Üzleti tippek

Növekvő körbetartozások a végelszámolások mögött

admin
admin

2007. 07. 12. 17:00

Csalárd módon, végelszámolással szabadulnak meg újabban adósságaiktól a trükköző cégek, s mentik át a vagyont újabb társaságokba. A jelenség mögött a morál romlása és a körbetartozások terjedése áll, amelyet a múlt hónapban elfogadott törvénycsomag sem állíthat meg.

A végelszámolások megugró számát a szakértők eddig jellemzően a gazdaság fehéredésével magyarázták (az adóhatóság fokozódó szigora miatt sokan megszabadulnak „kényszervállalkozásuktól”), illetve a megszorító intézkedések keresletet visszafogó hatásával.

Átmentik a vagyont

A hitelminősítéssel foglalkozó Coface Hungary ügyvezetője, Mikael C. Szabo szerint egészen másról van szó: az eladósodott vállalatok újabban végelszámolással tűnnek el hitelezőik elől.
A Coface statisztikái szerint rekordmértékben, 64 százalékkal ugrottak meg az első félévben az újonnan indított végelszámolások. Ilyen módon a törvény szerint akkor szüntethető meg a cég, ha előreláthatólag a vállalkozás minden kötelezettségét ki tudja elégíteni.

Mikael C. Szabo szerint azonban újabban egyre nagyobb számban végelszámolnak akkor is, ha a hitelezők kielégítésére nincs esély, esetleg szándék sem. Az ügyvezető az információját cégének üzleti tapasztalataira alapozza. Mikael C. Szabo felhívta a figyelmet arra, hogy a végelszámolásnál a cég ügyvezetője feltűnés nélkül át tudja menteni a vagyont egy új cégbe. A pórul járt hitelezők gyakran csak a cég megszűnése után szereznek tudomást a végelszámolásról.

A végelszámolást ugyan kötelező bejelenteni a Cégbíróságnak, így arról tudomást lehet szerezni a Cégközlönyből, ám azt nem minden cégvezető olvassa rendszeresen.

Alig jut pénz a hitelezőknek

Majd a baráti kör

Az állami szabályozás eredménytelenségét illusztrálják a szemmel láthatóan forrásszegény magánkezdeményezések.
A „Jól Fizetők Baráti Köre” alapítójának célja létrehozni egy olyan „elitközösséget”, amelynek tagjai önként vállalják, hogy egymásnak határidőre kifizetik a megvásárolt termék vagy szolgáltatás ellenértékét.

A baráti kör honlapja ingyenes tárhelyen működik, jelenleg hat tagja van. A tagoknak kötelező jelenteniük, ha tagtársuk nem fizet, Az adóst azonnal kizárják.

Bemutatkozásuk mindenesetre jól hangzó: „Nálunk a körbetartozás ismeretlen fogalom, mert mi körbefizetünk.”

A terjedő fizetésképtelenség, a körbetartozások okai között Szabo szerint tetten érhető többek között a rossz üzleti stratégiák használata, a túlzott árverseny, a vállalkozások közötti együttműködés és összefogás hiánya, a kockázatkezelés eszközeinek nem ismerete. A morál is romlott: míg régen szégyen volt, ma már szinte divat tartozni – vélte az ügyvezető.

A helyzetet az ügyvezető szerint a körbetartozásokat csökkenteni hivatott, múlt hónapban elfogadott, a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt és a polgári törvénykönyvet módosító csomag sem oldja meg. Minthogy alacsony a csődeljárások száma, a csődtörvény megváltoztatásával elért szigorítás nem befolyásolja döntően a körbetartozások mértékét. A csődeljárás egyébként a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányul, így az nem végződik szükségszerűen a cég megszűnésével – emlékeztetett C. Szabo.

