Üzleti tippek

Ugyanazt másképp

admin
admin

2005. 09. 20. 16:59

Mindketten a médiából csöppentek a politika világába, mégis teljesen más pályát jártak be. Azonos feladatok, eltérő habitussal.

A magát a két ellentétes politikai oldal mellett elkötelező egykori sportújságíró, és bulvár-műsorvezető életrajzát látva az embernek az az érzése támad, mintha a politika már a személyükkel is üzent volna. Batiz András, a szociálliberális oldal szóvivője igazi fenegyerek. Ő az, akit rendőrségi ügy miatt eltanácsolnak az egyik gimnáziumból, akit egy kereskedelmi televízióból ismerünk, akiről bulvárlapokban olvashatunk, aki roma származású lányt vesz feleségül (bár egy normális világban ennek nem kéne, hogy jelentősége legyen). Borókai Gábor, a konzervatív oldal exszóvivője a visszafogott stílus megtestesítője. Ő az, aki szülei kérésének eleget téve jogot végez, aki ennek ellenére gyerekkori álmát megvalósítva (merjünk nagyot álmodni) mégis sportújságírónak áll (szereti a focit), és később is lojális marad a jobboldalhoz. A Political Capital Institute lapunknak készített rövid elemzései szerint mindkét irány nyerő lehet a maga módján.


Eltérő pályák

Batiz András a továbbtanulók bibliájának számító kék könyvben a Színművészeti Főiskola televíziós rendező szakát szúrta ki magának, ahol – tantárgyi megkötések nélkül – a felvételin csak a rátermettségét kellett bizonyítania. A sikeres felvételi után Horváth Ádám és Vitray Tamás osztályában tanulhatta meg a műsorkészítés know-how-ját, a második évtől pedig már „képernyős” munkákat is vállalt. Először az MTV kulturális híradójában, a Múzsában, később a Kriminálisban, majd az Ablak című műsorban is kipróbálhatta magát.

Borókai Gábor a jogi karon eltöltött évek alatt, olyannyira elmélyült a munkajogban, hogy úgy tűnt, marad is ezen a pályán, hiszen mint friss diplomás, a Labor Műszeripari Műveknél és a Társadalombiztosítási Intézetnél is munkába állhatott volna, azonban végül mégis a Népsporthoz szegődött gyakornoknak. A sportnapilapnál 1985-től tíz éven át dolgozott, és fokozatosan előrelépkedve a szamárlétrán, egészen a rovatvezetőségig jutott. A nevét időközben Nemzeti Sporttá változtató napilap a rendszerváltás után a szerkesztőség – így részben Borókai –tulajdonába került.

Batiz András


Azzal, hogy az egyik legnézettebb televíziós műsor vezetőjéből lett a kormány hangja, az őt kiválasztók már azt is meghatározták, hogy céljuk a közérthetőség, a lehető legszélesebb közönség megszólítása. A döntés előképe akár a Horn-kormány kísérlete is lehetett, amikor Havas Henriket kérték fel kormányszóvivőnek. Batiz András már korábban „saját jogon” sztár volt, bulvárlapokban és műsorokban tárgyalták magánéletét. Most azonban kormányszóvivőként szerepel a bulvármédiában: esküvője és feltűnése televíziós showműsorokban nem csupán a személyét, de a kormányt is eljuttatja a közönséghez. Batiz megjelenését sokan kétkedéssel fogadták, de az eddig látottak szerint a volt tévés gyorsan beletanult új szerepébe. A kormányoldal elismerését mutatja, hogy sajtóhírek szerint országgyűlési képviselőséget is ajánlottak neki, de Batiz visszautasította, hogy az MSZP színeiben induljon 2006-ban.

