– Mi lesz a digitális földfelszíni rendszerrel, ha a két legkedveltebb adó, az RTL Klub és a Tv 2 úgy dönt, hogy mégsem vesz részt benne?
– Ez jelen pillanatban az állam és a Nemzeti Hírközlési Hatóság problémája. Szeretnének létrehozni és értékesíteni egy digitális földfelszíni platformot, hogy versenyezzen a meglévő kábeltévés, valamint műholdas szolgáltatókkal. Az ő feladatuk annak megteremtése, hogy minél erősebb legyen a digitális földfelszíni rendszer. A közszolgálati televíziók ehhez nem elegendők. Nem úgy, mint Angliában, ahol a BBC állt a digitalizáció élére, s ez kellő lökést adott a földfelszíni szolgáltatás elindulásához azok után, hogy a fizetősként elindított digitális televíziózás rövid úton csődbe ment. Itthon ennél többre van szükség, a két nagy kereskedelmi csatorna műsorát ingyenesen elérhetővé kell tenni az első multiplexen.
– Ha nem tisztázódik a helyzet, az Antenna Hungária akkor is pályázik a multiplexek üzemeltetésére?
– Erre nem lehet konkrét választ adni, fontos, hogy az állam felismerje ezt a problémát. Az RTL Klubot és a Tv 2-t nem kényszerrel, hanem tárgyalással kellene rábírni arra, hogy jelen legyenek az új platformon, nélkülük ugyanis sokkal lassabb ütemben tud elterjedni a szolgáltatás. Ez nem azért fontos, hogy nekünk pénzt hozzon, hanem hogy valós verseny alakuljon ki a kábeltársaságok, a földi sugárzás, a műholdas és az IPTV-szolgáltatók között. Országonként egyébként eltérő a földfelszíni sugárzás jelentősége, Németországban például olyan magas a műholdas és a kábeles lefedettség, hogy a digitális földfelszíni szolgáltatásnak csak kiegészítő funkciója van.
– Lehet, hogy nálunk is ez lesz?
– Reméljük nem.
– Nézzük ezt gazdasági oldalról. Egy uniós tanulmány szerint Magyarország adottságai, domborzati viszonyai rendkívül kedvezők ahhoz, hogy költséghatékonyan lehessen működtetni a földfelszíni digitális rendszert. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy jól kiépített földi hálózatban a költségek fele akkorák, mint a műholdas esetében. Ezt nem kellene veszni hagynunk.
– Hány ingyenes csatornát bírna el a hazai piac?
– Ideális esetben nagyjából kilenc lenne ingyen fogható, emellett kiegészítő jelleggel vannak fizetős csomagok is. Tehát aki beruház egy set-top-boxra vagy már eleve arra alkalmas tévét vásárol, az a jelenlegi három csatorna helyett ingyen foghatna kilencet.
– Az átállás nem megy mindig zökkenőmentesen. Piaci információk szerint az elmúlt években csökkent a még 2005 végén elindított digitális szolgáltatás, az Antenna Digital előfizetőinek száma. Valóban így van ez?
– Igen, ennek oka, hogy a Digi Tv-vel együtt indultunk, amely féláron kínálta szolgáltatását.
– Ezután önök is beszálltak az árversenybe.
– Igen, de az árainkkal így sem tudtuk megközelíteni őket, ezért inkább a minőségibb szolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt.
– Hány előfizetője van az Antenna Digitalnak?
– Jelen pillanatban körülbelül 40 ezer.
– Mi lesz a szolgáltatás sorsa ennyi előfizetővel?
– A tulajdonosváltás után most próbáljuk meghatározni a lehetséges irányokat, ezért erről még nem szeretnék semmit mondani.
– A T-Mobile-lal közösen tesztelték a mobiltévés technológiát. Mikortól indulhat nálunk ilyen szolgáltatás?
– A második multiplexet várhatóan mobiltelevíziós célra írják majd ki. Első kísérleteink azt mutatták, hogy technikailag működőképes a dolog, ehhez már csak egy megfelelő üzleti modellt kell kidolgoznunk a mobiltársaságokkal közösen. A kulcs itt a képminőség, ami a viszonylag kis képernyő ellenére tökéletes. Ezt saját tapasztalatból mondom: nemrég az egyik külföldi kolléga készülékén végignéztem egy focimeccset egy gyengébben sikerült svájci üzleti program alatt.
