Üzleti tippek

Nem hallgatnak

admin
admin

2008. 04. 01. 12:00

A hírközlési hatóság kiírta a multiplex üzemeltetésére szóló pályázatokat, azonban a rádiós digitális átállásnak még mindig nincs végleges időpontja. Közben a legfrissebb helyi rádiós kutatás az adók hallgatottságának csökkenését mutatja.

Frissen diplomát szerzett ének-zene szakos tanárok csoportokba verődve telepedtek le Egerben. A januári helyi rádiós kutatás adataiból erre lehet következtetni, ugyanis a hevesi megyeszékhelyen váratlanul többszörösére nőtt a Bartók Rádió hallgatottsága. Tavaly szeptemberhez képest a klasszikus zenét játszó rádió elérése a 15–29 éves (!) korosztályban 0,3-ről 4,4 százalékra, közönségaránya pedig 0,1-ről 7,9 százalékra ugrott. Ezzel a share tekintetében – az említett korcsoportban – meg is előzték a Danubiust és fej fej mellett haladnak a Slágerrel. Az már csak hab a tortán, hogy a kutatás szerint az egri tizen- és huszonéves Bartók-rajongók hallgatták átlagosan a leghosszabb ideig újdonsült kedvencüket. A rádió egyébként az ország többi részén hozza a tőle megszokott, nullánál alig magasabb „hallgatottságát”.

Sercegésre várva

Az egri Bartók-skandalumnál némileg jelentősebb esemény is történt a piacon, ugyanis a Nemzeti Hírközlési Hatóság a múlt héten kiírta a digitális rádiós műsorszóró-hálózat üzemeltetésére szóló pályázatot. A 12 éves működtetésre meghirdetett rádiós multiplex egyszeri minimumdíja 50 millió forint, vagy a majdani éves árbevétel 0,5 százaléka. Such György lapunknak adott interjújában már jelezte, hogy a Magyar Rádió mindenképpen indul a multiplex üzemeltetéséért. A pályázati kiírás szerint egyébként az országos rádiók közül más nem is teheti meg ezt, a Sláger és a Danubius előtt lényegében becsukták a lehetőséget.

Újdonság, hogy legalább tervezett időpont van a teljes digitális rádiós átállásra, ez pedig 2014 vége. Ehhez teljesülnie kell annak, hogy a rádiós multiplexhálózat legalább a lakosság 94 százaléka elérje. Az új vevőkészülékek ugyan még nincsenek piramisba pakolva a Tescóban, de szakboltokban már 10 és 20 ezer forint között megvásárolhatók. Az ára tehát már most sem horribilis, a vételi mód terjedésével pedig tovább csökkenhet. Persze ehhez hozzá kell tenni, hogy a háztartásokban több rádiókészülék található, mint tévé, az autórádiókról nem is beszélve. Ezek lecserélése pedig nem megy egyik napról a másikra. Arra tehát nem fogadnánk, hogy hat év múlva a ház elé kidobott analóg hifinket a devecseri ladás „lomizók” is csak fintorogva fogják méregetni. Vagy gondoljunk csak arra, hogy az idősebbek jelentős része az FM-hullámsávon fogható rádiók vételére is csak nehezen, vagy sehogy sem tanítható meg. Ők valószínűleg akkor fognak váltani, ha már csak sercegés jön a Kossuth helyén.

Nem szezonális

Tudta-e?

Az „Egy hullámhosszon” rádiós kampányban jelenleg a Sláger Rádió, a Danubius Rádió, a Roxy, a Jazzy, a Rádiócafé, a Gazdasági Rádió, a Pont FM, a Nap Rádió, a Dió Rádió, a Rádió Ice és a Rádió Antritt vesz részt.

Összességében a rádiós piacnak jót tehet a digitalizáció kapcsán várható pezsgés, az újdonság varázsa jelentette lelkesedés. Tegyük hozzá: ez rájuk is fér. A januári helyi rádiós kutatás által mért települések (a főváros és a 18 megyeszékhely) jelentős részében ugyanis kisebb-nagyobb mértékben csökkent a rádiók összhallgatottsága a tavalyi adatokhoz képest. Egyedüli szabályt erősítő kivétel Kecskemét, ahol némi növekedés tapasztalható. Ugyanakkor Kaposváron, a 25–49 évesek körében közel húsz százalékpontos volt a rádiók hallgatottságának összesített csökkenése. A korábbi évek januári adatait visszakeresve, a rádióhallgatás szezonalitásával nem indokolható ez a csökkenés. Sőt, a szeptemberi adatfelvételhez képest januárban többnyire még nőtt is a hallgatottság.

