A hiedelmeket, tévhiteket és a fontos tudnivalókat is összefoglalta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, hogy amennyire lehet, el tudjuk kerülni a karácsonyi (karácsony utáni) bosszúságokat, amelyek megmérgezhetik az ünnepi hangulatot.
- Megtévesztő, ha a forgalmazó olyan tájékoztatást ad, hogy szavatossági igény érvényesítéséhez szükséges az eredeti csomagolás, mivel az nem követelhető a vásárlótól.
- Hibás lábbelinél a fogyasztó a vásárlástól számított két éven belül érvényesítheti szavatossági igényeit. Az első hat hónapban a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű, a további időszakban a bizonyítási teher megfordul.
- Kötelező jótállás alá eső terméknél ha a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a terméket javítani tudja, hanem köteles kicserélni, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
- Leértékelt terméknél is érvényesíthetőek a szavatossági jogok, kivéve, ha a kereskedő felhívta figyelmünket a termék valamely hibájára, amely a leértékelés oka volt, így ezzel a hibával kapcsolatban nem élhetünk minőségi kifogással.
- Ha nem üzletben vásároltunk (például internetes vásárlás, termékbemutató), speciális jogok illetnek meg minket, így például ha meggondoltuk magunkat, a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan.
- Minőségileg kifogástalan terméket (csak azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a méret) a kereskedő nem köteles kicserélni. Természetesen önként dönthet úgy a vállalkozás, hogy ezen kéréseknek is eleget tesz, de ezen lehetőségről érdemes már előre tájékozódni. Illetve ha mód van rá, írásban kérni az erre vonatkozó tájékoztatást (pl. a blokkra ráíratni).
- Fontos tudni, hogy a kereskedő akkor is köteles a minőségi kifogást intézni, ha a jótállási jegyen a javítószolgálat is fel van tüntetve, de a fogyasztó a kereskedőhöz fordul.
- Olvassuk el a műszaki termékek használati utasítását akkor is, ha az üzembe helyezésről úgy érezzük, hogy az rutin tevékenységnek számít, mivel a helytelen szerelés akár a jótállási jogok elvesztésével is járhat. Ne feledjük, hogy bizonyos termékek szakember általi üzembe helyezést igényelnek, melynek költsége sokszor összemérhető a termék árával (például gázkészülékek).
Azzal is jó ha tisztában vagyunk, hogy karácsony után milyen jogérvényesítési lehetőségeink vannak, például hogy az ünnepek utáni cserebere hogyan lehetséges, mihez van jogunk, milyen szavatossági igényekkel élhetünk? Nézzünk néhány tipikusnak mondható esetet:
Első eset: jótállási kötelezettség alá eső termék – a jótállási jegy kéznél van, a blokk viszont nincs meg
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg. A rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év.
A jótállási határidő akkor kezdődik, amikor a fogyasztási cikket a fogyasztó részére átadják, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával indul. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.
A rendelet szerint a jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, amelyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokkot nem adták vissza, akkor ezt feltétlenül jelezzük a szerviznek vagy a kereskedőnek a javított termék átvételekor.
Ha a blokkot ennek ellenére nem kapjuk vissza, javasolt bejelentést tennünk a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítsük, hogy az eredeti számlát átvették tőlünk a jótállási jeggyel egyidejűleg, és azért nem rendelkezünk vele. Ebben az esetben a vásárlóként nem hozhatnak minket hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazoljuk a termék vásárlását, adatait.
Második eset: csak a számla másolata van meg
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló NGM rendelet szerint a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.
Az áfatörvény határozza meg a számla és a nyugta kötelező adattartalmát.
A nyugta kötelező adattartalma a következő: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A számlának ezen felül tartalmaznia kell például az értékesített termék megnevezését és mennyiségét is.
A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, számla, elektronikus nyugta ill. számla) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. Arra, hogy a számla fénymásolata elfogadható-e még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.
Harmadik eset: nincs meg a blokk, a banki fizetést igazoló tranzakciós igazolás azonban igen
A banki fizetést igazoló bizonylat nem azt tanúsítja, hogy konkrétan milyen terméket vásárolt a fogyasztó, csak a vásárlás tényét és annak végösszegét igazolja. Ennek bemutatása révén a kereskedő nem kötelezett a szavatossági igények kezelésére, értékesebb termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén azonban érdemes a kereskedőtől megérdeklődni, hogy saját dokumentációjából visszakeresné-e kérésünkre a vásárlást igazoló bizonylat másodpéldányát. Az online pénztárgépekkel rendelkező vállalkozások technikai szempontból nem rendelkeznek a blokk másodpéldányával.
Negyedik eset: nincs meg a blokk (elveszett, vagy a terméket ajándékba kaptuk)
Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok érvényesítésével. Előfordulhat, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, a vételár konkrét összege, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet.
Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével. Ha ajándékba kapott készülékünk hibásodik meg, a fogyasztóvédő hatóság javasolja, hogy kérjük el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól.
