Nem sokan irigyelték Szarvas Ferencet, amikor tavaly kinevezték a Malév elnökévé. A korábban a banki lépcsőfokokon lassan, de biztosan felfelé lépegető Szarvas életében az 1998-as év jelentette a döntő változást. Az 1995-ig a Corvinbank, majd ezután 1998-ig egy időben a PKB Bank vezérigazgató-helyetteseként, illetve a Polgári Bank vezérigazgatójaként tevékenykedő bankár akkor került a reflektorfénybe, amikor 1998 tavaszán ő lett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénz- és tőkepiaci vezérigazgató-helyettese. A stratégiai kérdések iránt érdeklődő menedzsernek komoly kihívást jelentett az új pozíció, hiszen nemcsak a bankprivatizáció utolsó fázisát felügyelte, hanem gondoskodni kellett a tartósan állami tulajdonban maradó pénzintézetek állami kontrolljáról, valamint a tőkepiacon keresztüli részvényértékesítési tranzakciók lebonyolításáról is.
Az igazi mélyvíz azonban 2000 őszétől datálódik, ekkortól tapasztalhatta meg Szarvas a Malév elnökeként, hogy milyen nehéz egy döntően állami tulajdonban lévő vállalat piackonform, versenyképes és pénzügyileg is eredményes működést biztosító átalakítása. A 2000-es év egyébként a Malév számára korántsem volt sikertörténet, hiszen a nemzetközi tendenciák felerősítették a bajokat a nemzeti légitársaságnál. A kerozin ára a duplájára emelkedett egy év alatt, az euró folyamatosan gyengült a dollárhoz képest, és a korábban nem teljesített helyi iparűzési adófizetési kötelezettség is sújtotta a céget. Ennek ellenére az idei év tekintetében Szarvas már kifejezetten bizakodó. Úgy véli ugyanis, hogy a stratégiai és átalakítási program, mely újdonság a Malév 50 éves történetében, gyökeres változást hoz a cég életében. A reménybeli csatlakozás valamely szövetségi rendszerhez – a pénzügyi konszolidációval együtt – hosszú távon biztosíthatja a Malév piaci pozícióit. “Ez egy nagyon komoly szakmai kihívás, hiszen ez az utolsó pillanat, amikor eldőlhet: a belső gyökeres megújulás után a Malév tud-e integrálódni a nemzetközi légi közlekedésbe” – mondja Szarvas Ferenc. Ha a program sikeres lesz, hosszú időre biztosítható, hogy legyen magyar polgári légi közlekedés. Ha nem, akkor a konkurensek elviszik a piacot.
Szarvas egyébként a Malév elnöki posztja mellett, a tavalyi évtől az Államadósság Kezelő Központ Rt. vezérigazgatója is. Ezen a területen szerinte a legfontosabb feladat megalkotni azt az átfogó adósságkezelési stratégiát, mely az euró-zónába történő belépés idejére kijelöli a legfontosabb célokat. A központ véleménye szerint jó úton halad: költségvetési intézményből önálló adósságkezelő szervezetté vált, és a vezérigazgató büszke arra, hogy az átalakulás zökkenőmentesen és “csendben” lezajlott. A kettős nyomás alatt álló menedzser szabadideje is egészen minimálisra zsugorodott az utóbbi időben, így gyermekei mellett csak az egyik hobbira, a tanításra jut ideje.
Kúriai döntés ide vagy oda, a beruházó befejezné a kikötőt a balatonföldvári strandon
Szinte teljesen elkészült a 175 férőhelyes létesítmény a nyugati strandon, mire a Kúria úgy döntött, hogy a projekt nem valósítható meg, ám egyébként sincs hatóság, amely végrehajtaná a döntést.