte, hogy szükséges és fontos védekezni a hatalommal való visszaélés, a nemi erőszak és a bántalmazás minden formája ellen, de szerinte
annál nincs borzalmasabb, mint ha belehajszoljuk a társadalmat, hogy mondjuk egy nemi szerv megmutatása egyenlő a nemi erőszakkal, és e mentén tönkre tehet tenni bárkit.
A Marton-üggyel kapcsolatban azt mondta, fontosnak tartja, hogy ne hagyjuk magukra a sértetteket, de szerinte „az, hogy húsz évvel később elmondom a történetemet, ami a médián keresztül eljut milliókhoz, aránytalanul felnagyítja az én egyébként jogos sérelmemet”.
Ezek után meg kellene gondolni, hogy pontosan mit is dicsérünk azon, amikor valaki kiáll a nyilvánosság elé a történetével. Azt, hogy elég bátor volt ahhoz, hogy tönkretegyen valakit?
Csányi azt tartja normálisnak, ami Kanadában történt Martonnal, ahol kirúgták a színházból, de nem csináltak országos botrányt.
A kanadai eljárásmód azért is követendő, mert így a rendező esélyt kap arra, hogy okuljon az esetből, és egy másik színházban ne zaklassa a nőket. Ehelyett mi egy kéretlen nemiszerv-mutogatás vagy fogdosás miatt tönkreteszünk egy életet.
Kiemelt kép: 24.hu/Pál Anna Viktória
