Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép Kártyára a munkáltató. A SZÉP Kártya után továbbra is szja-t és ehot is fizetni kell ( az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho). Az Ado.hu szakértőjét, dr. Takács Tibort kérdeztük, hogy hogyan áll össze 2017-től az igénybe vehető keret és az adózás, de teljes választ még nem kaphatunk, amíg a jogalkotó a részletszabályokkal elő nem áll (pl. arra vonatkozóan, hogy miként lehet majd a számlákat elszámolni, vagy hogy mire terjed majd ki a “rekráció”, mint a SZÉP Kártya célja.)
Töretlen az erőteljes növekedési trend, ami a SZÉP Kártyát az utóbbi bő egy évben jellemezte. A feltöltés összege tavaly már meghaladta a 90 milliárd forintot, ami rekord volt a kártya történetében. Mostanra már 26 500 munkáltató közel 1 millió 300 ezer dolgozója használ SZÉP Kártyát. A SZÉP Kártya bevezetésének elsődleges célja a belföldi turizmus élénkítése volt. Ezt a célt maradéktalanul sikerült elérni: 2010 és 2015 között a belföldi vendégéjszakák száma 29 százalékkal, a szálláshelyek belföldi vendégektől származó bevétele pedig 64 százalékkal nőtt, amiben meghatározó szerepe volt a kártyának. Tavaly a magyaroktól származó szállásdíj-bevétel több mint ötöde a pihenőkártyának volt köszönhető. Mivel vidéken a belföldiek adják a forgalom kétharmadát, illetve a turizmusban foglalkoztatottak 76 százaléka Budapesten kívül dolgozik, a kártya a vidéki gazdaság fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú.
