Üzleti tippek

Növekvő körbetartozások a végelszámolások mögött

admin

2007. 07. 12. 17:00

Csalárd módon, végelszámolással szabadulnak meg újabban adósságaiktól a trükköző cégek, s mentik át a vagyont újabb társaságokba. A jelenség mögött a morál romlása és a körbetartozások terjedése áll, amelyet a múlt hónapban elfogadott törvénycsomag sem állíthat meg.

A végelszámolások megugró számát a szakértők eddig jellemzően a gazdaság fehéredésével magyarázták (az adóhatóság fokozódó szigora miatt sokan megszabadulnak „kényszervállalkozásuktól”), illetve a megszorító intézkedések keresletet visszafogó hatásával.

Átmentik a vagyont

A hitelminősítéssel foglalkozó Coface Hungary ügyvezetője, Mikael C. Szabo szerint egészen másról van szó: az eladósodott vállalatok újabban végelszámolással tűnnek el hitelezőik elől.
A Coface statisztikái szerint rekordmértékben, 64 százalékkal ugrottak meg az első félévben az újonnan indított végelszámolások. Ilyen módon a törvény szerint akkor szüntethető meg a cég, ha előreláthatólag a vállalkozás minden kötelezettségét ki tudja elégíteni.

Mikael C. Szabo szerint azonban újabban egyre nagyobb számban végelszámolnak akkor is, ha a hitelezők kielégítésére nincs esély, esetleg szándék sem. Az ügyvezető az információját cégének üzleti tapasztalataira alapozza. Mikael C. Szabo felhívta a figyelmet arra, hogy a végelszámolásnál a cég ügyvezetője feltűnés nélkül át tudja menteni a vagyont egy új cégbe. A pórul járt hitelezők gyakran csak a cég megszűnése után szereznek tudomást a végelszámolásról.

A végelszámolást ugyan kötelező bejelenteni a Cégbíróságnak, így arról tudomást lehet szerezni a Cégközlönyből, ám azt nem minden cégvezető olvassa rendszeresen.

Alig jut pénz a hitelezőknek

Majd a baráti kör

Az állami szabályozás eredménytelenségét illusztrálják a szemmel láthatóan forrásszegény magánkezdeményezések.
A „Jól Fizetők Baráti Köre” alapítójának célja létrehozni egy olyan „elitközösséget”, amelynek tagjai önként vállalják, hogy egymásnak határidőre kifizetik a megvásárolt termék vagy szolgáltatás ellenértékét.

A baráti kör honlapja ingyenes tárhelyen működik, jelenleg hat tagja van. A tagoknak kötelező jelenteniük, ha tagtársuk nem fizet, Az adóst azonnal kizárják.

Bemutatkozásuk mindenesetre jól hangzó: „Nálunk a körbetartozás ismeretlen fogalom, mert mi körbefizetünk.”

A terjedő fizetésképtelenség, a körbetartozások okai között Szabo szerint tetten érhető többek között a rossz üzleti stratégiák használata, a túlzott árverseny, a vállalkozások közötti együttműködés és összefogás hiánya, a kockázatkezelés eszközeinek nem ismerete. A morál is romlott: míg régen szégyen volt, ma már szinte divat tartozni – vélte az ügyvezető.

A helyzetet az ügyvezető szerint a körbetartozásokat csökkenteni hivatott, múlt hónapban elfogadott, a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt és a polgári törvénykönyvet módosító csomag sem oldja meg. Minthogy alacsony a csődeljárások száma, a csődtörvény megváltoztatásával elért szigorítás nem befolyásolja döntően a körbetartozások mértékét. A csődeljárás egyébként a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányul, így az nem végződik szükségszerűen a cég megszűnésével – emlékeztetett C. Szabo.

