Üzleti tippek

Megfogható az offshore vagyon

Megfoghatóak az adóelkerüléssel külföldre menekített milliárdok. Semmi újat nem kell kitalálni, csak német, angol, amerikai megoldásokat alkalmazni, s nyakon csíphetnék az off-shore világba varázsolt pénzeket. Van olyan szakértő, aki szerint egyenesen bűnözés az adóparadicsomi állapotok kihasználásának magyar módija. A Figyelő cikke.

Amerika tényleg az ígéret földje, honfitársaink egy része előszeretettel bizniszel az óceánon túlról. Delaware, az Egyesült Államoknak ez a mini tagállama a legnépszerűbb off-shore paradicsom magyar szemszögből: 2440 magyarországi cég tulajdonosa van ott bejegyezve. A sorban Ciprus következik 1386 vállalattal. Ciprus nem offshore-paradicsom, de a ciprusi cégek használatának egyetlen célja legtöbbször szintén adócsökkentés. A magyar üzleti és politikai elit számos szereplője élvezi az effajta „adóoptimalizálás” előnyeit. A média az utóbbi időben Simor András jegybankelnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, illetve Oszkó Péter pénzügyminiszter kapcsán is bolygatott ciprusi cégeket. Szintén terítékre került, hogy olyan ismert hazai vállalatbirodalmak, mint a TriGránit, az OTP és a Wallis is előszeretettel használnak ciprusi bejegyzésű holding-központot, vagy éppen projektcégeket.

„Amikor egy magyar ember offshore céget alapít, vagy ciprusi holdingba pakolja érdekeltségeit, akkor egyetlen célja van: az adóelkerülés. Ez az uniós jogok nem rendeltetésszerű használata” – minősítette egy nemzetközi pénzmosás-ellenes szakértő a Figyelőnek a hazai gyakorlatot. Szerinte ez adócsalás, sőt, ha áfakört is érint, akkor egyenesen csalás, ami tíz év börtönnel is büntethető, és csak tíz év alatt évül el. „Ha az adóhatóság kitanulja az ilyen cégek feltárását, sokaknak lesznek nehéz napjaik a következő években” – figyelmeztetett.
Ezzel szemben az adótanácsadók legális nemzetközi adóstruktúrákról beszélnek. Így hívják azokat az összetett adótervezési technikákat, amelyeket teljesen törvényesnek hirdetnek, és amelyek a gyakorlat szerint meg is védhetők az adóhatóság előtt.

Mi az off-shore?

Az amerikai angolban a szó jelentése külföldi.
Offshore adózásnak azt nevezzük, amikor egy állam az adott országban
tevékenységet nem folytató cégekre nagyon alacsony (vagy akár nulla)
nyereségadót alkalmaz. Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek nem
automatikusan offshore vállalatok, azokat kifejezetten így kell
alapítani, aminek speciális követelményei lehetnek (csak országon
kívüli tevékenység, zömében helyi állampolgárokból álló igazgatóság,
könyvvizsgálat, jelentéstételi kötelezettségek). Az igazán egzotikus,
tengerentúli offshore paradicsomok esetében sokszor csak regisztrációs
díj van, ezen túlmenően más adófizetési kötelezettség nem jelentkezik,
s a valódi haszonhúzót sem kell megnevezni.

Mindig hangsúlyozzák: határ húzható az adótervezés és az adóelkerülés, adócsalás között. „A jogszabályoknak minden szempontból megfelelő legális struktúrák kifejezetten bonyolultak, amit hétpecsétes titokként kezelnek a tanácsadók. Létrehozásukhoz a hazai és a nemzetközi jogszabályok pontos ismeretére és alkalmazására van szükség” – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

A postafiók kevés

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi adótervezéssel foglalkozó cégtársa szerint, ha egy nagy cég úgy dönt, hogy közös irányításra tér át, s holdingba szervezi vállalatait, akkor ez egy gazdaságilag indokolt, racionális lépés. Ennek során különböző szempontok, köztük például az adókulcsok alapján választják ki a holding székhelyét. László Csaba, a KPMG adótanácsadó partnere is úgy véli, ha egy magyar ingatlancsoport ciprusi központtal kíván irányítani egy nagy európai csoportot, az biztosan megáll az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) előtt – akkor is, ha csak magyar vállalatok vannak benne. Lehet ugyanis hivatkozni arra, hogy nem sikerült az európai csoport felépítése, s adóellenőr legyen a talpán, aki bebizonyítja: nem is volt ilyen cél. Ami fontos: a holdingirányítás valóban Ciprusról történjen, ne csak egy postafiók, vagy egy megbízott legyen ott. Csakhogy a magyarok, a lengyelek és az oroszok által előszeretettel használt ciprusi megoldásokra éppen ez utóbbi a jellemző.

