Több külföldi lap is foglalkozott csütörtökön az Európai Parlament előző napi, Magyarországgal kapcsolatos határozatával.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Kiüresített demokrácia címmel közölte az online kiadásában Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor kormányfő “taktikailag túl ügyes ahhoz, hogy frontális támadást indítson a demokratikus intézmények és az alapjogok ellen, de egyre inkább kiüresíti őket”, és “például a kritikus médiumokkal szemben olyan eszközöket használ, amelyekkel Putyin és Erdogan is élt, mielőtt áttért a nyílt elnyomásra”.
Ezért “az EP többségének igaza van” a szerdai határozattal, a gond csak az, hogy a javasolt eljárást a teljes egyetértés kényszere miatt addig nem lehet elindítani, amíg Lengyelországban “a Kaczynski-kormány a demokratikus intézmények lerombolásával próbálkozik”.
A liberális Süddeutsche Zeitung A figyelmeztetések mit sem változtatnak címmel közölte Alexander Mühlauer kommentárját, amely szerint “az EP megtette, amit meg kellett tennie”, de “sajnos az alapjogok betartására intő figyelmeztetések nem érnek el semmit, sem Varsóban, sem Budapesten”. Hozzátette: “hiányzik a hiteles fenyegetés”, amely nélkül “Orbán tovább folytatja nacionalista kampányát”. Kiemelte, hogy az EU-nak “ott kell megragadnia a magyar kormányfőt, ahol igazán fáj: a pénznél”.
Nem valószínű, hogy konkrét szankciókhoz fog vezetni a határozat, a szavazás azonban jól mutatja, hogy a képviselőket pártállástól függetlenül mennyire feldühítette a magyar kormány politikája
– írta a Politico brüsszeli hírportál. A híroldal kiemelte, hogy az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás előkészítéséről szóló határozatot a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt tagjai közül is sokan megszavazták.
A Le Soir című belga napilap arról írt, hogy “szorul a hurok” Lengyelország és Magyarország, az EU “enfant terrible-jei” (fenegyerekei) körül. Úgy tűnik, hogy az uniós vezetők kezdik felismerni, hogy az egyes országokban megfigyelhető antidemokratikus tendenciák az EU egészére is veszélyt jelentenek. Az elsődleges kockázat a dominóhatás, de azt is számításba kell venni, hogy nem lehetséges létrehozni egy egységes piacot vagy közösen harcolni a terrorizmus ellen, ha bizonyos tagállamokban nem tartják tiszteletben az unió alapértékeit.
A La Libre Belgique belga napilap beszámolója szerint Orbán Viktor kimerítette az Európai Parlament türelmét. Veronique Leblanc, a lap tudósítója azt írja, hogy az uniós szerződés “atombombának” nevezett hetedik cikke szerinti eljárás megindítása soha nem látott megszégyenítés lenne Magyarország számára.
Az EP döntéséről megjelentetett szerkesztőségi kommentárjában a pozsonyi liberális Sme azt írta: az Európai Néppárt azért mondja még mindig, hogy “tisztességesen ki kell értékelni a helyzetet”, mivel nem tudnak elszakadni attól a képtől, hogy Orbán Viktor a kommunizmussal szembeszálló harcos, s azért is, mert – írja a lap – a néppártot a Fidesz teszi a legerősebb “eurócsoporttá”. A cikk szerzője, Zuzana Kepplová megjegyzi: az EP képviselők többségének azonban nincs szüksége több bizonyítékra, javaslatuk alapján ki lehet mondani, hogy a helyzetet már “tisztességesen kiértékelték”.
“Ki is leckéztet kit?” címmel megjelent írásában a pozsonyi magyar nyelvű Új Szó az EP döntésre adott magyar reakciók alapján arra következtet, hogy
mert így még hitelesebben folytathatja szabadságharcát Brüsszellel szemben.
A liberális román Adevarul című lap brüsszeli tudósítója úgy fogalmaz, hogy az EP-képviselők beélesítették a “nukleáris opciót” Magyarország esetében, de kérdéses, hogyan válaszol erre az EU-ellenes kampány kellős közepén lévő Orbán Viktor. “Az európai jelzés nagyon erős. Meglátjuk, hogy milyen súlya van a populista, agresszívan nacionalista és Európa-ellenes retorikával szemben” – írja az Adevarul tudósítója.
A bukaresti szociálliberális kormányhoz közel álló Antena médiatröszt publicistája, Radu Tudor “szélsőséges és románellenes nézetekkel rendelkező személyiségnek” nevezi a magyar miniszterelnököt és úgy véli, hogy csak európai néppárti tagsága miatt tűrték el Orbán Viktornak, hogy a demokrácia szélére sodorja Magyarországot. A szerző szerint eljött az ideje, hogy Magyarország elszámoljon “kisiklásaiért”.
A Vecernji List című kormányközeli horvát napilap arról írt, hogy Magyarország, Ausztria és Lengyelország még egyetlen menekültet sem vett át Olaszországtól és Görögországtól. Kiemelte, hogy Magyarország Brüsszelben elfogadta a migránsok elosztására irányuló kötelező európai uniós kvótát, majd miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök visszatért Budapestre, elutasította azt, amit Brüsszelben még támogatott. “Azoknak a játékosok, akik nem játszanak tisztességes játékot, legalább sárga lapot kell kapniuk” – írta a lap.
(MTI)