Közélet
Activists of the International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) protest against the conflict between North Korea and the USA  with masks of the North Korean ruler Jong-un (L) and the US president Trump in front of the North Korean embassy in Berlin, Germany, 13 September 2017. Photo: Britta Pedersen/dpa-Zentralbild/ZB

Magyarország nemet mondott a Nobel-békedíjasoknak

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 10. 06. 16:07

A pénteken Nobel-békedíjjal kitüntetett ICAN civil kezdeményezésnek köszönhetően született meg idén a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény. A megállapodást hazánk azért nem írta alá, mert az indoklás szerint az ország biztonsága érdekében az Amerikai Egyesült Államok nukleáris fegyverarzenálja elengedhetetlen.
Korábban a témában:

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat. A döntést Berit Reiss-Andersen, a Nobel-bizottság elnöke jelentette be pénteken Oslóban. A Nobel-békedíj egyébként az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését.

Az idei Nobel-díjasok

Hétfőn az orvosi elismerés kihirdetésével kezdődött az idei Nobel-hét. Azt a díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael Young kapták a biológiai óra feltérképezéséért. A fizikai díjat kedden jelentették be, a gravitációs hullámok felfedezéséért Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish kaptak Nobelt. Szerdán a kémiai Nobel talált gazdára: Jacques Dubochet-t, Joachim Frankot és Richard Hendersont egy speciális mikroszopikus eljárásért díjazták. Csütörtökön az irodalmi Nobelt adták át, aminek a brit-japán Kazuo Ishiguro lett a kedvezményezettje. Pénteken a békedíjat, hétfőn pedig a közgazdaságit adják majd oda az arra méltóknak.

A bizottság azzal indokolta döntését, hogy hosszú ideje nem volt ekkora a nukleáris fegyverek éles bevetésének kockázata. Mint fogalmaztak,

egyes államok korszerűsítik a nukleáris fegyverarzenáljukat és fennáll a veszélye, hogy bizonyos országok az emberiségre és a földi életre komoly fenyegetéssel bíró atomfegyvereket próbálnak majd beszerezni.

Példaként említették Észak-Koreát, amely az elmúlt időszakban több atombombát és rakétát is tesztelt. A veszély valós, gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy Kim Dzsongun ne fenyegetné meg atomtámadással a nyugatot, kiváltképp az Amerikai Egyesült Államokat, Donald Trump elnök pedig az utóbbi időszakban többször is belengette Észak-Korea elpusztítását. Egy nukleáris beavatkozásnak beláthatatlan következményei lennének az egész világra nézve.

A Nobel-bizottság megjegyezte, hogy a nemzetközi közösség korábban a biológiai és vegyi fegyverekre vonatkozó kötelező érvényű tilalmakat vezetett be, de a nukleáris fegyverek még ennél is pusztítóbb erejűek, használatuk még sincs korlátozva.

Tudta?

A béke jelképét először Gerald Holton grafikus vetette papírra 1958. február 21-én egy brit szervezet számára. A jel egy N és egy D betűt ábrázol a nukleáris leszerelést (Nuclear Disarmement) szimbolizálva.

Azt hitték, hogy kamu

Beatrice Fihn-t, az ICAN vezérigazgatóját néhány perccel a bejelentés előtt telefonon értesítette a jó hírről a Nobel-bizottság, de nem élte bele magát.

Mint azt az esemény után adott interjújában elmondta, azt hitte, hogy az egész egy átverés, úgyhogy egészen addig nem ünnepelt, míg Berit Reiss-Andersen ki nem ejtette a nevüket a pódiumnál.

Mint fogalmazott, a díj tiszta üzenet a nukleáris fegyverekkel rendelkező és a biztonságok érdekében a nukleáris fegyverekre támaszkodó hatalmaknak, hogy elfogadhatatlan a viselkedésük.

A biztonság nevében nem fenyegethetünk mészárlással megkülönböztetés nélkül több százezer civilt

– mondta.

Amikor a Reuters arról kérdezte, mit üzen Kim Dzsongunnak és Donald Trumpnak, úgy felelt:

A nukleáris fegyverek illegálisak. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetés illegális. A nukleáris fegyverek tulajdonlása, fejlesztés illegális. Abba kell hagyniuk.

Fihn egyébként néhány napja a Twitteren idiótának nevezte az amerikai elnököt, miután kijelentette, hogy Rex Tillerson külügyminiszter „csak az idejét vesztegeti azzal, hogy tárgyalni próbál a kis rakétaemberrel”.

Út a jelképes ENSZ-egyezményig

Az ICAN Ausztráliából indult, majd az ausztriai Bécsben alakult meg hivatalosa 2007-ben. Honlapjuk szerint az alapítókat a taposóaknák betiltásáért indult rendkívül sikeres nemzetközi kampány inspirálta. 1997-ben az ottawai egyezményben rögzítették és fogadták el a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmát, és ez az aknák megsemmisítésre is vonatkozik.