Sok adótanácsadó és jogász bizonygatja, hogy a ciprusi kvázicégeknek nincs kockázatuk, hiszen egy másik uniós államról van szó, amellyel remek kettős adóztatást kizáró egyezményeink vannak. Valójában azonban egy szakértőnek ritkán kérdéses, hogy a ciprusi tulajdonos egy adóelkerülési struktúra része-e, s így felmerülhet a nem rendeltetésszerű joghasználat. Ez ugyanis az igazi kockázat. A társasági adóról, illetve az adózás rendjéről szóló törvény kimondja: „Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.” Ezzel a ponttal lehetne elmarasztalni az off-shore haszonhúzóit.

Gerendy Zoltán: ma is ki lehetne szorítani a káros modelleket.

Gerendy Zoltán: ma is ki lehetne szorítani a káros modelleket.

Általánosságban akkor beszélünk offshore adózásról, ha egy olyan társaságot is bevonnak egy tranzakcióba, amelynek székhelyén kicsi a jövedelemadózás, vagy egyáltalán nincs ilyen. Ráadásul a cégek nem transzparensek, vagyis nem tudni, ki a valódi tulajdonos. Mlinárik Tamás, a KPMG adószakértője szerint a legtöbb offshore tulajdonosnak nem is az adómegtakarítás, sokkal inkább a névtelenség a fontos. Az APEH szerint ugyan már egyre több egzotikus területtel (Jersey, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek) sikerült megállapodást kötni az információcseréről, s velük az adatszolgáltatás általában problémamentes, de az egyezmény nélküli országokból lényegében megoldhatatlan a szükséges adatok beszerzése.

Valójában – véli egy, az amerikai és a német adóhatósági gyakorlatot ismerő forrásunk – ma már minden országban nyomon követhető, hogy ki a végső haszonhúzó, legfeljebb ez nem nyilvános adatbázisokból, cégregiszterekből olvasható ki, hanem csak némi utánakérdezéssel. Amikor Kulcsár Attila ex-bróker ügyében nyomoztak a hatóságok, hamar feltárhatták az offshore cégek hátterét is. A titok nyitja, hogy nem adócsalási vizsgálatban, hanem pénzmosás, csalás, okirat-hamisítás, esetleg terrorizmus gyanújával kell kérdeznie a magyar hatóságnak, erre ugyanis minden országnak fel kell tárnia a valódi haszonhúzók kilétét. A pénzmosás elleni fellépést, együttműködést mindenhol demonstrálják, mert ha nem tennék, akkor azt az országot kizárnák a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Az offshore cégek hivatalos helyi képviselőit is megkérdezheti a helyi hatóság, s ha nem válaszolnak, akkor bűnsegédek, vagy társtettesek lehetnek büntetendő ügyekben. Ennyit nem ér meg az évi 500–1000 eurós képviseleti díj.

Székhelycentrumok

Mint azzal a Heti Válasz részletesen is
foglalkozott, egyetlen ciprusi címen – a CY-3030, Limassol, Chrysanthou
Mylona 3. alatt – 293 magyar vállalat tulajdonosának van a székhelye.
Igaz, ez messze nem világrekord, a Kajmán-szigeteki Ugland Hausban 12
ezer cég van bejegyezve, például az Oracle-nek, a Coca-Colának, az
Altriának is van ott érdekeltsége. Barack Obama amerikai elnök erről a
címről így nyilatkozott: „Vagy ez a legnagyobb irodaépület a világon,
vagy pedig a legnagyobb adócsalásról van szó. Azt hiszem, az amerikai
emberek tudják mi ez: olyan adócsalás, aminek véget kell vetnünk.”