A dinamikusan növekvő számú felszámolási eljárások rendjének megváltoztatása viszont érezhető hatással bír majd: megszabadítja a bíróságokat a vitatott követelés elbírálásától, a felszámolás leegyszerűsödik. A lejárt követelést ugyanis csak a hitelező írásos felszólításának kézbevétele előtt lehet csak vitatni (ha a fizetési határidőtől számított tizenöt nap eltelt, s a számlát a vevő nem kifogásolta meg) A Coface Hungary statisztikái szerint azonban a Magyarországon indított felszámolásoknál a hitelezők megtérülési rátája nem éri el az 1 százalékot sem.

A hitelminősítő cég szerint a felszámolási eljárások egyszerűsítése, a vitatás (és esetleges egyezkedés) kiiktatása csak a felszámolási eljárások robbanásszerű növekedését, és a tartozott tőke elveszítését fogja eredményezni.

—-Erőtlen módosítások—-

Mikael C. Szabó szerint a közbeszerzési törvény módosításai sem érik el céljukat, a körbetartozások mérséklését. Vagyis jórészt a tájékoztatási kötelezettségekről szólnak, amelyek az ajánlatkérő és az ajánlattevő (vállalkozó) cég között létrejönnek. A tájékoztatás azonban nem befolyásolja a tényleges pénzáramot, hiszen gyakran előfordul, hogy a hitelező tudja, az adósának van pénze, ám az mégsem fizet neki.

A megrendelő a törvény módosítása szerint köteles „nyilatkozni” a teljesítésről, ha ezt a vállalkozó lejelentette. A törvény azonban nem tér ki a teljesítmény vitatására, amely pedig sűrűn elforduló jelenség a mindennapi gyakorlatban.

A megrendelő kötelességét, hogy 30 illetve 60 napon belül fizessen, megtorpedózza az a kitétel, hogy a felek (a munka elnyerése érdekében) ettől a szabálytól eltérhetnek.

A vállalkozó jogát, hogy igazolt teljesítés esetén inkasszót indíthasson a megrendelő számlájára, az lehetetleníti el, hogy a megrendelő, ha tudja, hogy nem fogja tudni kifizetni a számlát időben, egyszerűen nem igazolja a teljesítést – vette sorra a módosított törvény gyengéit Szabo.

Jelzálogjog, de hogyan?

A polgári törvénykönyv módosítása az építkezési vállalkozók jelzálogbejegyzési jogát teremti meg az általuk épített ingatlanon. Az építőipari vállalkozások érdekvédői a módosítással kapcsolatban aggodalmakat fogalmaztak meg: a beruházó ugyanis – erőfölénye révén – könnyen elérheti, hogy az építési vállalkozó lemondjon a szerződésben jelzálogjogáról, erre ugyanis a megváltoztatott jogszabály is lehetőséget biztosít.

Mikael C. Szabo arra hívta föl a figyelmet, hogy a törvénymódosítás akkor sem hoz eredményt, ha a beruházók esetleg nem élnek vissza erőfölényükkel. A hazai gyakorlatban ugyanis a tőkehiány miatt szinte kizárólag bankok által finanszírozott építkezések zajlanak.

A projektet finanszírozó bank elsőfokú jelzálogot jegyez be az épülő ingatlanra, majd a lakásvásárló magánszemély is – hitele fedezeteként – jegyez be jelzálogot ugyanarra az ingatlanra. Ha ezt követően egy – vagy akár több – vállalkozó is bejegyez jelzálogot, akkor elegendő fedezetet nyújhat-e még az ingatlan kereskedelmi értéke? A lakásvásárlót megfosztják jogosan vásárolt ingatlanától, mert a beruházó nem fizeti ki a számláit? Beleegyezik-e vajon a vásárló magánszemély – és a bankja – abba, hogy számára ismeretlen személyek, cégek jelzáloggal rendelkezzenek az ő újonnan vett lakására? – tette föl a költői kérdéseket az ügyvezető.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A Facebook logo is seen on an iPhone in this photo illustration on November 20, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.