Borókai Gábor
Borókai Gábor kormányszóvivőként belekerült abba a csapatba, mely az Orbán-kormány kommunikációjáért volt felelős. Egyértelműen politikai szerepet töltött be, ismertségét és népszerűségét a jobboldalon már szóvivőként szerezte. Országos „sztár” nem vált belőle, de az előző kormányzati ciklus arcaként elismertséget szerezett a jobboldalon és az ellenoldalon is. A kormányváltás után újságíróként tért vissza, de benne maradt abban a körben, amely a jobboldal szellemi- és médiabázisának tekinthető. A Heti Válasz szimbolikus vezető testületének névsora arról is árulkodik, hogy Borókai fontos embere maradt a Fideszhez köthető értelmiségnek (Matolcsy György, Elek János, Martonyi János és mások). Kormányszóvivőként Borókai a jobboldal szelídjei közé tartozott: visszafogott stílusa, óvatos megfogalmazásai segítették az Orbán-kormányt, hogy az éles politikai viták közepette is képes legyen eljutni a politikától elforduló emberekhez.

Political Capital Institute



Fordulópontok

A váratlanul televíziós frekvenciát nyert RTL Klubnak 1997-ben kutyafuttában kellett felépítenie egy működőképes csatornát. Az ismert arcok helyett, az ifjú titánokra építő televíziótól ekkoriban keresték meg a friss diplomás Batiz Andrást, Holló Mártát, Kolosi Pétert és Marsi Anikót, akiknek a leendő híradóban ajánlottak munkalehetőséget. Az ötlet nem dobta fel a fiatal négyest, így inkább rájuk bízták a még gazdátlan, „Mozaik” munkacímű produkciót, ami később a Fókusz nevet kapta. „Az ott eltöltött hét évből a legbüszkébb a riportjaimra, és az esti portréműsorokra vagyok” – emlékszik vissza Batiz András, aki nem gondolja, hogy mindig hibátlanul dolgoztak, viszont szerinte a műsort ért „cikizések” a Fókusz ismertségének voltak köszönhetőek és nem a színvonalának. Batiz egy idő után szerette volna más jellegű műsorokban is kipróbálni magát, és más jellegű műsorelemeket bevonni a Fókuszba, de a nézettségért vívott harc ezt nem tette lehetővé. Amíg ezek a kompromisszumok vállalhatóak voltak, addig maradt az RTL-nél, majd tavaly ősszel közös megegyezéssel távozott a csatornától.

Tíz évet visszaugorva az időben Borókai Gábort is éppen csomagolás közben láthatnánk, ekkor ugyanis a társtulajdonosaival történt nézeteltérés miatt – nem akarta olcsón eladni a tulajdonrészét – távozni kényszerült a Nemzeti Sporttól. Az Új Magyarországnál folytatta pályafutását, ahol viszont az egyre rosszabbodó munkakörülmények miatt csak 10 hónapig maradt. Ezután a Globex Holding által frissen megvásárolt, és modern hírmagazinná átalakított, Reform című hetilaphoz hívták, itt lapszerkesztőből két év után főszerkesztővé avanzsált. Még 1996-ban kérte fel volt egyetemi tanárát, Stumpf Istvánt, hogy írjon belpolitikai témájú jegyzeteket a lapba, akivel ebben az időszakban olyan jó munkakapcsolatot sikerült kialakítania, hogy Stumpf az 1998-as kormányváltás után megkereste, és kormányszóvivői pozíciót ajánlott neki.

Hogyan kommunikáljunk?


Batiz kormányszóvivő szerint a kellemetlenül hangzó döntéseknél, például egy esetleges létszámleépítésnél azt kell tudni jól kommunikálni, hogy mit szeretnének az adott intézkedéssel elérni. Amennyiben ezt érthető stílusban közli a sajtóval, akkor el lehet érni, hogy ezek az információk is szerepeljenek a hírekben, ne csak az „óriási elbocsátásokról” szóló főcímek. Alkalmazkodni kell ahhoz is, hogy rendkívül kevés idő jut a hírműsorokban a nyilatkozókra, a kereskedelmi televíziók esti híradóiban egy-egy személytől maximum másfél mondatot idéznek, ennyiben muszáj összefoglalnia a mondandóját, hiszen a „resztlit” amúgy is kivágják.
„Az újságírók érezték, hogy partnerként kezelem őket, együttműködöm velük, így a többségük soha nem viselkedett velem ellenségesen” – emlékszik vissza Borókai, akit a kormány akkori kommunikációs szakembere két tanáccsal látott el a munkája kezdetekor. Az első az volt, hogy a sajtótájékoztatókon tudja azt mondani, hogy „nem tudom, de utánanézek”, mert ez sokkal hitelesebbé teszi, mint ha meglévő klisékből gyártana egy rögtönzött választ. „A második tanácsa pedig az volt, hogy mosolyogjak” – summázza a tanultakat Borókai.