Megkérdeztük, mennyi energiája van az APEH-nak arra, hogy feltérképezze egy magyar cég offshore kapcsolatait, de a választól nem lettünk sokkal okosabbak. „Az adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztásnál hatékony kockázatelemzési tevékenységet folytat, és minden olyan információt figyelembe vesz, ami a rendelkezésére áll” – közölték. Márpedig az említett kötődések feltárása igen fontos lenne, mert ritkán bizonyítható be, hogy nem a hazai adótörvények megkerülése a célja egy Seychelles-szigeteki vállalkozás megalapításának, vagy annak, amikor egy magyar cég Kajmán-szigeteki vállalatnak ad el, illetve attól vásárol. Azok a struktúrák is támadhatók lennének, amikor egy magyar nagyvállalat vezetői ciprusi cégektől vesznek fel igazgatói tiszteletdíjat. Eddig az APEH nem tekintette ezt kiemelt célterületnek, de a helyzet a közeljövőben megváltozik – összhangban a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi fellépésével. Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere szerint ugyanakkor már ma is óriási a jogi mozgástér, gyakorlatilag teljesen ki lehetne szorítani a nem rendeltetésszerűen használt adómodelleket.

Külföldi megoldások
Összeállításunkban ismert magyar vállalkozók
cégeinek ciprusi, luxemburgi és delaware-i kapcsolatait mutatjuk be.
Válogatásunk hangsúlyozottan csak kivonatos, hiszen több ezer példából
szemezgethettünk, és egy-egy csoportnál, például a Wallisnál, vagy a
TriGránit környékén több cégnév is bemutatható. Fontos megjegyezni,
hogy nem kívánunk értékítéletet alkotni arról, mennyire legálisak az
egyes struktúrák.

Megfogható az offshore vagyon 2

CSÁNYI SÁNDOR, az OTP elnök-vezér-igazgatója ●
A bankvezető élelmiszer-ipari érdekeltségei körül ciprusi cégek is
vannak. Például az elismerten Csányi birtokában lévő Pick Szeged Zrt.
egyetlen bejegyzett tulajdonosa a ciprusi Unostar Enterprises Ltd.

KAPOLYI LÁSZLÓ, a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt elnöke, a SystemConsulting Zrt. társtulajdonosa
● A System Consulting Zrt. másik tulajdonosa az amerikai Delaware-ben
bejegyzett System Consulting Inc.

WÁBERER
GYÖRGY,
a VOSZ soros elnöke, a Waberer’s Holding Zrt. tulajdonosa ● A
cégjegyzék szerint rajta kívül a luxemburgi Transport & Logistic
Investment S. A. R. L. is tulajdonolja a Waberer’s Holdingot.


Megfogható az offshore vagyon 2

DEMJÁN
SÁNDOR,
a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ)
ügyvezető elnöke, a TriGránit tulajdonosa ● A TriGránit cégcsoport
tulajdonosai között van a ciprusi TriGranit Ltd., amely a TriGránit
Fejlesztési Zrt. egyetlen bejegyzett tulajdonosa. A TriGránit
Management Kft. egyetlen bejegyzett tulajdonosa pedig a ciprusi Dipol
Holdings II. Ltd.

KEDVES FERENC, a Planet Invest,
illetve az Orangeways Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosa ● Az elismerten
az ő tulajdonában lévő Planet Invest, illetve az Orangeways
Vagyonkezelő Zrt. egyetlen bejegyzett tulajdonosa a ciprusi Jezomme
Investment Ltd.

NAGYGYÖRGY TIBOR, az Otthon Centrum vállalatok
tulajdonosa ● A cégjegyzék szerint rajta kívül a ciprusi BGRH Ltd. is
tulajdonolja az Otthon Centrum Zrt.-t.

Megfogható az offshore vagyon 2

FUTÓ
PÉTER,
a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke, a
Futureal-csoport tulajdonosa ● A Futureal Gamma Kft. egyik tulajdonosa
a ciprusi Futureal Real Estate Holding. Utóbbi kézbesítési megbízott
cége a Futó Péter és Futó Gábor tulajdonában lévő Futureal Holding Zrt.

PARRAGH LÁSZLÓ, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ● Saját bevallása szerint övé az ITC
Invest Ingatlanhasznosító Kft.-t 90 százalékban birtokló, az amerikai
Delaware államban bejegyzett International Tiles Connections
Corporation (Figyelő, 2009/11. szám).

VERES TIBOR, a Wallis tulajdonosa ● Rengeteg ciprusi cég van a Wallis-csoport cégeinek tulajdonosai között.