Jó tudni: az elektronikus számla is elfogadható
2004-ben lépett be életbe az elektronikus bizonylat fogalma, ettől az évtől lehet elektronikus számlát is kiállítani. Az elektronikus számla fájlformátumára jogszabályi előírás nincs. Tehát lehet akár egy képfájl, egy szöveges fájl, egy PDF állomány, akár egyszerre többfajta kimenet is lehetséges. Azonban azt az állományt kell elektronikus számlának elfogadni, melyet a kibocsátó elektronikusan aláírt.
Az áfatörvény alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott pdf-állomány is elektronikus számlának minősül. Ne lepődjünk meg tehát, ha pl. online vásárolt termék csomagjában nem találjuk a számlát. Arról azonban előzetesen tájékoztatnia kell minket a kereskedőnek, hogy elektronikus számlát fog kibocsátani, s azt majd honnan tölthetjük le.
A számlát kibocsátónak az elektronikus dokumentumot az általános elévülési időnek megfelelően 5 évig kell megőriznie, így ha nem találjuk a megküldött bizonylatot, ebben az időszakban van lehetőségünk arra, hogy a kereskedőtől azt ismételten megkérjük.
Nem tetszik az ajándék, nem megfelelő a méret. Vissza kell vegye a kereskedő?
Természetesen önként dönthet úgy a vállalkozás, hogy ezeknek a kéréseknek is eleget tesz, de erről a lehetőségről érdemes már előre tájékozódni.
Ha a szentestét követő három munkanapon belül visszavisszük a rossz terméket, kötelesek-e kicserélni?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékeknél ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a polgári törvénykönyv (Ptk.) értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Vagyis a három munkanap szempontjából nem az számít, hogy ön mikor kapta, mikor vette át szeretteitől az ajándékot, hanem az az időpont az irányadó, amikor vásárolták.
Ha tehát az ajándékot például december 23-án vásárolták nelünk, és a termék meghibásodása miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, akkor igen, élhetünk a jogszabályban biztosított 3 munkanapon belüli csere iránti igényével.
Milyen jogunkkal élhetünk, ha a két ünnep között visszavisszük a hibás terméket? Kérhetünk-e rögtön cserét?
A hibát elsősorban javítással, cserével orvosolhatja a kereskedő, a fogyasztó választása szerint. Kivéve, ha a csere teljesítése lehetetlen (például nincs másik ilyen terméke már az üzletnek), vagy ha a csere a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne (tehát a termék megjavítása jóval kisebb költségráfordítással megoldható).
Kérhetünk tehát cserét, de minden valószínűség szerint ha a termék javítható, a kereskedő elsősorban ezt fogja felajánlani.
Ha a két ünnep között nincs módunk visszavinni a hibás terméket, akkor már később nem is élhetünk szavatossági jogunkkal?
De, élhetünk, az alábbiak szerint.
- Kötelező jótállás alá eső termékeknél 3 munkanapon belül fellépő olyan hiba esetén, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, határidőben szükséges jeleznünk a problémát. (Lásd 3. számú kérdésre adott válasz.)
- Azoknál a termékeknél, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá a vásárlástól számítottan 2 évig élhetünk szavatossági igényeinkkel. (például ruházat, cipő, 10 000 forint vételár alatti műszaki cikkek, stb.)
- Online vásárolt termék esetében a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül élhetünk még speciális, az értékesítés módjából eredő indoklás nélküli elállási jogunkkal (tehát akkor is, ha nincs minőségi kifogásunk!). Online vásárolt termék minőségi kifogását a már említett 2 évig jelezhetjük a kereskedő felé.
Mik azok a szavatossági jogok?
Amennyiben a termék gyártási hibás, a fogyasztó szavatossági jogok keretében elsősorban javítást vagy cserét kérhetünk (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne).
Továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, aki a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat ( Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.)
Az ünnepek után meddig vihetjük vissza a kereskedőnek azt a terméket, ami nem tetszik vagy kettőt kaptünk belőle?
A kereskedő nem köteles visszavenni azt a terméket, mely nem hibás. (lásd 2. számú kérdés és válasz).
Ennek ellenére üzletpolitikai és fogyasztóbarát szempontokból dönthet úgy a vállalkozás, hogy az ünnepeket követően lehetőséget biztosít az ilyen feleslegessé vált termékek cseréje, vételárának levásárlásra.
Azt, hogy ezt meddig biztosítja az üzlet, csak a saját elhatározásán múlik, ezért érdemes már vásárláskor megérdeklődni, hogy az adott üzletben erre meddig van lehetőség.
Szentestét követően érkezett meg az online rendelt ajándék. Köteles vagyok átvenni?
Online vásárlás esetén a fogyasztók a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól. Az elállási szándékot már a termék kézhezvétele előtt is be lehet jelenteni, így még a későn érkező csomag átvételét megelőzően is.
Azt sem árt tudni, hogy amennyiben a terméket átvesszük, úgy elállás esetén a termék visszajuttatásának költsége minket terhel (kivéve ha a vállalkozás ettől eltérő tájékoztatást adott már a vásárláskor általános szerződési feltételeiben).