Az ICAN 2010-ben érte el első komolyabb eredményét, amikor a 2010-es Atomsorompó Egyezmény felülvizsgálati konferencián egy 64 pontból álló akciótervet fogadtak el az országok. 2012-ben Svájc írta alá az első nyilatkozatot az atomfegyverek katasztrofális humanitárius hatásairól. Később további 158 ország – az ENSZ-tagállamok négyötöde – tett hasonlóként, Magyarország nem volt köztük.

A mozgalom a következő években Oslóban, a mexikói Nayaritban és Bécsben is konferenciát rendezett a nukleáris fegyverkezésről, 2016-ban pedig az ő segítségükkel alakult meg az ENSZ nukleáris leszereléssel foglalkozó munkacsoportja is.

Nuclear disarmament group ICAN executive director Beatrice Fihn (R) and coordinator Daniel Hogstan hold a banner with their logo after ICAN won the Nobel Peace Prize for its decade-long campaign to rid the world of the atomic bomb as nuclear-fuelled crises swirl over North Korea and Iran, on October 6, 2017 in Geneva.
With the nuclear threat at its most acute in decades, the International Campaign to Abolish Nuclear Weapons, which on October 6 won the Nobel Peace Prize, is urgently pressing to consign the bomb to history. / AFP PHOTO / Fabrice COFFRINI
Fotó: Europress/AFP/Fabrice Coffrini

Ennek eredménye, hogy 2017-ben megszületett az atomfegyverek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény, melyet a tárgyalásokban résztvevő 135 országból 122 elfogadott a szavazáson.

A megállapodás jelképes, hiszen egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkező ország sem szignózta, éppen ezért érdekes, hogy a Nobel-bizottság az ICAN-nek ítélte a békedíjat, ugyanis korábban gyakorlatilag kivétel nélkül olyan emberek és szervezetek kapták meg, amelyek kézzel fogható eredményt tudtak felmutatni.

Magyarország az ICAN honlapja szerint részt sem vett a megbeszéléseken, és bojkottálta a szerződést. Sőt, 2016-ban még a tárgyalás megkezdéseit is ellenezte hazánk az ENSZ-közgyűlésen. Az indoklás szerint Magyarország biztonsága érdekében az Amerikai Egyesült Államok nukleáris fegyverarzenálja elengedhetetlen.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar kormány több alkalommal határozottan elítélte Észak-Korea nukleáris programját. Szijjártó Péter tavaly decemberben például őrült kommunista diktátornak nevezte Kim Dzsongunt, ami miatt elő is vették a külügyminisztert.

Ma a világon jelenleg kilenc országnak van nukleáris fegyvere, összesen 15 ezer darab. Az Egyesült Államok és Oroszország 1800 atomfegyvert tárol vészhelyzet esetére, és ezek akár egy riasztás után pár perccel ki is lőhetők. Az ICAN által összegyűjtött adatok szerint egyébként óriási a különbség ebben a tekintetben az USA és Észak-Korea között: míg előbbi 6800, úgy utóbbi alig 10 darab nukleáris fegyverrel rendelkezik.

Helyzet a nagyvilágban

Nukleáris fegyverekkel rendelkező államok: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán, Észak-Korea

Nukleáris fegyvereknek otthont adó államok: Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország

Nukleáris szövetségben lévő országok: Albánia, Ausztrália, Bulgária, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Korea, Spanyolország (és az öt nukleáris fegyvernek otthont adó ország)

A genfi székhelyű ICAN 101 ország 468 civil szervezetével alkot egy koalíciót. Jogvédő, környezetvédő és békefenntartó szervezetek is csatlakoztak hozzájuk az elmúlt egy évtizedben.

Rendszeresen szerveznek figyelemfelkeltő eseményeket, együtt dolgoznak a hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélőivel, hogy visszaemlékezéseikkel nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. Több neves személy, köztük Desmond Tutu, a dalai láma, Martin Sheen és Michael Douglas is támogatásukról biztosították a mozgalmat.

Akik lemaradtak

  • Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az iráni atommegállapodás tárgyalásaiban való közreműködésükért.
  • A fehérsisakosok (White Helmets), azaz a szír polgárháború civil mentőcsapat és vezetőjük, Raed al Saleh a brutális háborúban a civilekért folytatott bátor és folyamatos erőfeszítéseikért.
  • A Cumhuriyet című török lap és Can Dünar újságíró, amiért büntetőeljárás indult ellenük Recep Tayyip Erdogan elnök sajtószabadság elleni hadjáratának részeként.
  • Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa a soha nem tapasztalt globális migráció idején tett erőfeszítéséért.
  • Ferenc pápa, aki azért neveztek, mert szembeszállt Donald Trumppal és amiért kiállt a menekültekért, fellépett a szegénység és a klímaváltozás ellen.
  • Raif Badawi szaúdi blogger, akit évekre börtönbe zártak és ezer ostorcsapással büntettek, amiért megsértette az iszlám vallást a weboldalán és televíziós szerepléseiben.

(kiemelt kép: Europress/ dpa-Zentralbild/ZB/Britta Pedersen)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.