Forrás: Complex, Túróczi Norbert gyűjtése

Oszkó Pétert, aki a Deloitte éléről, adótanácsadói pozícióból érkezett a pénzügyminiszteri posztra, forrásaink félelmetesen jól képzett szakembernek tartják, s úgy vélik, előnyös lehet a rablóból pandúr szituáció az adóelkerülő struktúrák elleni fellépésben. Az egyik legegyszerűbb módszer az amerikai eredetű, korábban már Magyarországon is használt forrásadóztatás. Ennek során az úgynevezett alacsony adóztatású államokba kiáramló osztalékok, kamatok, jogdíjak és egyéb hasonló tételek hazai adófizetési kötelezettség alá kerülhetnek.

László Csaba: a holdingot valóban Ciprusról kell irányítani.

László Csaba: a holdingot valóban Ciprusról kell irányítani.

Alacsony adóztatású államnak az számít, ahol a magyar társasági adókulcs (jelenleg 16 százalék) kétharmadánál (azaz 10,66 százaléknál) alacsonyabb a társasági nyereségadó, az adott állam nem uniós (az alacsony adójú Bulgáriát és Ciprust ezért nem sorolják ide), nem OECD-tag, és nincs a két ország között kettős adóztatást elkerülő egyezmény. A tervek szerint, ha ilyen ország vállalatával kerül kapcsolatba a magyar adóalany, akkor forrásadót kell majd fizetni, legyen szó befektetésről, szolgáltatás nyújtásáról, osztalékról, vagy éppen jogdíjról. A Pénzügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott, de hírek szerint akár 19 százalék is lehet a forrásadó, vagyis éppen a tervezett új társasági nyereségadóval azonos mértékű.

A beáramló pénzmozgást is adóztathatja az állam. Ha egy magyar cégnek alacsony adóztatású országból származó társasággal van kapcsolata, akkor az e tranzakciókból származó magyar céges bevételek már most is adókötelesek, még akkor is, ha sohasem érkeznek meg Magyarországra. Ennél sokkal szigorúbb fellépés válik indokolttá, ha az APEH valamilyen információ alapján fel tudja mérni, hogy egy offshore céget itthonról irányítanak. Ekkor akár korlátlanul adókötelesnek nyilváníthatja az adott társaságot. Ilyen esetre azonban nem nagyon van precedens. Az angolszász országokban az is jellemző, hogy ha egy cégnek feketelistán szereplő országgal van üzleti kapcsolata, akkor rá hárul a bizonyítás, hogy a szerződéseknek valós tartalma van. Az persze mókás, hogy a magyar adótervezésben rendkívül népszerű Ciprus „fehérlistán” van. Mindenesetre az OECD 2009 áprilisában besorolta tagállamait fehér, szürke, fekete csoportokba. Azóta sokan jelezték, hogy csatlakoznak az idevonatkozó egyezményekhez.

—-Nyerő struktúrák—-

Három bevett, és az APEH által rendszerint nem
bolygatott struktúrát mutatunk be az alábbiakban. Szakértőink egy része
szerint azonban ezen eljárások mind támadhatóak.

Rajzok: Szántói Krisztián

Rajzok: Szántói Krisztián

Határon átnyúló részvénycsere
Ha
egy ciprusi és egy magyar cég részvényt cserél, azaz mindketten
tulajdonosává válnak a másiknak, akkor ez adómentes tranzakció. A
fiktív példa szerint Kovács Károly magánszemélyként hosszú évek
munkájával naggyá tette az egykor 10 millió forinttal alapított
médiacégét, a Kovács Communicationst, amely immár egymilliárd forintot
ér. Van is rá egy tőzsdén jegyzett szakmai vevő, a Rich Media Nyrt.,
amely saját részvényeivel fizetné ki a vételárat. Kovács úrnak érdemes
létrehozni egy ciprusi társaságot, a Kovacsosz Consultingot, amely
megveszi tőle a médiacéget százmillió forintért. Ez az összeg ugyan
adóköteles jövedelem itthon, de mégsem az egymilliárd forint. A ciprusi
cég azután a Rich Mediának pénzbeli hozzájárulásként odaadja a Kovács
Communicationst, cserébe a tőzsdén jegyzett Rich Media részvényeiből
kap. Az ügylet nagyobbik része adómentesen zajlott, Kovács úr a
vételárnak megfelelő forgalomképes tőzsdei részvényekhez jutott.


