Üzleti tippek

Putyin tündöklése, az oligarchák bukása

admin
admin

2006. 10. 04. 00:00

Miután a Kreml megszerezte az elektronikus média fölötti ellenőrzést, befolyását a nyomtatott sajtóban is egyre inkább érvényesíteni kívánja.

Külföldiek az orosz médiában


Az elmúlt két évben nagy kiadók is megvetették a lábukat Oroszországban. A Sanoma Magazines International 2005 februárjában 186 millió dollárért vásárolta meg a Derk Sauer vezette, több mint harminc napi- és hetilapot kiadó Independent Médiát. Az üzlettel –az oroszországi Cosmopolitan, FHM, Harper’s Bazaar, Playboy Yes!, Men’s Health mellett – a legjelentősebb angol nyelvű napilap, a Moscow Times és a legismertebb üzleti napilap, a Vedomosztyi került az új tulajdonos kezébe. A másik nagy médiabirodalmat a német Axel Springer építi, amely 2004 áprilisában jelent meg az orosz médiapiacon, s előbb a Forbes, majd a Newsweek helyi változatát adta ki. Ma már ők jegyzik az Economist és a BusinessWeek orosz nyelvű kiadását is. Megjelent a piacon a Burda és a Wirtschaftzeitung kiadóház is.

Oroszországban sorra esnek el a sajtóvégvárak a központi hatalommal vívott harcban. A Putyin-kormányzattal a jelek szerint nincs erő, amely szembeszállhatna, mert a hatalmi koncentráció nemcsak a médiában, de a politikai és gazdasági életben is gőzerővel zajlik. 2007-ben parlamenti, 2008-ban elnökválasztás következik, s a Kreml urai így akarják megakadályozni, hogy bármi is megzavarhassa Putyin elnök hatalom-átadási hadműveletét. Az orosz alkotmány szerint ugyanis a már hét éve hivatalban lévő államfő nem indulhat még egyszer az elnökválasztáson, de számos jel utal arra, hogy a politikus mindenképpen hozzá kötődő, hű utódot kíván az államfői székbe juttatni.

A médiaoligarchák megtörése

Putyin elnökké választása után azonnal megkezdte a harcot a médiaoligarchák ellen, akik a Szovjetunió szétesése után a kilencvenes években, a Jelcin-éra alatt rendkívül megerősödtek. Ebben az időszakban a média területén az állami befolyás jelentősen lecsökkent, ugyanakkor az oligarchák hatalma megszilárdult, s olyan vállalkozók vették át az irányítást a médiapiacon, mint Borisz Berezovszkij (LogoVaz), Vlagyimir Guszinszkij (Media-Most), Vlagyimir Potanyin (Prof-Media), Alexander Szmolenszkij (SBS Agro), Mihail Hodorkovszkij (Moszkovszkije Novosztyi) vagy Roman Abramovics (Itar-Tassz). Az új médiabárók azonban hamarosan a gazdasági és politikai életben is hatalomra törtek, de 2000-től Putyin minden eszközt felhasznált a megtörésükre és elüldözésükre. Putyin először Vlagyimir Guszinszkij, a Most-Media főnöke ellen nyitott frontot. Az állami ellenőrzésű Gazprom-Media 2001 áprilisában vette át a népszerű NTV tévécsatornát, amelynek főszerkesztője, Jevgenyij Kiszeljov átigazolt egy másik oligarcha, Borisz Berezovszkij TV-6 csatornájához, amely 2002-ben szintén az NTV sorsára jutott. Kiszeljov 12 nagyvállalat finanszírozásával ezt követően létrehozta a TWS-t, de anyagi-jogi problémák miatt ezt is megszüntették. Az utolsónak maradt liberális hangvételű tévécsatorna, a Ren-TV 2005 nyaráig bírta a versenyt, akkor tulajdonosai eladták. Azóta mind a négy országos és 88 regionális tévécsatorna állami többségi tulajdonban van, s Putyin a feltörekvő új állami médiabirodalmak (Gazprom-Media, WGTRK) közreműködésével gyakorlatilag uralja az elektronikus médiát. Egy tavalyi felmérés szerint a hírmagazinok programjuk 75–92 százalékában már az állam dicséretét zengik.

