Üzleti tippek

Csak a magyar euró jelentene igazi biztonságot

admin

2008. 10. 13. 15:31

Szinte lehetetlen határidős ügyleteket kötni a devizapiacokon. A válság miatt kiszámíthatatlan szinte mindegyik jegybank politikája, és így kevesen vállalják be a rizikót. Jó néhány módszer létezik a forint hullámzásából eredő veszteségek mérséklésére, de a kaotikus helyzet miatt egyik sem teljesen biztos, csak az csökkentené érdemben a kockázatot, ha itthon is az euró lenne a fizetőeszköz.

A pénteki drasztikus forintgyengüléssel (272-ig süllyedt az euróval szemben, majd az árfolyam visszakorrigált 265 forint alá) indult pánik nem hagyta érintetlenül a határidős devizapiacokat sem. Az FN által megkeresett banki üzletkötők szerint nehéz a piacokon olyan ügyleteket kötni, amelyekkel néhány hétre vagy hónapra előre fedezni lehetne a kockázatokat.

Voltak olyan 3 hónapos devizaopciók, amelyek a korábbi 5-6 százalék helyett pénteken már 9-15 százalékba kerültek, a nagyobb bizonytalanság miatt. „Szinte elérhetetlenek ezek a termékek, mert az árak majdnem folyamatosan változnak és a kockázatokat senki sem tudja felmérni” – vélekedett az FN-nek a CIB Bank egyik kereskedője név nélkül. A devizapiacokkal foglalkozó tőzsdéseket egyébként szinte lehetetlen elérni még most hétfőn is, mindenhol nagy a fejetlenség.

„Az állampapírok és a bankbetétek sem jelenthetnek igazán biztos pontot a mostani helyzetben” – festett rendkívül borús képet Hont András, a Hamilton elemzője, és hozzátette, hogy a határidős ügyletek ára is folyamatosan változik, egyre inkább látszik, hogy a középtávú bizonytalanságot is beépítik a szereplők.

Az MNB közbelép

Pontosan ennek a kaotikus helyzetnek az enyhítésére jelentették be még pénteken, hogy a Magyar Nemzeti Bank a likviditás javítására határidős euró/forint swap tendereket ír ki a mai nap folyamán, amelyeknél a két devizanem közötti kamatkülönbözet az ügylet tárgya.

Az árfolyamkockázat kivédésére alkalmas termékek olyan úgynevezett swap devizaüzletek (többnyire a bankok közvetítik az ügyfelek felé a tőzsdei termékeket), amelyeknek lényege, hogy egy határidős deviza-adásvételi ügylettel a jövőbeni árfolyamkockázatot fedezik, amely általában export/import tevékenységből ered. A cég lemond a számára esetleg kedvező irányú árfolyam-elmozdulás potenciális nyereségéről annak érdekében, hogy a kedvezőtlen mozgásból eredő vesztesége ellen védve legyen.

Az ügylet eredménye, hogy a devizaárfolyam piaci alakulása nem befolyásolja a határidős árfolyam-megállapodással fedezett alapügylet árfolyameredményét. A határidős ügyleteknél sokkal jobban felépített portfóliót lehet kialakítani a devizaopciókkal. Ezeknek az a lényege, hogy az opció vevője egy díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy előre meghatározott devizaösszeget vegyen vagy eladjon az üzletkötéskor meghatározott árfolyamon. Az opció vevője a jogával akkor fog élni, amikor a piaci árfolyamnál kedvezőbben fog tudni váltani.

A swapokat sem ingyen kínálják a pénzintézetek, hiába hirdetik honlapjaikon és az ajánlatokban ezek ingyenességét, általában az árfolyamkülönbségekből veszik le a részesedésüket.

A határidős termékek mellett természetesen az exportfaktorálással és a devizában kiállított váltók leszámítolásával is lehet védekezni, ilyen konstrukciókat kínál például a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank is.

Van más megoldás is

A kitettséget többféle módszerrel tudják csökkenteni a cégek. Egyrészt hazai devizában lehet számlázni (ez a külkereskedelmi cégeknél nem megoldható, kivéve ha Magyarországon is az euró lenne a fizetőeszköz), az árfolyamokat szerződésben lehet rögzíteni, de ezzel többnyire csak a jobb tárgyalási pozícióval rendelkező multicégek tudnak élni a beszállítókkal szemben. Megoldás lehet az is, ha a vállalati szintű kockázatokat az exportárbevételek és az importtal kapcsolatos devizafizetési kötelezettségek összhangba hozásával mérséklik, úgynevezett értéknapos egyezéssel.

Hosszabb távon azonban csak az euróövezethez történő csatlakozás biztosítaná a kockázatok kivédését. Szlovéniában már a közös európai valuta a fizetőeszköz és január elsejétől Szlovákiában is bevezetik az eurót. A magyar csatlakozás az utóbbi években folyamatosan tolódott, a legutóbbi, még a válság eszkalálódása előtti elemzések 2012 utáni bevezetést emlegettek. A közgazdászok egy része által már korábban is túl szigorúnak tartott maastrichti kritériumok (infláció, államadósság, gazdasági növekedés, kamatlábak) a jelenlegi világgazdasági körülmények között még inkább veszítettek jelentőségükből.

Nagy kérdés, hogy ha folytatódik a pénzpiaci bizonytalanság, az Európai Unió felpuhítja-e a szigorú kritériumokat, hosszú távon ugyanis csak ez jelenthetne biztosítékot a nemzetközi spekulánsoktól az olyan instabil valutáknak, mint a forint, vagy a cseh korona.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.