William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház vezető elemzője a keddi kamatdöntő ülésén bejelentett intézkedéseket értékelve kiemelte: az MNB a 0,90 százalékos alapkamat változatlanul hagyása ellenére is „egyértelműen enyhítési üzemmódban működik”.
Jackson hangsúlyozta azt is, hogy az MNB háromhónapos betéti eszközében elhelyezhető kereskedelmi banki likviditás felső korlátozása – legalábbis eddig – nem gyakorolt jelentős hatást a monetáris kondíciókra. Sőt, az egynapos bankközi kamatráták valójában még emelkedtek is, és a hosszabb távú bankközi kamatok is csak kis mértékben, 6-7 bázisponttal csökkentek. A szakértő úgy véli, ez lehet a magyarázata a monetáris kondíciók enyhítésére kedden bejelentett újabb lépéseknek.
Az elemzőház nemrégiben összeállított tanulmány alapján hosszabb időtávra visszatekintve az MNB monetáris eszköztárának kisebb módosításai jóval kevésbé voltak hatékonyak a monetáris kondíciók enyhítésében, mint a közvetlen alapkamat-csökkentések.
Véleményük szerint a reálgazdaság élénkítése is sikeresebb volt az irányadó ráta csökkentésével. A hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis gyorsult a korábbi kamatcsökkentési időszakokban, lassult viszont, amikor a jegybank nem hagyományos enyhítési módszereket alkalmazott.
A Capital Economics jelenlegi várakozása az, hogy a magyarországi infláció a belátható előrejelzési távlatban az MNB 3 százalékos központi célszintje alatt marad. A cég mindemellett azzal is számol, hogy a magyar hazai össztermék növekedési üteme elmarad a jegybank által várt 3 százaléktól.
Az elemzőház saját GDP-követő modellje arra vall, hogy a magyar gazdaság éves összevetésben 2 százaléknál lassabb ütemben nőtt az idei harmadik negyedévben, és a cég előrejelzése szerint jövőre egész évben 2,3 százalékos, 2018-ban 2,8 százalékos növekedés várható Magyarországon.
William Jackson hozzátette: mindezt egybevetve valószínűbbnek tűnik, hogy ismét napirendre kerül az alapkamat újabb csökkentése, mint az, hogy nem. A Capital Economics ennek alapján azzal számol, hogy az irányadó ráta 2017 végéig 0,60 százalékra csökken.
(MTI)