Rablóból pandúrok

Két-három hét munkakeresés után a Fókusz egykori szerkesztő-műsorvezetője ismerősén keresztül szerzett tudomást arról, hogy a miniszterelnök szívesen látná a kormányszóvivői pozícióban. „Nem valami hálás szerep, ugyanakkor bizonyos értelemben ez az újságírói szakma csúcsa, ráadásul benne lehetek Gyurcsány Ferenc csapatában” – fedi fel Batiz András, hogy mi vonzotta a kormányszóvivői munkában. A miniszterelnök egyébként először még azzal a hírrel kereste meg Batizt, hogy nem őt választotta, majd fél óra múlva mégis visszahívta, és közölte vele, hogy úgy döntött, két kormányszóvivője lesz a kormánynak. (A munkamegosztás mostanra annyiban módosult, hogy – a párhuzamos szóvivőség helyett – a jövőben Batiz a kormányzat, László Boglár pedig a miniszterelnök szóvivője lesz.)
„Az első sajtótájékoztatómra titokban eljött a menyasszonyom, aki hónapokig nem merte elmesélni, hogy miket suttogtak rólam egymás között az újságírók” – mondja Batiz András, aki szerint eleinte azok voltak a leghangosabb „ellendrukkerei”, akik maguk is a kormányszóvivői posztra pályáztak.

„Egyrészt szimpatikus volt a politikusi csapat, másrészt az is vonzott, hogy beleláthattam a politikacsinálás fekete dobozába” – kapunk bepillantást Borókai Gábortól, hogy miért vállalta el Stumpf István felkérését. A leendő munkájával kapcsolatban a legfontosabb feltétele az volt, hogy mindegyik kormány- és bizottsági ülésen ott lehessen. „Korábban ez nem volt mindig szokás, egyes kormányszóvivők kvázi bemondók voltak” – mondja Borókai.

Ki lesz jövőre?

A jelenlegi kormányszóvivő szerint még korai arról beszélni, hogy lenne-e a következő kormányzati ciklusban is kormányszóvivő – ez ugyanis még akkor sem biztos, ha a választások után is marad a jelenlegi kormány, a döntés a majdani miniszterelnök kezében van. „Már nem vonz különösebben a feladat, persze soha ne mondd, hogy soha” – hagyja nyitva a lehetőséget Borókai.

Élet a szóvivőség után

„Még az is elképzelhető, hogy egyszer visszatérek a médiába, de megeshet ennek az ellenkezője is” – a jövőt illetően Batiz András szerint csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Bórókai Gábor már annyival könnyebb helyzetben van, hogy a fenti kérdésről hároméves tapasztalattal rendelkezik. Lehetősége lett volna a politika közvetlen közelében maradni, mint Orbán Viktor szóvivője, ám ő inkább a „magánszférát” választotta. Eleinte úgy tűnt, hogy egy pr-cég csapatát fogja erősíteni, azonban az élet úgy hozta, hogy ott lehetett a Hír TV „első kapavágásainál”, ahol végül ő lett az elnök-vezérigazgató is. „Rövid idő alatt rendkívül jól működő televíziót sikerült felépítenünk, egy 2004-es független kutatás szerint a három földi csatorna után a hírfogyasztók legkedveltebb csatornája a Hír TV volt” – büszkélkedik Borókai. A televízió éléről két év után mégis távozott, miután a tulajdonosokkal nem egyezett a véleménye a hírcsatorna jövőképéről, ekkor keresték meg az éppen átalakulás alatt álló Heti Választól, ahol tavaly november óta ő a szerkesztőbizottság elnöke. „Nem hiszem, hogy a politikai újságírásban vannak független és objektív újságírók” – mondja Borókai Gábor azzal kapcsolatban, hogy a Hír TV és a Heti Válasz is egyértelműen a konzervatív oldalhoz sorolható. Borókai szerint a szakmai szabályok betartása mellett értéket jelent, ha egy médium határozottan képvisel valamilyen szellemiséget is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.