Bekebelezés

A Kreml újabban mind nagyobb figyelmet szentel a nyomtatott médiumoknak is, amelyek piacán most hasonló folyamatok zajlanak le, mint néhány évvel korábban az elektronikus médiumoknál. Sorra kerülnek át állami kézbe a korábban magánkézben lévő, független lapok. A legfrissebb példa a legnagyobb befolyású ellenzéki napilap, a Kommerszant eladása. A lap, amely korábban a Vlaszty és a Gyengi című lappal együtt a Londonba menekült Borisz Berezovszkij tulajdonában volt, augusztusban 200 millió dollárért Alisar Uszmanov, a Gaszprominveszt-holdingot vezető orosz üzletember kezébe került. Uszmanovnak korábban nem voltak érdekeltségei a nyomtatott sajtóban, de miután egy ilyen nagyságrendű üzlet csak a Kreml jóváhagyásával jöhetett létre, nem kétséges, hogy ő csupán strómanként szerepelt, s a lap hamarosan betagolódik valamelyik új médiabirodalomba.
Az ezredforduló médiaoligarchái döntő többségben ma már külföldön élnek, s nem lehet kétséges, hogy a közeljövőben sorra elveszítik majd maradék üzletrészüket is a nyomtatott sajtó piacán. 2005 márciusában a Menatep-csoport (Mihail Hodorkovszkij) kényszerült eladni a Moszkovszkije Novosztyt, amely ma már egy kormányzathoz hű üzletember tulajdonában van. Az Ogonyok 2005 júliusában szintén magánkézbe került, a tranzakciót is Kreml-„megrendelésre” bonyolították le. A Prof-Media sem képes állni a rá nehezedő állami nyomást. Előbb az érdekeltségi körébe tartozó Izvesztyija került a Gazprom-Mediához, s hamarosan a Komszomolszkaja Pravda is állami kézbe kerül. Borisz Berezovszkij médiabirodalmának zászlóshajóit is megtorpedózták. A Kommerszant után a Nyezaviszimaja Gazeta szintén állami érdekeltségbe kerül, és ez lesz a sorsa a Vlaszty és a Gyengi című hetilapnak is.

Veszélyben a sajtószabadság

A kialakuló új trenddel jelenleg csak a Novaja Gazéta és még néhány periférián lévő újság mer szembeszállni. Becslések szerint azonban az ellenzéki lapok összpéldányszáma mindössze 450 ezerre tehető. Ebből 12 helyi kiadással a Novaja Gazeta 300 ezer példányt mondhat magáénak, a moszkvai kiadású Novije Izvesztyiját 80 000 példányban nyomják, a többi helyi lap pedig 5–8 ezer példányban kel el. A független médiumok helyzetét azonban rendkívül megnehezíti, hogy a jelenleg mintegy 5 milliárd rubelre becsült reklámpiaci tortából még morzsákat sem kapnak. Orosz és nemzetközi szakértők szerint a sajtószabadság komoly veszélyben van Oroszországban. Idén áprilisban Moszkvában több ezren tiltakoztak is a média állami kisajátítása ellen. „Vegyétek el Putyintól a tévé irányítóját!” – állt a transzparenseken, mert a szónokok állítása szerint, amióta Putyin ül az elnöki székben, a hatalom fokozatosan bekebelezi az országos médiumokat, ezt követően pedig annyira cenzúrázzák a műsorokat, hogy gyakorlatilag az éterből és a képernyőről eltűnt a kritikai hang, mert udvari tudósítók és propagandisták vették át a független médiaszemélyiségek helyét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.