– A rádiók esetében egyelőre nincs céldátum a digitális átállásra. A jelenlegi várakozások szerint erre jóval később kerülhet sor, mint a tévéknél. A Sláger Rádiónak és a Danubiusnak viszont 2009-ben lejár a koncessziója. Van akár minimális esélye annak, hogy ezt kihasználva felgyorsítsák a folyamatot a döntéshozók, és már ne hirdessenek meg analóg frekvenciákat?
– A rádióknál egyelőre több a kérdőjel. Még nem végleges, hogy a lehetőségek közül melyik digitális technológiát használják majd, emiatt a váltáshoz szükséges készülékcserék sem indulhattak el. Forradalmi változás ezen a piacon nem várható, mert már jelenleg is viszonylag sok rádió működik. Az mindenesetre szerencsés helyzet, hogy a két legnagyobb szereplő koncessziója lejár, mert így kevésbé van megkötve az állam keze. A legnagyobb probléma itt is az, mint a tévéknél. Az állam képviselőjének, az NHH-nak és az illetékes parlamenti bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy milyen üzleti modell lehet életképes a piacon. Ám ez önmagában nem old meg mindent, ezt látjuk most a tévéknél. Könnyen lehet, hogy a rádiózás tekintetében is kihagyunk egy lehetőséget a piacnyitásra.
– Eddig mindig sikerült „túlélnie” az Antenna Hungária újabb és újabb tulajdonosait. Ennyire jól el tudja magát adni?
– Egyik barátom szerint ez azért sikerülhet, mert jó az alkalmazkodóképességem. Igyekszem mindig a feladatra koncentrálni, és már 15 éve dolgozom multinacionális vállalatoknál… És talán az is szerepet játszik, hogy bizonyos helyzetekben nem szabad meghátrálni. Voltak pillanatok, amikor a tulajdonosokat is elküldtem melegebb éghajlatra, de ami a lényeg, hogy ezután is tudtunk együtt dolgozni.
– Milyen követelményeket támaszt önnel szemben az AH-t nemrég felvásárló Telediffusion de France?
– Ezt még nem közölték, a tranzakció csak most fog lezárulni.
Pénzügyi háttér
László Gézát hosszú éveken át semmi nem kötötte a telekommunikációs szektorhoz, inkább a pénzügyi világ játszott fontos szerepet a pályafutásában. 1987-ben a közgazdaság-tudományi egyetem elvégzése után úgy döntött, marad a campuson, ahol tanársegédként dolgozott öt éven át. Időközben sikerült elnyernie egy angliai, majd egy amerikai ösztöndíjat is. 1989-től hat éven át gazdasági szakértő volt a Fideszben. A párt, illetve még a Rajk László szakkollégium révén ismerte meg Urbán Lászlót, az OTP jelenlegi és Spéder Zoltánt, az OTP közelmúltban leköszönt vezérigazgató-helyettesét vagy Karvalics Ferencet, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi alelnökét.
1992-ben úgy döntött, hogy a feudalisztikus egyetemi világ helyett a versenyszférában folytatja pályafutását, így került a Budapest Bankhoz, ahol főmunkatársként tevékenykedett. Egy év múlva az Investel Rt.-hez szegődött, befektetésekkel foglalkozott, majd 1996-től 1998-ig a Matáv Rt. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója lett. „Egyik első feladatom az RTL Klub üzleti tervével kapcsolatos számítások elvégzése volt” – emlékszik vissza első médiához kötődő munkájára László Géza.
A Matávnál ekkoriban nehéznek ígérkezett az előrejutás a pénzügyi területen, ezért 1998-ban a CA-IB Értékpapír Rt.-nél folytatta pályafutását, ahol a pénzügyi tanácsadó üzletágat vezette, s együtt dolgozott például Bajnai Gordonnal (önkormányzati és területfejlesztési miniszter) vagy Lantos Csabával, aki júliusig az OTP vezérigazgató-helyettese volt.
Az Antenna Hungáriához 1999-ben került elnök-vezérigazgatónak, ahová Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. akkori elnöke jelölte. Kinevezése után a céget bevezették a tőzsdére, azonban az első privatizációs kísérlet a dotkomlufi kipukkanása miatt meghiúsult. 2005-ben végül az a döntés született, hogy szakmai befektetőnek értékesítik a távközlési céget, így került a társaság a Swisscom tulajdonába, majd az idén májusban a francia TdF S.A.-hoz.
Tudta-e…?
Az Antenna Hungária újdonsült tulajdonosa, a francia TdF 2005-ben még „csak” 20 milliárd forintot adott volna a társaságért, az idén viszont több mint 80 milliárdot fizettek érte.