Budapesten gyakorlatilag az összes számottevő rádió esetében csökkent a reach az előző méréshez képest, ennek mértéke azonban adónkként eltérő. Érdemesebb tehát a közönségarányok alakulását figyelni, amely jól mutatja a hallgatottság csökkenése miatti átrendeződést. A 18–49 évesek körében Budapesten továbbra is a Sláger a leghallgatottabb, és közönségarányát is növelte a rádió, csakúgy, mint a Rádió 1, amely ezzel megelőzte a korábbi második helyezett Juventust. A Petőfi viszonylag kevés hallgatót vesztett, így már a negyedik helyig kapaszkodott a budapesti toplistán, megelőzve a Danubiust, amelyet már a növekvő közönségarányú Roxy is megközelített. A 15–29 éves fővárosi lakosság körében a Rádió 1, a Sláger és a Petőfi büszkélkedhet a legjobb közönségaránnyal – Danubius itt a hatodik. A 25–49 évesek körében viszont az élboly már a Sláger, Juventus, Danubius hármasból áll.

Az a megállapítás továbbra is igaz, hogy a megyeszékhelyek többségében valamelyik helyi rádió a leghallgatottabb, különösebb a fiatalabb korosztályok körében. Ezen belül viszont az, hogy az országos rádiók között milyenek az erőviszonyok, szinte városonként változik. Jó példa erre a Petőfi, amely például Békéscsabán nem kifejezetten népszerű. A 15–29 évesek még a Kossuthot is szívesebben hallgatják, mint az MR2-t, a 25–49 évesek körében pedig 0,4 százalék volt januárban a Petőfi közönségaránya, s ez még visszaesés is a szeptemberi 1,2 százalékhoz képest. Ezzel szemben Győrben két korosztályban is vernek mindenkit: a 15–39 és a 18–49 évesek körében a Petőfinek van a legmagasabb közönségaránya. Néprajztudósba oltott közvélemény-kutató legyen a talpán, aki megfejti az ilyen és ehhez hasonló különbségek titkát, a klasszikus zene egri rajongóinak rejtélyéről nem is beszélve.

Hány hullámhosszon?

A rádiók fogyatkozó reklámpiaci részesedését látva pattant ki tavaly a Sláger és a Danubius Rádió vezetőinek fejéből, hogy fel kellene hívniuk a figyelmet a rádió mint hirdetési felület előnyeire. Ebből született az „Egy hullámhosszon” kampány, amelynek keretében a rádióhirdetést népszerűsítő reklámspotok futottak a kezdeményezéshez csatlakozott adókon. Minden rádióban ugyanaz a spot ugyanolyan gyakran volt hallható. Az „Egy hullámhosszon” négy rádióval indult, mostanra azonban már 11 tagú a társaság. „Kedvező visszajelzéseket kaptunk az ügynökségek és az ügyfelek részéről, bár persze forintra lebontott haszna nehezen kimutatható egy ilyen kezdeményezésnek” – említi Soós Zoltán, a Danubius Rádió kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor az akcióban részt vevő egyik vidéki rádió vezetője már eldicsekedett Soós Zoltánnak, hogy több hirdetőt is el tudott csábítani konkurensétől, mert tetszett a megrendelőknek, hogy rádiójuk országos akcióban vesz részt.

„Véleményem szerint az összefogás jó ötlet, hiszen egy-egy rádió önmagában keveset tehet, bármilyen sikeres is” – mondja Bak Béla, a Mediaedge:cia kommunikációs menedzsere, akit hallgatóként is elért az „Egy hullámhosszon kampány”. A szakember egyébként úgy látja, hogy ez az akció elsősorban nem is nekik, az ügynökségi dolgozóknak, sokkal inkább az ügyféloldalon tevékenykedő marketingeseknek szólt. „A nem hivatalos visszajelzések szerint nem hozott átütő sikert a kampány, de azért várjunk meg néhány havi TNS-adatot, idő kell, amíg beérik” – teszi hozzá Bak Béla.

Ugyanakkor kissé furcsa, hogy miközben nagyobb hirdetési bevételt szeretnének a rádiók, folyamatosan azt kommunikálják a hallgatók felé, hogy náluk reklámmentes órák vannak, bosszantó hirdetések nélkül. Mintha a kereskedelmi rádiók nem a reklámból élnének. „Szerintem a rádióhallgatottság mérését is újra kellene gondolni, mert a jelenlegi naplós és telefonos módszer nagyon sok hibalehetőséget rejt magában. Bizonyos adóknál inkább a névismertség, mintsem a tényleges hallgatottság jelenik meg” – teszi hozza a Mediaedge:cia kommunikációs menedzsere.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.