Orbán István

Orbán István nem dicsekedhet a napjainkban divatos polihisztorsággal: azzal, hogy bankot, bányát, vasgyárat, vagy ha úgy tetszik divatcéget egyforma színvonalon képes menedzselni. Elmondhatja viszont magáról azt, amit ma nagyon kevesen, hogy immár közel húsz esztendeje annak az intézménynek a vezetője, amelynek kapuját diplomája megszerzését követően először átlépte.

Pedig a cég, az Egis Gyógyszergyár sok mindent átélt és túlélt azóta. Ha a vállalat nem is, a csapat, amelynek egyes tagjai immár közel négy évtizede eveznek egy hajóban Orbán Istvánnal, érintetlen tudott maradni a privatizációt követően is. A két és félezer dolgozó mintegy fele törzsgárdatag, és vélhetően nem kizárólag az anyagiak tartották együtt az itt dolgozókat.

A vállalat helyzetét hat éve jelentősen befolyásolja a francia Servier jelenléte. Az 51 százalékos tulajdonnal rendelkező szakmai befektetővel elhatározott közös stratégia sok nehézségen segítette át a céget. Az elmúlt esztendőben például a gyógyszerárak befagyasztása és a tőzsde kipukkadása nem kevés gondot okozott az Egis háza táján. Az idén erre még rátett a forintsáv-szélesítés, de mint Orbán István fogalmaz, egy fix üzletmenet kibírja az ilyen alkalmi kríziseket. Az elmúlt esztendőben nyolc új készítményt törzskönyveztek, ám piacra egy sem került a gyógyszerár-huzavona okán. Erről egyébként úgy vélekedik Orbán, hogy a világon mindenütt elidegeníthetetlen joga a biztosítónak, hogy mit és milyen mértékben támogat, csak a döntést, a szolidaritás elve mellett, szakmai alapon kell hozni. Ehhez a gyártók és a kormány együttműködésére van szükség, és ezzel, ahogy az most is történt, legalább kiszámíthatóvá válik a piac befogadó képessége.

Ebben az évben, a tavaly kifejlesztett termékekkel együtt, várhatóan mintegy húsz új gyógyszerük kerülhet forgalomba. A forint felértékelődése a forgalmának több mint 60 százalékát külpiacon bonyolító Egisnek is megnehezítette a dolgát, de Orbán István szerint ha nem lesz további művi beavatkozás, akkor a váratlan jegybanki lépés okozta károk átmenetiek lesznek, a nemzeti valuta értéke a valós gazdasági helyzetet tükröző szintre fog beállni, és nem okoz majd problémát a vállalatok számára az alkalmazkodás.