A cégek hamarosan kiadják az idei első cafeteria csomagokat. Eddig az étkezési utalvány volt a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, s felmérések szerint valószínűleg ez az idén is így lesz. A változások miatt azonban elképzelhető, hogy a dolgozók egy része nem lesz elégedett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz fontos szempont a munkáltatóknál. Ettől függhet az is, mennyire rendeződik át az étkezésiutalvány-piac.
Kevesebb lehet a juttatás
Az idei év több olyan változást hozott, ami miatt csökkenhet a béren kívüli juttatás (ezen belül az étkezési utalvány) összege és népszerűsége is. A minimálbér jelentős emelése eleve nagy teher a cégeknek, emellett nem biztos, hogy marad pénzük cafeteriára is. Másrészt a cafeteria adója emelkedett, 16 százalékról 30,94 százalékra.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Az étkezési utalványok piacán most fog rajtolni az Erzsébet-utalvány (amit idén nemcsak hideg, hanem meleg étkeztetésre is fel lehet használni). Ebből pedig már csak havi 5 ezer forintnyit adhatnak a cégek kedvezményes adózással (tavaly a korábbi utalványok még havi 18 ezer forintig adóztak kedvezményesen). Ha 5 ezer forint felett is ad egy cég Erzsébet-utalványt, az már egyes meghatározott juttatásnak számít, melyre 51,17 százalék az adó. Ugyanennyi adóteher mellett viszont adhatóak a korábbi évekről megszokott étkezési utalványok is.
Az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesülete (EUFE) adatai szerint tavaly 100 ezer munkáltató mintegy 2 millió munkavállalója kapott étkezési utalványt, havi átlagban 12 ezer forint értékben. Amelyik cég idén a kedvezményes adózásra lövi be a cafeteriát, az valószínűleg maximum havi 5 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt ad a dolgozóinak.
Viszont a dolgozók egy része talán még nem is tudja, de az új utalvánnyal nem fizethet minden olyan nagy láncban, ahol tavaly elfogadták tőle a bónokat.
Nem szerződhetnek a multikkal?
Bár az Erzsébet-utalványokat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) már többször nyilatkozott úgy, hogy nem rekesztik ki a multikat (külföldi tulajdonú) áruházláncokat az Erzsébet-utalvány forgalmazásából, “tárgyalnak velük is”. Szerződést azonban csak a magyar élelmiszeráruházakkal (CBA, Arzenál, Coop, Reál) kötöttek. Kérdeztük a NÜSZ-t, hogyan áll a többi lánccal a tárgyalás. Azt válaszolták, hogy nemcsak a Tescóval, hanem egyéb külföldi tulajdonú áruházlánccal ia kapcsolatban állnak. De azt is hozzátették, hogy egyelőre még egyik céggel sem sikerült megállapodniuk az Erzsébet-utalvány forgalmazására. Hangsúlyozták, a kibocsátó és a forgalmazó kiemelten fontosnak tartja, hogy országos lefedettséget biztosító elfogadóhelyi hálózatot hozzanak létre. Több mint 20 ezer elfogadóhelyi megállapodást kötöttek, az említett áruházláncok mellett kisboltokkal, vendéglátóhelyekkel is.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint azt, hogy eddig csak magyar láncokkal szerződött a NÜSZ, nehéz másképp értelmezni, mint hogy “feltehetően felsőbb utasításra” mellőzi a multikat. Miért gondolják így? Mint Vámos György főtitkár elmondta: a jogszabályi szerint nincs semmi akadálya annak, hogy a multi láncok is forgalmazzák az Erzsébet-utalványt, s az sem szerepel a törvényben, hogy elsősorban kisvállalkozásokat, vagy magyar cégeket kellene bevonni a programba.
Ennek ellenére eddig a multikkal (Tesco, Auchan, Lidl, Spar, stb.) nem kötött szerződést a NÜSZ, s hiába kezdeményezték ezt többször is a láncok, érdemben még nem tárgyaltak velük. Márpedig ha törvényi akadálya nincs a dolognak, nemigen van más magyarázat arra, hogy a magyar láncokkal és a további mintegy tízezer kisebb elfogadóhellyel szerződést tudtak kötni, a multikkal meg nem – jegyezte meg a főtitkár.
A dolgozókkal, vásárlókkal szúrnak ki
Ha pedig a dolgozók (vásárlók) nem fizethetnek ott az utalványokkal, ahol szeretnek vásárolni, akkor biztosan dühösek lesznek – valószínűsítette Vámos György. És feltehetően sokan nem tudják még, hogy nem vásárolhatnak ott az utalvánnyal, ahol eddig.