Megfogható az offshore vagyon 2

Részvényt eszközért, majd tiszteletdíj
Adómentes
az a struktúra is, amikor egy magyar cég eszközt apportál egy ciprusi
cégbe, s cserébe tulajdonrészt kap. Nézzünk erre is egy kitalált
példát. A Lakásokat Építünk Zrt. kevesebb adót szeretne fizetni a
vezető tisztségviselők honorálása után. Egy ciprusi állampolgár
létrehoz hazájában egy céget, a Manufactures Ltd. részvénytársaságot.
Ebben a Lakásokat Építünk Zrt. tulajdonrészt vásárol, amelyért egy
korábban általa birtokolt drága építési daruval fizet. Az
eszközapport–részvény csere adómentes. A Manufactures Ltd. új magyar
tulajdonosa ezek után igazgatósági tagokat delegál a ciprusi cégbe
(éppen a saját igazgatóságát), majd a Lakásokat Építünk Zrt.
visszabérli a tevékenységéhez szükséges darut. A Manufacturesnek
jövedelme keletkezik, majd magas igazgatói tiszteletdíjat fizet magyar
állampolgárságú vezetőinek, és igazolni is tudja az APEH-nak, hogy a
vezetők valóban aktívak, ők menedzselik a cég tulajdonában álló daru
ügyeit. A tiszteletdíj után Cipruson 0 százalékkal kell adózni, s a
kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt a tiszteletdíj nálunk is
úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Megfogható az offshore vagyon 2

Pénzügyi képviselet
Sok
globális multi alacsony adózású országban, olykor kifejezetten
offshore adóparadicsomokban mutatja ki jövedelme döntő részét. Ötletes
megoldást választott például a Coca-Cola, amely a szirupgyártással
kapcsolatos eljárás licencjogát kihelyezte egy offshore paradicsomba.
A csoport különböző országokban lévő leányvállalatai oda fizetnek
jogdíjat, s így a profit adómentes övezetben keletkezik. Magyarországon
lehetőség van arra is, hogy egy külföldi társaság egyáltalán nem
létesít itteni bejegyzésű céget, csak adószámot kér. A vállalat
alacsony adózású országban rezidens, nálunk csak áfát fizet, de
társasági nyereségadót, illetve helyi iparűzési adót már nem. A
mintapélda egy szerb kávégép-működtető cég. Szerbiában 10 százalék a
nyereségadó, s az a vállalkozó, aki kávégépeket hoz és telepít
Magyarországra (a kávét magyar cég szállítja, a gépeket a szerbek
szervizelik) megteheti, hogy Budapesten csak pénzügyi képviseletet tart
fenn, amely beszedi a kihelyezett gépek bérleti díját. Állandó
telephelye azonban nincs, s bár vállalkozási tevékenységet folytat
nálunk, csak áfát fizet. A pénzügyi képviseletet aztán sokszor
adótanácsadók látják el, aminek az a kockázata, hogy a képviselő
korlátlanul felel az adózó áfatartozásáért.

A magyar adóhatóságnál nem foglalkozik külön részleg az offshore cégekkel. „Az adóellenőrök közül kevesen beszélnek nyelveket” – mondták beszélgetőpartnereink. Az APEH szerint viszont a helyzet nem ilyen rossz. Mint megtudtuk, egyre több ellenőr rendelkezik olyan nyelvvizsgával, amely kamatoztatható a nemzetközi kapcsolatok terén, és a hivatalon belül működik nemzetközi kapcsolattartó iroda, amelynek fő feladata az információcsere lebonyolítása. A cégek számának növekedése miatt azonban ezen iroda munkatársai egyre többet kénytelenek levelezni a külföldi adóhatóságokkal. Alaposan túl vannak terhelve, ezért érthető, hogy amikor az információkiadást szabotáló offshore helyszínek adóhivatalai az egyezmény ellenére sem reagálnak hónapokig, akkor feladják a küzdelmet. „Mezítlábas versenyző az adóhatóság, nincsenek eszközei, csak olyan általános elemeket nézhet, hogy volt-e a pénzmozgás mögött szerződés, volt-e tényleges tevékenység, történt-e kifizetés” – sorolta egyik forrásunk, aki szerint érdemes lenne komoly pénzekért nagyon kvalifikált szakembereket felvennie az APEH-nak.

