Elképesztő médiavisszhangot váltott ki a hálás utókor által Petőfi Sándorról elnevezett rádió tavaszi átpozicionálása. Cikkek tömege jelent meg a sajtóban, az interneten, felkapott téma volt fórumokon, blogokon, de a rádiós szakma és az ORTT mellett politikusok is szükségét érezték, hogy megszólaljanak a kérdésben. Rádió talán még nem is kapott ekkora publicitást kis hazánkban. A slusszpoén pedig az, hogy az adó körül – kvázi ingyen reklámként funkcionáló – felhajtás valószínűleg a Magyar Rádió kommunikációs csapatát lepte meg a legjobban.
A hanyatló nyugat-európai médiapiacon ugyan nem ismeretlen fogalom a könnyűzenét játszó közszolgálati rádió, nálunk azonban még újdonságnak számít. Magyar ember ilyet még nem látott, s ki-ki érzelmei és érdekei szerint fintorogva vagy örömmel tekint a nagy múltú újszülöttre.
Petőfi-klónok
A Petőfi-sztoriban igazándiból minden érintettnek valahol igaza van. Adott egy csökkenő reklámbevételekkel és hallgatottsággal kínlódó piac, ahol ráadásul még így is hatalmas harc folyik egy-egy új frekvenciáért. Mint púp a hátukra, úgy kellett a kereskedelmi adóknak a fiatalokra hajtó Petőfi Rádió, amelynek mellesleg a legnagyobb az FM-lefedettsége Magyarországon – egészen pontosan 86 százalékos. (Öszszehasonlításképpen: a Danubius a lakosság 67 százalékát tudja elérni.)
„Amíg a Sláger és a Danubius a koncessziós szerződésében vállalta, hogy reggelenként 15 perces híröszszefoglalókat ad, addig a Petőfi mindössze egy-másfél perces híreket sugároz” – említ egy jogosnak tűnő sérelmet Földes Ádám, a Sláger Rádió kereskedelmi igazgatója. Az ORTT még júniusban gyors „hatósági ellenőrzést” végzett a Petőfi megújulása kapcsán. Arra jutottak, hogy a rádió műsora nem közszolgálati, s végül hozzátették: nincs semmilyen szankcionálási lehetőségük.
Másrészt a Magyar Rádiónak sem volt sok választása, ha ki akarta cibálni a Petőfit a „Kossuth második csatornája nyugdíjasoknak” skatulyából. Azok a fránya fiatalok pedig, ha már rádióznak, akkor zenét akarnak hallgatni és nem talk rádiót. A közszolgálati becsületére legyen mondva, hogy a zenei adók zömének kínálatával szemben eddig gyakorlatilag egyáltalán nem játszott előadók számaira építenek.
Sok kritika éri viszont az adót a név- és arculatváltás miatt. Utóbbira közel 8 millió forintot költött a londoni Navyblue. Ezenfelül a kampány kreatív anyagaira 12,5 milliót fizettek ki a Sylva reklámügynökségnek.
Peches Juventus
Reggeli váltás
Októbertől új koncepció alapján szervezte át reggeli műsorát a Danubius Rádió. A tévés bulvársztároknak – Majka, Ábel Anita, Kapócs Zsóka – búcsút intettek, és „hagyományos” rádiós műsorvezetőket ültettek helyükre Vágó Piros, Rákóczi Ferenc és Lovász László személyében. További újítás, hogy 30 perccel korábban, fél hatkor kezdik a műsort. „A legtöbb rádiós személyiség nálunk dolgozik. Erre eddig nem építettünk, pedig komoly előnyt jelent” – indokolja a váltást Tiszttartó Titusz, a Danubius Rádió programigazgatója, aki szerint nem véletlen, hogy Bochkor Gábor és Boros Lajos is rádiósként vált ismertté széles körben.
A Petőfi augusztusban – átlag nap és a 18–49 évesek körében – 4,7 százalékos közönségarányt ért el. Ezzel egálban van a sokkal kisebb lefedettségű Rádió 1 hálózattal, de messze elmarad a 27,5 százalékos Danubius és a 29,8 százalékot produkáló Sláger mögött. Ez a tavaly nyári adatokhoz képest csak minimális előrelépést jelent, és hasonlóan elenyésző javulás látható a Juventus Rádiónál is. Mindez azonban a rádiós mérés jellegéből adódóan nem jelenti a két adó megújulásának kudarcát. A trendek biztos megállapításához a szakemberek szerint legalább fél-egy évnek kell eltelnie.
Földes Ádám szerint hosszabb távon azt is figyelembe kell venni, hogy ők a Slágernél nem véletlenül költenek évről évre jelentős összeget zenei felmérésekre és kommunikációra, kérdéses, hogy e tekintetben a szerényebb anyagi lehetőségű versenytársaik tartani tudják-e a lépést.
Az MR2-Petőfi egyelőre sokat tesz ennek érdekében: az idén 200 millió forintot különítettek el kommunikációra. Galavics András, a Magyar Rádió kereskedelmi igazgatója szerint kedvező a Petőfi ügynökségi fogadtatása, ugyanakkor sok új hirdetőre nem számíthatnak ebben az évben, hiszen többségüknek 2007-re már lekötött reklámköltségvetése van. Az óránként hatperces reklámkeretük betöltése ezért még várat magára az érdemi hallgatottsági adatok befutásáig.
Róna Márta, az OMD médiavásárlási igazgatója a Juventus esetében örvendetesnek tarja, hogy kijelöltek egy egyértelműbb célcsoportot, ezt kommunikálták is, ugyanakkor nem érzi elég markánsnak az arculatot. Ezt támasztja alá az is, hogy az egyik kereskedelmi rádió által megrendelt felmérésben a bejátszott juventusos zenéket többnyire nem tudták rádióhoz kötni a hallgatók – Danubiusnak vagy Slágernek hitték azokat. További probléma, hogy a kampányokban rendszerint van egy tömeges elérést biztosító húzórádió, amelyet egy szűkebb célcsoportot megcélzó tematikus adóval egészítenek ki. A Juventus pedig igazából egyik kategóriának sem felel meg teljes mértékben.
