Üzleti tippek

Ezért hibás a kormány gazdaságpolitikája

Mellár Tamás jobboldal közgazdász nagyívű előadásában pontokba szedve világított rá a kormány gazdaságpolitikájának problémás elemire.

Jó célokat tűzött ki a kormány, de rossz eszközöket választott a megvalósításhoz – mondta Mellár Tamás a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki az Orbán kormány idején a KSH elnöke volt.


Fotó: MTI / Beliczay László

Gazdaságélénkítés adócsökkentéssel?

A kormány célja a személyi jövedelemadó csökkentésével a GDP növelése volt, amely azon az elképzelésen alapult, hogy a gazdaság élénkülése majd pótolja a kieső bevételeket – kezdte Mellár Tamás. Ez a neokonzervatív közgazdaságtan alaptézise, ami a 80-as években számított újnak, és sehol a világon nem volt sikeres – tette hozzá.

Az adócsökkentés megjelenési formája az egykulcsos adó volt, amit főleg a volt szocialista országokban vezettek be, vegyes sikerrel. Ott volt sikeres, ahol maradt benne szolidaritási elem. Ráadásul más országokban előbb lépték meg ezt, még a konjunktúra alatt. Nálunk azonban a válság idején vezették be az egykulcsos szja-t, és a változtatás úgy hagyott a költségvetésen kívül 500 milliárd forintot, hogy abból egyáltalán nem történt élénkülés.

Az egyszeri tételeket – a magánpénztárak államosítását  nem számítva – az idei hiány Magyarországon a GDP 5 százaléka. Ekkora hiányból mégis csak másfél százalékos növekedés lett úgy, hogy az első félévben még húzta a gazdaságot a külső konjunktúra. Mindez baljós árnyakat vetít előre, mivel jövőre a kormány 1400 milliárdos megszorítást tervez. Ilyen körülmények között a jövő évi növekedésre nulla százalékot mondani még optimista prognózis – jegyezte meg.

A közgazdász azt is kifejtette, hogy a szja csökkentésből nem is lehetett gazdaságélénkülés, mivel az a felső jövedelmi kilenced-tizednek jutott, így a többlet a megtakarítást illetve az import fogyasztást növelte.

Az IMF és a magyar szabadságharc

Az IMF-fel való szakításról és újbóli kapcsolatfelvételről az a véleménye, hogy egy ilyen devizában jelentősen eladósodott kis országban, mint Magyarország nem lehet pénzügyi szabadságharcot indítani, s főleg nem lehet azt megnyerni. Ennek beismerése történik most – tette hozzá. Erősebb gazdaság kell az önálló magyar út járásához – jelentette ki.


Fotó: AFP

Bankadóból mozgástér?

A bankadóról szólva kifejtette, hogy a kormány mozgásteret akart magának szerezni. Azt is hozzátette, a magyar gazdaságban valóban kialakultak erőfölényes piaci helyzetek, amelyek extraprofitok elérést tették lehetővé. Ezeket csapolta meg a kormány. Nem volt azonban világos, hogy a válságadók meddig tartanak, ami a külföldiek elbizonytalanodásához vezetett. Elmaradtak beruházások, illetve a bankrendszer áthárította a terheit a lakosságra (hiszen továbbra is fennmaradtak az erőfölényes helyzetek) és lecsökkentette a hitelezést.

Mellár szerint ezen a területen a kormánynak piacépítésbe kellett volna kezdenie, létrehozni még egy-két többségi tulajdonú bankot, szövetkezeti jelleggel, helyi célokra. Voltak ilyen elképzelések, de ezek tervek maradtak – mondta.

Magán-nyugdíjpénztári vagyon és államadósság

A kormány gazdaságpolitikáját tovább elemezve a közgazdász elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosítását alapvetően jó lépésnek tartja, de szerinte a vagyont teljes egészében az adósságcsökkentésre kellett volna fordítani, nem lett volna szabad folyó kiadásokra költeni. Ehhez a véleményhez később csatlakozott a magánnyugdíjpénztárak államosítását évek óta javasló Kun János közgazdász is. Elmondta, nagyon sajnálja, hogy ötletet adott a kormánynak, mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyont nem egészében az államadósság csökkentésre fordították.

Mellár rámutatott arra is, hogy az államadósság csökkentéséhez több elem szükséges, és hiába javítjuk az egyik elemet, ha annak mellékhatásaként romlik a másik kettő. Így hiába vittük le az államadósságot a pénztári vagyon részleges felhasználásával a GDP 82 százalékáról 76 százalékra, mivel az árfolyamhatás miatt az visszaugrott 80 százalékra. A jövő évi nulla százalék körüli növekedés azt jelenti, hogy hiába 2,5 százalék alatti a folyó hiány, akkor sem tud csökkenni az államadósság.

Foglalkoztatás – nem csak kínálatot kell növelni

A közgazdász arról is beszélt, hogy jó célt választott a kormány akkor is, amikor meghirdette a foglalkoztatás növelését, csak nem rakott mögé semmiféle mechanizmust. Nem elég a munka keresletét növelni, jegyezte meg, a munka kínálatát is kellene.

A közgazdász szerint olyan programokra lenne szükség, amelyek az alacsony képzettségű nem mobil vidéki embereknek adnak munkát, elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Szerinte, ha az szja csökkenés 500 milliárd forintját a tehetősek helyett az 50 legkevésbé fejlett kistérség kapta volna (mezőgazdasági élelmiszeripari beruházások támogatására), akkor abból már lényeges elmozdulások lehettek volna a foglalkozatásban is.

Mellár Tamás szerint azért nem tudta megvalósítani az Orbán kormány a kitűzött jó célokat, mert nem voltak hatástanulmányok, illetve nem volt konzultáció szakemberekkel, közgazdászokkal. A gazdaságpolitika innen-onnan összeszedett, egymásnak is ellentmondó elemekből állt, ezért nem is lehet most arról beszélni, hogy sikeres-e a magyar harmadik út politikája. Talán majd a következő években erről is lehet beszélni, zárta előadását a professzor.

Az előadás „A gazdaságpolitika színterei” című konferencián hangzott el, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE-JÁK) Heller Farkas Közgazdaság-tudományi Intézete szervezett.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.