Az a szándék érthető, hogy a magyar vállalkozókat akarják támogatni, de ez így nagyon szerencsétlen megoldás. Nem ér meg ennyit az egész, ha a dolgozók isszák meg a levét – tette hozzá. S nem mellesleg, ha a Széchenyi pihenőkártyával lehet szoláriumbérletet venni, akkor az Erzsébet-utalvánnyal miért nem lehet például a Tescóban élelmiszert venni? – jegyezte meg.
Fotó: Kummer János
Kontroll-érv
A kormány azt is mondta, amikor a magyar láncok melletti érvelt, hogy garanciákat szeretne arra: valóban élelmiszerre költik az étkezési utalványokat a dolgozók. Erre utalva Vámos György elmondta, tudomása szerint a nagy áruházakban kontrollálható, hogy ténylegesen élelmiszert vásárolnak-e az étkezési utalvánnyal, vagy sem, mert ez szerepel a blokkon (s ki lehet számolni, hogy a vásárolt élelmiszer összege eléri-e az utalvány összegét).
Megkérdeztünk az áruházakat is: a Tescóban valóban így van, de a Lidlnél például nem. Az OKSZ főtitkára azt is hozzátette: aki étkezési utalványt kap, dolgozik, eszik, az az ételt valahol megveszi. Vagyis az utalvány közvetve, vagy közvetlenül, de célba talál, még akkor is, ha néha becsúszik egy-egy mosópor is a vásárlásba – jegyezte meg.
A munkáltatókon múlik
Kérdés, hogy a munkáltatóknak mi lesz a fontosabb: hogy kisebb adóteherrel adjanak étkezési jegyet (Erzsébet-utalványt maximum ötezer forintig) vagy inkább az, hogy a dolgozóik minden olyan helyen levásárolhassák az utalványukat, ahol eddig. Korábbi felmérések szerint a munkáltatóknak igenis fontos, hogy ha már juttatást fizetnek, akkor biztosak legyen abban, hogy a dolgozóik elégedettek.
A kisebb adóteherről pedig annyit, hogy az Erzsébet-utalvány 5 ezer forintos kedvezményes adózású összegére fizetendő adóteher (1547 forint) és az ugyanilyen összegben igényelt korábbi utalványok közterhe (2557 forint) között 1010 forint a különbség. 5 ezer forint felett pedig egyforma (egyformán magasabb, 51,17 százalékos) az adóteher a régi és az új utalványokra is. Ha a munkáltatónak ez az ezer forint nem jelent gondot, viszont az igen, ha a dolgozó nem elégedett, akkor semmi akadálya annak, hogy a régi utalványokból rendeljen.
Vagyis a munkáltatókon fog múlni, kiszorulnak-e az eddigi (multi) étkezésiutalvány-forgalmazók és (multi) áruházláncok a 200 milliárdos piacról, vagy sem. Megkérdeztük az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületét (EUFE), vajon hány munkáltató tart ki a régi utalványok mellett, de még nem tudtak számokat mondani.
S mit adnak a multik?
Az EUFE tagok mindenesetre saját dolgozóiknak a saját maguk által forgalmazott utalványokat fogják adni. A Tesco még nem döntötte el, milyen étkezési utalványt ad a dolgozóinak, Erzsébetet, amit saját üzleteiben nem vásárolhatnak le, vagy a korábbi utalványok valamelyikét. A Lidlnél pedig évek óta a cég által kibocsátott étkezési utalványokból kapnak a dolgozók, nem lesz ez másképp az idén sem.
Piacszerzés
Az EUFE tagok úgy tudjuk nem kampányolnak, az Erzsébet-utalvány reklámhadjárata viszont gőzerővel folyik. Kaptunk olyan híreket, hogy esetleg nem készülnek el február elejére az új utalványok, de a NÜSZ azt írta, január első heteire már 6 millió Erzsébet-utalványt nyomott ki a Pénzjegynyomda, s azokat már csak a megrendelők adataival kell kiegészíteni.
Január közepéig 700 ezer munkavállaló számára rendelték meg az Erzsébet-utalványt, közülük 588 ezren dolgoznak a versenyszférában, a többiek a közszférában. A munkáltatók 84 százaléka dolgozónként 5 ezer forintért, 7 százaléka ennél többért, 9 százaléka ennék kevesebbért kért az új utalványból. A NÜSZ úgy véli, január végére már egymillió igénylő lehet. A fele piacot tehát már meghódítják.
