Orbán szétfolyt, és a piramis csúcsán elengedte a kormányzást

Így nem csoda, ha az uralkodó nem erkölcsi tekintélyre, hanem nyers erőszakra építi hatalmát.
(G. Fodor Gábor – Kínai enciklopédia a kormányzáshoz)

Július végén jelent meg a határozat, elfelezték a kormányt Lázár János és Varga Mihály között, előbbi a stratégiai, utóbbi a gazdasági kabinetet viszi.

A két kabinetvezető a másik kabinetnek is tagja lesz, emellett mindkét kabinet ülésén állandó meghívott a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal is.

Gyakori vendég

A kabinetek döntéshozó és –előkészítő szervek, melyekhez különféle témák, ügyek és szakpolitikák tartoznak. A változtatás hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység, jobb legyen a kormányzás.

Orbán már első ciklusa idején, 1998-ban is megpróbálkozott a kabinetkormányzással, akkor gazdasági és nemzetbiztonsági kabinetek jöttek létre.

Már akkoriban is többen arról beszéltek, hogy

a napi munka, az, hogy mindenki tőle várja a megoldást, vagyis az úgynevezett kormányzás, csak hátráltatja abban, hogy a nagyívű gondolatokkal foglalkozzon.

Orbántól eddig sem állt távol ugyanis a napi feladatok leadása, kancelláriaminisztereihez delegálta ezeket a terheket, 1998 és 2002 között Stumpf Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, 2010-től kezdve pedig hol Navracsics Tiborhoz, hol Varga Mihályhoz, hol Lázár Jánoshoz.

(A kabinet típusú kormányzás nemcsak a Fidesz sajátja, 2009-ben a Bajnai-kormány is kabineteket hozott létre, Kormánykabinetet, Gazdasági Kabinetet, Nemzetbiztonsági Kabinetet és Társadalompolitikai Kabinetet.)

Nem kormányozni

A mostani kabinetrendszer lényege a tehermentesítés. A fontos kérdéseket az illetékes minikormányokban vitatják meg, így ritkulnak a kormányülések is, Orbán elé jóformán már csak aláírásért kerül egy-egy ügy.

Egy kormányzati munkafolyamatokra rálátó forrásunk szerint Orbán tudatosan tartja magát távol minden apró ügytől. Őt a politika élteti, szíve szerint mindenbe beleszólna, de

mára már ott tartunk, hogy egymásnak adják a kilincset a rá várakozók, Orbán pedig szétfolyt.

A 2010-ben elterjedt csúcsminiszteri rendszer ezzel tovább szűkült, a mostani felállást egy piramisként a legkönnyebb elképzelni, ahol legalul a minisztériumok szerepelnek az államtitkárságokkal együtt, felettük

szűrő szerepkörben a kabinetek, mintegy páncélajtóként elzárva az ügyeket Orbántól, aki a piramis csúcsán már a választásokra készül.

Rogán hátul

A kormányfő régi taktikája, hogy versenyezteti embereit, így senki nem lustul el és senki sem veszélyezteti az ő hatalmát, inkább igyekszik megtartani saját pozícióját a másikkal szemben.

A legjobb példa erre Rogán és Lázár évek óta húzódó harca. Az ellentét legújabb epizódjaként Lázárból kabinetvezetőt csinált Orbán, de elvett tőle egy 6000 milliárd forintos területet, miközben Rogán irányítja a kommunikációs gépezetet és milliárdok fölött őrködik.

Abban két politikai elemző, Török Gábor és Mráz Ágoston Sámuel is egyetértettek a Heti Válaszban, hogy a kabinetek létrehozásával háttérbe szorul Rogán, mert a körülötte sűrűsödő ügyek ártottak a megítélésének.

A kormányfő döntése ugyanakkor logikus: „az egyszerű emberek világától, a hétköznapoktól elszakadt európai elit”-et ostorozó kormánypropaganda koordinátarendszerében a kabinetminiszter ma már nem az üzenet közvetítésére alkalmas személyt, hanem egyértelmű támadási felületet jelent,

– mondta Török.

Orbáné a fő szerep

A kormányátalakítás után Orbán a kormányzás helyett a politizálás, vagyis a kampány felé fordul.

Lázár is erről beszélt a Figyelőnek néhány hete.

(…) Orbán Viktor nélkül a Fidesz 2018-ban nem nyerhet választást. Tapasztalataim szerint az kevés, ha mi elégedettek vagyunk a kormányzati teljesítménnyel, sokat segít, ha a választóink is így érzik. Ebben a munkában Orbán Viktoré a fő szerep.

A másik minikormány vezetője, Varga Mihály pedig úgy fogalmazott a hetilapnak, hogy az elképzelés szerint a cél az, hogy a kormány valóban a nagy jelentőségű, kiemelt ügyekkel tudjon foglalkozni, az eddigi 50-60 napirendi pont helyett kevesebb kerüljön a kormányülések elé, de azokkal érdemben lehessen foglalkozni, azonban nem feltétlenül hetente, mint most.

Vízió

És hogy miért van szükség arra, hogy Orbánt kiemeljék a napi politikai ügyekből? A közelgő választások előtt sokan aggódva emlegetik fel az elbukott időköziket (Tapolca, Veszprém, Salgótarján), nem véletlenül örülnek párton belül annak, hogy Orbán visszatért a politikacsináláshoz, a kvótaellenes referendum előtti kampányban is megjelenik majd.

Azonban ennél sokkal komolyabb víziói vannak. Tusványosi beszéde óta terjed a magyar közéletben az az elképzelése, hogy Európába menne.

Az európai jelenlegi politikai vezetés megbukott

– mondta.

G. Fodor Gábor kormányzati stratéga a beszédet úgy értékelte, Orbán szellemileg fényévekkel van az európai kollégái előtt, és így valójában vezeti Európát.

A 24.hu-nak az elmúlt napokban több kormányzati forrás is megerősítette a Népszabadság korábbi információját, miszerint Orbán intézményesített európai pozíciót tervez megcélozni a 2018-as ciklus végeztével, de ha az események úgy alakulnak, ciklus közben is szívesen váltana.

Az ilyen és ehhez hasonló vízióktól (Orbán Áder utódjaként például) a napi politika csak elvonja a figyelmet.

Kiemelt kép: Orbán Viktor / Facebook