A vállalkozók számára elfogadható és kezelhető lesz a kormány által ajánlott bérkompenzáció – mondta Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke az FN24 kérdésére.
Mire készüljenek a cégek?
Ahhoz, hogy a cégek bérkompenzációt kapjanak, azt kell biztosítaniuk, hogy a dolgozóik az adójóváírás kivezetése miatt ne keressenek kevesebbet jövőre, mint az idén. Pontosabban idén októberben, mert ehhez kell majd viszonyítani. Csak azok a cégek igényelhetik a bérkompenzációt, amelyek a teljes érintett létszámra vállalják a nettó bérek megtartását. A nettó bér megtartásához szükséges béremelésből az 5 százalékig terjedő részt mindenképpen a munkáltatónak kell állnia, a bérkompenzációt csak az e fölötti béremelésekre kaphatja meg.
Amelyik dolgozónak 5 százaléknál többel kell emelni a bérét ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettója, annál a bérre és a munkáltatói járulékra (amit jövőre már szociális hozzájárulási adónak hívnak) is lesz támogatás. A kompenzációt dolgozónként kell kiszámolni. Érvényesíteni úgy lehet majd a kedvezményt, hogy a munkáltató által befizetendő összes járulékot kell csökkenteni a kompenzáció összegével az adóbevallásban. Azt is számításba kell venni, hogy az adójóváírás megszűnésével párhuzamosan (ami nettó bért csökkentő) a 202 ezer forint alatti béreknél megszűnik a szuperbruttó (ami nettóbér-növelő). Mindezeket figyelembe véve a bérkompenzáció csak valamennyivel a minimálbér alatt lehet teljes összegű és 190 ezres bruttó keresetnél teljesen elfogy.
Az adóhatóság folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy a cégek teljesítik-e a feltételeket (egyik érintett dolgozónál se csökkenjen a nettó bér, és csak az 5 százalék feletti béremelésekre érvényesítse a cég a kompenzációt).
Teljesítménybérre is értelmezhető lesz
A munkáltatói érdekképviseletek (az ÁFEOSZ mellett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)) a múlt héten egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárságával.
A minisztérium és az érdekképviselők megbeszélésén a vállalkozói szférában dolgozó szakértők is részt vettek, s ismertették, milyen bérezési formák működnek, s hogy azoknál milyen nehézségeket okozhat annak értelmezése, hogy a nettó bért megőrizte-e a cég. Saját cégükből is hoztak példákat arra, milyen speciális bérezési konstrukciókra kellene majd kitérni a bérkompenzáció részleteit szabályozó kormányrendeletben.
Nehéz lehet például értelmezni a nettó bér megtartását az olyan végeknél, ahol teljesítményarányos a bérezés, illetve ahol különböző pótlékokkal egészül ki a dolgozó bére (ilyen a kereskedelemben a hétvégi munkáért járó pótlék). Remélhetőleg erre is lesz konkrét útmutatás a kormányrendeletben.
A munkáltatók legalábbis azt az ígéretet kapták a minisztériumtól, hogy a szabályozás minden a vállalkozásoknál előforduló bérezési formára kitér majd, hogy könnyebb legyen a gyakorlati megvalósítás.
Arról is biztosították őket, hogy lesz mód korrekcióra. Vagyis ha esetleg azt látja a munkáltató, hogy valami miatt nem teljesült a vállalása (valamelyik érintett dolgozónál kevesebb lett mégis a nettó bér), akkor negyedévenkénti utóellenőrzéssel helyesbíthetnek. Vagyis visszamenőleges béremelésekkel helyrehozhatják a hibát, s emiatt nem veszítenék el a bérkompenzáció jogát.
Kompromisszum
Az FN24 kérdésére, hogy elfogadható-e ilyen formában a bérkompenzáció, Zs. Szőke Zoltán így válaszolt: annál mindenképpen jobb, mintha teljes mértékben a vállalkozóknak kellett volna állniuk a béremelések költségét. Az adójóváírást mindenképpen kivezetik az adórendszer egyszerűsítése céljából (adminisztrációcsökkentés címén), de azt is deklarálták, hogy emiatt nem csökkenhet a dolgozók nettó bére. Ez volt a kiindulópont. S mivel a vállalkozások a mostani gazdasági helyzetben nem tudták volna saját erőből kigazdálkodni az adójóváírás kivezetése miatt a béreknél keletkező rést, jó, hogy kaphatnak kompenzációt.
Másrészt viszont a bérkompenzáció dolgozónkénti számítása, a negyedévenkénti önellenőrzés, esetleges korrekció persze többletadminisztrációval jár majd. Itt azt kell mérlegre tenni az ÁFEOSZ elnöke szerint, akarják-e a vállalkozások az állami támogatást a béremeléshez. Ha a válasz igen, akkor ez valóban pluszadminisztrációt jelent. Viszont az állam részéről is érthető, hogy a pénzéről elszámolást kér. Azt is hozzátette még, hogy már az 5 százalékos béremelés is sok vállalkozónál (például a kereskedelemben is) komoly terhet jelent jövőre.
Hamarosan megszülethet a kormányrendelet
A megbeszélésen garanciát kértek arra is, hogy ne csak 2012-ben, 2013-ban, hanem 2014-ben is legyen bérkompenzáció (az adótörvényből már látszik, hogy 2013-ra csökkenő mértékű lesz). Szóbeli ígéretet már kaptak. Zs. Szőke Zoltán azt reméli, hogy a megállapodásban ezt is rögzítik majd.
Az ÁFEOSZ elnöke úgy tudja, a közeljövőben (talán már a jövő héten) a Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács is tárgyalni fogja a bérkompenzáció ügyét, együtt a jövő évi minimálbér, szakmai bérminimum és bérajánlás kérdésével. Utána várható a kormányrendelet. A tervezetet elfogadás előtt még megkapják véleményezésre a munkavállalói érdekképviseletek.
