Kultúra

A nukleáris fegyverek megsemmisítéséért küzdő nemzetközi mozgalom kapta a Nobel-békedíjat

Cikkünket frissítjük.
Korábban a témában:

A Nobel-békedíjat és az azzal járó tízmillió koronát (több mint 316 millió forintot) idén a nukleáris fegyverek megsemmisítésére irányuló International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) nemzetközi mozgalomnak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta, a szervezet felhívja a figyelmet a nukleáris fegyverek felhasználásának katasztrofális következményeire és minden erőfeszítéssel a fegyverek szerződésen alapuló betiltásán dolgozik.

Olyan világban élünk, ahol hosszú idő óta nem látott az atomfegyverek használatának kockázata

– fogalmazott, példaként említve Észak-Korát.

A Nobel-bizottság döntésével elítéli a világ kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmát, amelyek mindegyike bojkottálta az atomfegyverek megsemmisítéséről szóló tárgyalásokat még júliusban. A szerződést 122 ország írta alá az ENSZ New York-i székhelyén.

Kiemelték, hogy jelenleg 15 ezer nukleáris fegyver van a világban.

A genfi székhelyű mozgalmat 2007-ben indították el, azóta 101 országból 468 civil szervezet csatlakozott hozzájuk, köztük jogvédő, fejlesztéssel foglalkozó, környezetvédő és békecsoportok is.

Éves költségvetésük nagyjából egymillió dollár körül mozog, főként magáncégek, valamint az Európai Unió, valamint Norvégia, Svájc, Németország és a Vatikán finanszírozza őket.

Az ICAN honlapja a bejelentés után valószínűleg a túlterheltségtől összeomlott.

Tudta?

A béke jelképét először Gerald Holton grafikus vetette papírra 1958. február 21-én egy brit szervezet számára. A jel egy N és egy D betűt ábrázol a nukleáris leszerelést (Nuclear Disarmement) szimbolizálva.

A döntés mindenképpen óriási meglepetés, hiszen előzetesen Ferenc pápát, Angela Merkel német kancellárt, Mohammad Javad Zarif iráni külügyminisztert és Federica Mogherinit, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét tartották a legesélyesebbnek. Utóbbi kettőt épp az iráni atommegállapodásban betöltött jelentős szerepük miatt.

Ferenc pápa és a fehérsisakosok is a Nobel-békedíj esélyesei
Máris heves tippelgetések mennek a sajtóban és a fogadóirodáknál, kik nyerhetik el a béke Nobeljét. Íme az esélyesek listája.

Ki kaphat Nobel-díjat?

Alfred Nobel feltaláló 1985. november 27-én keltezett végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek

a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg tízmillió svéd koronát – kiérdemli.

Az idei Nobel-díjasok

Hétfőn az orvosi elismerés kihirdetésével kezdődött az idei Nobel-hét. Azt a díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael Young kapták a biológiai óra feltérképezéséért. A fizikai díjat kedden jelentették be, a gravitációs hullámok felfedezéséért Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish kaptak Nobelt. Szerdán a kémiai Nobel talált gazdára: Jacques Dubochet-t, Joachim Frankot és Richard Hendersont egy speciális mikroszopikus eljárásért díjazták. Csütörtökön az irodalmi Nobelt adták át, aminek a brit-japán Kazuo Ishiguro lett a kedvezményezettje. Pénteken a békedíjat, hétfőn pedig a közgazdaságit adják majd oda az arra méltóknak.

(kiemelt kép: Europress/ZB/dpa/Britta Pedersen

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.