A dinamikusan növekvő számú felszámolási eljárások rendjének megváltoztatása viszont érezhető hatással bír majd: megszabadítja a bíróságokat a vitatott követelés elbírálásától, a felszámolás leegyszerűsödik. A lejárt követelést ugyanis csak a hitelező írásos felszólításának kézbevétele előtt lehet csak vitatni (ha a fizetési határidőtől számított tizenöt nap eltelt, s a számlát a vevő nem kifogásolta meg) A Coface Hungary statisztikái szerint azonban a Magyarországon indított felszámolásoknál a hitelezők megtérülési rátája nem éri el az 1 százalékot sem.

A hitelminősítő cég szerint a felszámolási eljárások egyszerűsítése, a vitatás (és esetleges egyezkedés) kiiktatása csak a felszámolási eljárások robbanásszerű növekedését, és a tartozott tőke elveszítését fogja eredményezni.

—-Erőtlen módosítások—-

Mikael C. Szabó szerint a közbeszerzési törvény módosításai sem érik el céljukat, a körbetartozások mérséklését. Vagyis jórészt a tájékoztatási kötelezettségekről szólnak, amelyek az ajánlatkérő és az ajánlattevő (vállalkozó) cég között létrejönnek. A tájékoztatás azonban nem befolyásolja a tényleges pénzáramot, hiszen gyakran előfordul, hogy a hitelező tudja, az adósának van pénze, ám az mégsem fizet neki.

A megrendelő a törvény módosítása szerint köteles „nyilatkozni” a teljesítésről, ha ezt a vállalkozó lejelentette. A törvény azonban nem tér ki a teljesítmény vitatására, amely pedig sűrűn elforduló jelenség a mindennapi gyakorlatban.

A megrendelő kötelességét, hogy 30 illetve 60 napon belül fizessen, megtorpedózza az a kitétel, hogy a felek (a munka elnyerése érdekében) ettől a szabálytól eltérhetnek.

A vállalkozó jogát, hogy igazolt teljesítés esetén inkasszót indíthasson a megrendelő számlájára, az lehetetleníti el, hogy a megrendelő, ha tudja, hogy nem fogja tudni kifizetni a számlát időben, egyszerűen nem igazolja a teljesítést – vette sorra a módosított törvény gyengéit Szabo.

Jelzálogjog, de hogyan?

A polgári törvénykönyv módosítása az építkezési vállalkozók jelzálogbejegyzési jogát teremti meg az általuk épített ingatlanon. Az építőipari vállalkozások érdekvédői a módosítással kapcsolatban aggodalmakat fogalmaztak meg: a beruházó ugyanis – erőfölénye révén – könnyen elérheti, hogy az építési vállalkozó lemondjon a szerződésben jelzálogjogáról, erre ugyanis a megváltoztatott jogszabály is lehetőséget biztosít.

Mikael C. Szabo arra hívta föl a figyelmet, hogy a törvénymódosítás akkor sem hoz eredményt, ha a beruházók esetleg nem élnek vissza erőfölényükkel. A hazai gyakorlatban ugyanis a tőkehiány miatt szinte kizárólag bankok által finanszírozott építkezések zajlanak.

A projektet finanszírozó bank elsőfokú jelzálogot jegyez be az épülő ingatlanra, majd a lakásvásárló magánszemély is – hitele fedezeteként – jegyez be jelzálogot ugyanarra az ingatlanra. Ha ezt követően egy – vagy akár több – vállalkozó is bejegyez jelzálogot, akkor elegendő fedezetet nyújhat-e még az ingatlan kereskedelmi értéke? A lakásvásárlót megfosztják jogosan vásárolt ingatlanától, mert a beruházó nem fizeti ki a számláit? Beleegyezik-e vajon a vásárló magánszemély – és a bankja – abba, hogy számára ismeretlen személyek, cégek jelzáloggal rendelkezzenek az ő újonnan vett lakására? – tette föl a költői kérdéseket az ügyvezető.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Robin Williams during "One Hour Photo" Press Conference with Robin Williams and Michael Vartan at Park Hyatt Hotel in Century City, California, United States. (Photo by Vera Anderson/WireImage)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.