Pénzügy
telefonalas(960x640).jpg (telefonálás, mobil, telefon, )

FEOSZ: megtéveszti ügyfeleit a Telenor

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 04. 13. 13:32

A szövetség a hozzá érkezett panaszok alapján bejelentést tett a telefonszolgáltató ellen, megtévesztő tájékoztatás és a törvényes fogyasztói jogok korlátozása, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

Mellesleg…

A Fogyasztóvédelemi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közleménye szerint több fogyasztói bejelentés érkezett hozzájuk a Telenor Magyarország Zrt.-vel szemben. Ezek arról szóltak, hogy a vállalkozás törvénybe ütközően korlátozza a fogyasztói jogokat. A szövetség szerint a szolgáltató internetes honlapjának tartalmából kiderül: valóban megtévesztő és egyben félrevezető információkat ad a szolgáltató arról, hogyan és miként érvényesíthetőek hibás teljesítésnél az igények.

Készülékcsere

1. Így a vállalkozás a 3 munkanapon belül meghibásodott cseréjéről úgy nyilatkozik, hogy annak „feltétele a készülékes alapcsomag hiánytalan (készülék, tartozékok, nyomtatványok) és ép megléte (pl. mechanikai sérülés – karc, törés stb. – nem található), a jótállási jegy vagy az értékesítést igazoló számla bemutatása, valamint az, hogy a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza”.

Holott a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodás esetén a jogszabály nem tartalmaz olyan többletfeltételt, amelynek teljesülését a cég megkívánja, ezáltal pedig sérülnek a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis, ha a fogyasztó a rendeltetésszerű meghibásodás miatt három munkanapon belül csereigénnyel lép fel, akkor nem hivatkozhat a szolgáltató arra, hogy ez aránytalan többletköltséggel jár számára, hanem ki kell cserélnie a tönkrement készüléket. Indokolatlan és fogyasztóellenes magatartás a vállalkozás részéről a cserének ahhoz a feltételhez történő kötése, hogy a fogyasztó az alapcsomag valamennyi részével, sőt még a nyomtatványokkal is hiánytalanul rendelkezzen, valamint, hogy a készülék ép állapotú, és teljesen karc- és törésmentes legyen.

A fogyasztók szempontjából teljesen érdektelen ugyanis az, hogy az előbbiek hiányában a vállalkozásnak további kiadásai merülhetnek fel, ha újra el kívánja adni a terméket: azaz nem lehet ilyenkor aránytalan többletköltségre hivatkozni.

Kellékszavatosság

2. Szintén félrevezető tájékoztatást közöl a cég akkor, amikor a kellékszavatossági igények érvényesítési feltételeiről nyilatkozik így:

„Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított 6 hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a forgalmazó nyújtotta. A teljesítéstől számított 6 hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”

Az új Ptk. szerint ugyanis nincsen semmilyen feltétele e jogok érvényesítésének: a fogyasztó korlátlanul előterjesztheti igényét a teljesítés időpontjától számított két éven belül.

Vagyis hibás teljesítésnél az első hat hónapon belül felismert hibánál úgy kell tekinteni: a termék már eleve hibás volt, ekkor még a vállalkozásnak kell ennek ellenkezőjét bebizonyítania, míg a hátralévő másfél évben bekövetkező meghibásodás esetén már a fogyasztón áll a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy már az adásvételnél hibás volt az árucikk. Azonban a bizonyítási teher átfordulása önmagában még nem jelenti azt, hogy a fogyasztó ne léphetne fel például kijavítási-kicserélési igénnyel, és az igény előterjesztéséhez nem lehet megkövetelni rögtön azt, hogy előadja bizonyítékát és egy szakértői véleményt elkészíttessen és azt csatolja. Az utóbbi csak később, így például a kijavítási igény előterjesztését követően bírhat jelentőséggel akkor, ha a szolgáltató elutasítja a fogyasztó kérelmét, aki ezután pedig egy szakvéleménnyel igazolja sikerrel azt, hogy már az átvételkor is rossz volt a készülék. Ez utóbbi esetben a szolgáltató köteles teljesíteni a fogyasztó igényét.

Termékszavatosság

3. Végül, de nem utolsósorban a termékszavatossági igények érvényesítésénél a szolgáltató az alábbi tájékoztatást adja a fogyasztóknak: „A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.”

Ugyanakkor az ÚPtk.-ban a hibás teljesítés általános szabályai között került meghatározásra a már említett hibás teljesítési vélelem, így az vonatkozik mind a kellékszavatosságra, mind pedig a termékszavatosságra. A szolgáltató e tájékoztatással is félrevezeti a fogyasztókat, mivel ha utóbbi termékszavatossági igénnyel (kijavítás-kicserélés) lép fel hat hónapon belüli hiba esetén, akkor is a vásárlótól követeli meg a bizonyítást, holott e kötelezettség éppen hogy a vállalkozást terheli.

Megtévesztő

4. A FEOSZ szerint a Telenor Magyarország Zrt. a fentiekkel feltehetően megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt is. E szerint ugyanis megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz vagy valós tényt oly módon jelenít meg, amely alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az őt megillető törvényes jogok kapcsán.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul tisztességtelen kereskedelmi gyanúja miatt annak érdekében, hogy elejét vegye a fogyasztók érdekeit sértő magatartásnak és a szolgáltató ne korlátozza törvényes jogaikat.

Kérdeztük a Telenort is, mit szól mindehhez. Amint válaszolnak, közöljük.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.