Németországban egészen más az adóellenőrök képzettsége. Saját főiskolájuk van, és az adóhatóság ösztöndíjat fizet, aztán pedig csak a 4-es átlag feletti végzősöket veszi fel, őket viszont nagyon magas bérért. Ott az adócsalási ügyek rendre letöltendő börtönbüntetéssel végződnek, sőt a német adónyomozók titkosszolgálati eszközöket is bevetnek, hitelkártyákat követnek, lehallgatáshoz is folyamodhatnak. Paul Grocott, a PwC adótanácsadási partnere Nagy-Britanniáról mesélte, hogy ott kifejezetten magas presztízsű, életre szóló munka az adóellenőri, amelyet ötéves felsőfokú képzéssel lehet elnyerni. Nincs is akkora fluktuáció, mint itthon, ahol átlagosan csak három évig revizor valaki. Az Egyesült Államokban, aki feljelent egy adócsalót, 30 százalékot kap a később behajtott adóból. Az amerikai adóhatóság emberei olykor offshore tanácsadó cégekbe épülnek be inkognitóban, sőt arra is volt példa, hogy a revizorok beugrató tanácsadócéget hoztak létre, majd pár hónap múlva letartóztatták adóelkerülő ügyfeleiket.

Itthon a nagy értékű áfacsalásokat nem is az adóhatóság emberei nyomozzák, hanem a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársai, ők ugyanis fegyverrel, maszkban szigorúbban képesek fellépni. Az adócsalást a Büntető Törvénykönyv itthon is szigorúan kezeli, és az APEH nyilatkozata szerint ők „minden olyan esetben megteszik a szükséges lépéseket, amelyben az adócsalás ténye bizonyított”. Valójában azonban offshore ügyben igen ritka az adómegállapítás, és ha van is ilyen, általában nem születik büntető feljelentés.

Kézikönyv ellenőröknek

Egy nemzetközi pénzmosás-ellenes szakértő
szerint a következőképpen kellene a magyar adóhatóságnak eljárnia. A
cégbírósági regiszterben megtekinthető, hogy az egyes offshore
adóparadicsomokból hány cégnek van magyar leányvállalata. Ennek alapján
ki kellene szűrni a vélhetően adóelkerülés miatt alapított cégeket,
például, ahol ciprusi a tulajdonos. Valamennyi ilyen társaságról meg
kell kérdezni a társhatóságot, hogy ki van mögötte. Ha megérkeznek a
válaszok, bizonyára lesznek olyan cégek, amelyek mögött magyar
állampolgár a tulajdonos, másoknál ciprusi. Utóbbi esetben a
társhatóságok segítségével meg kell kérdezni a ciprusi képviselőt
arról, miként működtetik a céget, ki fizeti a képviseletet. Ha végre
felbukkan egy magyar magánszemély, akkor annál vagyonosodási
vizsgálatot kell kezdeményezni. Ha egy ciprusi képviselő nem szolgáltat
információt a megbízóiról, nemzetközi eljárást kell kezdeményezni
ellene pénzmosásban való bűnsegédlet vagy társtettesség címén.

Az
APEH saját belső adataiból olyan szűrést is végezhetne, hogy ki kapott
tiszteletdíjat ciprusi cégtől, s utána megnézhetné, hogy ezek közül
itthon kinek van alacsony bére. Az ugyanis erősen adóelkerülés-szagú,
ha valakinek itthon 130 ezer forint a bére, Cipruson meg 700 ezer
forint a tiszteletdíja, miközben folyamatosan Magyarországon dolgozik.
Az APEH feltehetné a kérdést, hogy mit teljesített a nemzetközi
tiszteletdíjért, s ennek a tevékenységnek a bizonyítása az adóalanyt
terhelhetné. Az ilyen vizsgálatok sok struktúrának gátat vethetnének.
Ha valakinek szlovák rendszámú autója van, miért ne feltételezhetné a
hatóság, hogy ennek adóelkerülés a célja? Ha nem így van, bizonyítson a
polgár. Sokakat így sem lehet majd elkapni, hiszen a profi
adóelkerülőknek nincsen magyar érdekeltsége, jellemzően nem magyar
tanácsadókkal dolgoznak, az pedig egyáltalán nem derül ki, ha egy
magyar magánszemély a végső haszonélvezője egy antiguai vagy
liechtensteini cégnek, alapítványnak. Ezen országok, vagy például a
Seychelles-szigetek, St. Kitts and Nevis esetében esély sincs
adatszerzésre. Az ilyen társaságok azonban csak úgy használhatók
adóelkerülésre, ha magyar adóköteles vagyon ment ki hozzájuk, majd azt
a végső haszonhúzó kártyával, ATM-ből, készpénzként „hazahozza”. Amint
egy ilyen cég felbukkan egy adóvizsgálatnál, meg kell próbálni a
nemzetközi pénzmosás elleni szervezetek égisze alatt információt kérni
a társaságok haszonhúzóiról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik